Gyorskeresés

Az atomerőművek "kontément" betonfala megvéd egy becsapódó repülőtől is? 13968

1981-ben az izraeli légierő egy váratlan légi csapással megsemmisítette az iraki Osirak város melletti nukleáris üzemet, mely az iraki kormány szerint békés céllal épült, az izraeli titkosszolgálat szerint viszont nukleáris fegyver kifejlesztésére szolgált. Ezután világszerte elrendelték az atomerőművek biztonsági felülvizsgálatát egy esetleges váratlan behatásra (akár természeti csapás, akár szabotázs, terrortámadás), mai szóhasználattal élve stressztesztet végeztek. Az 1986-os csernobili katasztrófa is egy ilyen biztonságfokozó kísérletnek indult. A nyugaton épült energiatermelő atomerőőművek aktív zónáját több méter vastag vasbeton védőépülettel (ún. kontément) vették körül, míg a szocialista blokk területén ez nem volt elterjedt (sem Csernobilban, sem Pakson sem épült ilyen). Csernobil után két évvel az USA kormánya végeztetett egy kísérletet, melyben egy \(19\ \mathrm{t}\) tömegű F4 Phantom vadászgép \(\displaystyle 774\ \mathrm{\frac{m}{s}}\) sebességgel becsapódott egy \(3,66\ \mathrm{m}\) (eredetileg \(12\ \mathrm{ft}\) azaz \(12\ \mathrm{láb}\)) vastag, \(470\ \mathrm{t}\) tömegű betonfaldarabnak. Az operatőr láthatóan nem bízott a fal erejében:

A becsapódás közelebbről és lassítva:

A teszt jól sikerült, ugyanis a vadászgép nem tudta átütni, szétrepeszteni a vasbeton falat, de persze egy krátert azért csinált rá:

Felmerülhet a kérdés, hogy miért "csak" ekkora sebességgel végezték a tesztet, hiszen az F4 maximális sebessége úgy 3,5-szer nagyobb, \(\displaystyle 2700\ \mathrm{\frac{km}{h}}\), és mivel a mozgási energia a sebesség négyzetével arányos:

\[E^{mozg}=\frac{1}{2}mv^2\]

emiatt a maximális sebességgel becsapódó repülőgép mozgási energiája a tesztben szereplőnél \(3,5^2=12,25\)-ször nagyobb lenne. A teszt mentségére szolgál, hogy maximlis sebességgel a kamikaze pilótának igen nehéz lenne egy néhányszor tíz méter méretű objektumba belenavigálnia a repülőt.

Fejezet: 
Típus: