Angolul és magyarul:
- Life is not fair. Get used to it. The average teen-ager uses the phrase, "It's not fair" 8.6 times a day. You got it from your parents, who said it so often you decided they must be the most idealistic generation ever. When they started hearing it from their own kids, they realized.
- The real world won't care as much about your self-esteem as much as your school does. It'll expect you to accomplish something before you feel good about yourself. This may come as a shock. Usually, when inflated self-esteem meets reality, kids complain it's not fair.
- Sorry, you won't make $40,000 a year right out of high school. And you won't be a vice president or have a car phone either. You may even have to wear a uniform that doesn't have a Gap label.
- If you think your teacher is tough, wait 'til you get a boss. He doesn't have tenure, so he tends to be a bit edgier. When you screw up, he's not going to ask you how you feel about it.
- Flipping burgers is not beneath your dignity. Your grand-parents had a different word of burger flipping. They called it opportunity. They weren't embarrassed making minimum wage either. They would have been embarrassed to sit around talking about Kurt Cobain all weekend.
- It's not your parents' fault. If you screw up, you are responsible. This is the flip side of "It's my life" and "You're not the boss of me" and other eloquent proclamations of your generation. When you turn 18, it's on your dime. Don't whine about it, or you'll sound like a baby boomer.
- Before you were born your parents weren't as boring as they are now. They got that way paying your bills, cleaning up your room and listening to you tell them how idealistic you are. And by the way, before you save the rain forest from the blood-sucking parasites of your parents' generation, try delousing the closet in your bedroom.
- Your school may have done away with winners and losers. Life hasn't. In some schools, they'll give you as many times as you want to get the right answer. Failing grades have been abolished and class valedictorians scrapped, lest anyone's feelings be hurt. Effort is as important as results. This, of course, bears not the slightest resemblance to anything in real life.
- Life is not divided into semesters, and you don't get summers off. Not even Easter break. They expect you to show up every day. For eight hours. And you don't get a new life every 10 weeks. It just goes on and on. While we're at it, very few jobs are interesting in fostering your self-expression or helping you find yourself. Fewer still lead to self-realization.
- Television [and social media] is not real life. Your life is not a sitcom. Your problems will not all be solved in 30 minutes, minus time for commercials. In real life, people actually have to leave the coffee shop to go to jobs. Your friends will not be as perky or pliable as Jennifer Aniston.
- Be nice to nerds. You may end up working for them. We all could.
- Smoking does not make you look cool. It makes you look moronic. Next time you're out cruising, watch an 11-year-old with a butt in his mouth. That's what you look like to anyone over 20. Ditto for "expressing yourself" with purple hair and/or pierced body parts.
- You are not immortal. If you are under the impression that living fast, dying young and leaving a beautiful corpse is romantic, you obviously haven't seen one of your peers at room temperature lately.
- Enjoy this while you can. Sure parents are a pain, school's a bother, and life is depressing. But someday you'll realize how wonderful it was to be a kid. Maybe you should start now.
Charles Jay Sykes
political commentator
author of 50 Rules Kids Won't Learn in School: Real-World Antidotes to Feel-Good Education
A szövegnek sok rövidített változata kering az online térben, legtöbbször (tévesen) mint Bill Gates által egy diplomakiosztón elmondott beszéd (a "jól érzesültek" szerint a beszéd egyenesen a Harvard-on, a Microsoft alapító dollármilliárdos egykori elitegyetemén szembesítette a frissdiplomásokat azzal, hogy mi vár rájuk az iskolapad után "az életben").
- Az élet igazságtalan. Szokj hozzá. Egy átlagos kamasz naponta 8,6-szor használja a kifejezést: „Ez nem igazság”. Sokszor megkapod a szüleidtől, akik olyan gyakran mondják, hogy eldöntötted, biztos, hogy ők a valaha volt legtökéletesebb generáció. Amikor elkezdték ugyanezt hallani a saját gyerekeiktől, akkor tudatosodik bennük is.
- A való világ nem fog annyit törődni az önbecsüléseddel, mint ahogy az iskolád teszi. A társadalom elvárja, hogy tegyél le valamit az asztalra, mielőtt elégedett lehetnél önmagaddal. Ez talán meglephet. Gyakran, mikor a túlzott önérzet találkozik a valósággal, a gyerekek reklamálnak, hogy ez így nem igazság.
- Sajnálom, de nem fogsz 40.000 $-t keresni évente, már akkor, mikor épphogy csak befejezted az iskolát (akkoriban az USA-ban ennyi volt a középosztály medián fizetése, vagyis kb. ennyitől érezhette valaki úgy, hogy "már jól keres"). És nem leszel alelnök, és nem lesz autós telefonod sem (akkoriban, még a mobiltelefonok előtt, a legnagyobb menőség az autóba épített telefon volt). Sőt még az is előfordulhat, hogy nem GAP logóval ellátott egyenruhát kell hordanod (akkoriban egy menő ruhamárka volt).
- Ha most azt gondolod, hogy a tanárod túl kemény, várj amíg kapsz egy főnököt. Nem kapnak elég elismerést, így érthető, ha néha kicsit feszültek. Amikor elcseszel valamit, a főnököd nem fogja megkérdezni, hogy mi történt.
- A hamburgersütés nem lealacsonyító feladat. A nagyszüleid még egy másik szót használtak rá. Ők lehetőségnek hívták. Nem jöttek zavarba attól sem, hogy csak a minimálbért tudták megkeresni vele. Ők attól éreznék volna rosszul magukat, ha egész hétvégén Kurt Cobainról beszélgetve kellett volna otthon ülniük.
- Ez nem a szüleid hibája. Ha elcseszed, az a te felelősséged. Ez a válasz a generációd „Ez az én életem!” és a „Nem vagy a főnököm”-höz hasonló ékesszavú megnyilvánulásaira. Amikor betöltöd a 18-at, eljön a te időd. Ne nyafogj miatta, különben olyan leszel, mint egy elkényeztetett kölyök.
- Mielőtt megszülettél a szüleid nem voltak olyan unalmasak, mint most. Azt kapták, hogy fizethetik a számlákat, takaríthatják a szobád és ezek után végig hallgathatják, ahogy arról áradozol, hogy milyen tökéletes is vagy. És amúgy mielőtt próbálnád megmenteni az esőerdőket a vérszívó parazita idősebb generációtól, próbáld meg kivakarni a tetveket a szekrényedből.
- Talán az iskolában nem tettek különbséget győztesek és vesztesek között. Az életben fognak. Pár iskolában annyiszor próbálkozhatsz, ahányszor csak akarsz, hogy megkapd a jó választ. Eltörölték a bukást, és az elcsépelt osztályelső beszédeket, nehogy megsértsék valaki érzéseit. A belefektetett energia ugyanolyan fontos, mint a végeredmény. Ez, természetesen, a legkevésbé sem hasonlít a való élethez.
- Az élet nincs felosztva szemeszterekre, és nem lesz nyáriszüneted. Nemhogy húsvéti. Elvárják, hogy megjelenj mindennap. 8 teljes órára. És nem kapsz új életet minden tizedik héten. Csak megy tovább. Csak pár munka van, ami egyben érdekes, elősegíti az önkifejezésed vagy segít, hogy megtaláld önmagad. És még kevesebb vezet önmegvalósításhoz.
- A TV (és a közösségi média) nem a való világ. Az életed nem egy romantikus-vígjáték. Nem fog asz összes problémád megoldódni 30 perc alatt, mínusz a reklámidő. A való életben az embereknek tényleg ott kell hagynia a kávézót, hogy dolgozni menjenek. A barátaid nem lesznek olyan csintalanok és engedékenyek, mint Jennifer Aniston.
- Légy kedves a stréberekkel. Egy nap talán nekik fogsz dolgozni. Bármelyikőnkkel megeshet.
- Nem a dohányzás tesz menővé. Csak szánalmasan nézel ki. Legközelebb, amikor kóvályogsz, nézz meg egy 11 évest csikkel a szájában. Bárki, aki 20 év felett van, ilyennek lát téged is. Csakúgy, mint amikor „önkifejezés” céljából lilára festeted a hajad és/vagy tele vagy piercingekkel.
- Nem vagy halhatatlan. Ha abban az illúzióban élsz, hogy a pörgős élet, a korai halál és a szép hulla hátrahagyása jól hangzik, nyilván még nem nézted meg egyik társad sem elég alaposan.
- Élvezd ki amíg lehet. Persze a szülők bosszantóak, az iskola csak zavar és az élet nyomasztó. De egy nap majd rájössz, hogy milyen jó volt gyereknek lenni. Talán elkezdhetnéd most.
Fordította: Bocsó Noémi 10.D