A)  Igen, mert a gőz lecsapódva energiát ad le. 

 B)  Igen, mert szabad szemmel is látható, hogy a gőz bevezetésekor buborékol a víz felszíne. 

 C)  Nem. A $100\ \mathrm{{}^\circ C}$‑nál hidegebb vizet gőzzel fel lehet melegíteni $100\ \mathrm{{}^\circ C}$‑ra, de forrásra már nem késztethető a víz. Ilyenkor ugyanis a víz egyensúlyban van a gőzzel. 

 D)  Igen, de csak akkor, ha a gőz tömege nagyobb a víz tömegénél. 

 A)  Igen, mert a gőz lecsapódva energiát ad le. 

 B)  Igen, mert szabad szemmel is látható, hogy a gőz bevezetésekor buborékol a víz felszíne. 

 C)  Nem. A $100\ \mathrm{{}^\circ C}$‑nál hidegebb vizet gőzzel fel lehet melegíteni $100\ \mathrm{{}^\circ C}$‑ra, de forrásra már nem késztethető a víz. Ilyenkor ugyanis a víz egyensúlyban van a gőzzel. 

 D)  Igen, de csak akkor, ha a gőz tömege nagyobb a víz tömegénél. 

A feladat szövege nem tér ki arra az esetre, hogy a normál nyomásnál kisebb nyomáson a víz már $100\ \mathrm{{}^\circ C}$ hőmérséklet alatt is felforr. Például a normál légnyomás fele nagyságú nyomáson, vagyis \(50\ \mathrm{kPa}\) nyomás esetén már $81,3\ \mathrm{{}^\circ C}$ hőmérsékleten forr a víz. Szerencséseb lett volna belefogalmazni, hogy "állandó, közönséges nyomáson", tekintettel arra, hogy a forráspont nyomásfüggése érettségi követelmény, emiatt számos érettségi feladat "erre van kihegyezve".