Gyorskeresés

Amikor a súrlódási erő nemcsak lassít, hanem forgat is 12964

Amikor az első villa földet ér, a talaj jókora súrlódási erőt fejt ki a menetirányhoz képest hátrafelé. Mint minden erő, ez a súrlódási erő is gyorsulást okoz a haladó mozgás szempontjából: ez az, ami hirtelen lelassítja, megállítja a kerékpárt. Mivel a kerékpár tömegközéppontja a talaj fölött van, így ennek a nagy súrlódási erőnek még jelentős nagyságú erőkarja van (a bicikli tömegközéppontjához, mint forgástengelyhez képest úgy fél méterrel lejjebb halad az erő hatásvonala), így forgatónyomatékkal is rendelkezik, ez pedig TKP körüli forgásba hozza a kerékpárt,

\[M=\Theta\cdot \beta\]

alapján \(\beta\) szöggyorsulást okoz.

A bicikli utasával két dolog történik:

  • a forgó mozgást tekintve: a bicikli hirtelen fellépő szöggyorsulását úgy tudná "felvenni" (azaz együtt szöggyorsulni a biciklivel), ha nagy erővel "hozzákapaszkodna", nagy erővel csatlakozna hozzá. Azonban erre nincsen felkészülve, de még ha rákészülne is, az izomzata szinte biztos, hogy nem lenne elégséges ehhez 
  • a haladó mozgását tekintve: a biciklist nincs, aki lelassítsa, így ő Newton I. törvénye alapján lényegében megőrzi sebességét, tehát a bicikli hiába áll hirtelen meg, ő halad tovább; amiatt nem az eredeti vízszintes sebességével, mert amint elhagyja a biciklit (ami addig alátámasztást nyújtott számára), a nehézségi erő azonnal tudja elkezdi lefelé gyorítani.
Típus: