Három esszétéma közül kell választania egyet (az alábbi az egyik). Fejtse ki másfél‑két oldal terjedelemben, összefüggő ismertetés formájában! Ügyeljen a szabatos, világos fogalmazásra, a logikus gondolatmenetre, a helyesírásra, mivel az értékelésbe ez is beleszámít! Mondanivalóját nem kell feltétlenül a megadott szempontok sorrendjében kifejtenie.
2. Elektrosztatikai alapjelenségek
Milyen jelenségek alapján vált szükségessé a semleges és az elektromos állapot megkülönböztetése, a kétféle elektromos töltés és az elektromos mező fogalmának bevezetése, a vezetők és a szigetelők elkülönítése?
Milyen feltevések alapján és hogyan értelmezhető például a testek semleges és elektromos állapota, vezető vagy szigetelő volta, a dörzsölés és a feltöltés során történtek, az elektromos megosztás és a földelés jelensége? (Az értelmezésere több esetben térjen ki!)
Minden pontszám bontható!
A kifejtés módjának értékelése a vizsgaleírás alapján:
Nyelvhelyesség:
$\ \ \ \unicode{x2013}$ a kifejtés szabatos, érthető, jól szerkesztett mondatokat tartalmaz;
$\ \ \ \unicode{x2013}$ a szakkifejezésekben, nevekben jelölésekben nincsenek helyesírási hibák.
0-1-2 pont
A szöveg egésze:
$\ \ \ \unicode{x2013}$ az egész ismertetés szerves, egységes egészet alkot;
$\ \ \ \unicode{x2013}$ az egyes szövegrészek, résztémák összefüggnek egymással egy világos, követhető gondolatmenet alapján.
0-1-2-3 pont
Amennyiben a válasz a 100 szó terjedelmet nem haladja meg, a kifejtés módjára nem adható pont.
Ha a vizsgázó témaválasztása nem egyértelmű, akkor az utoljára leírt téma kifejtését kell értékelni.
2. téma: Elektrosztatikai alapjelenségek
Egy‑egy elektrosztatikai jelenség ismertetése a kérdezett fogalmak megalapozásához; pl. a műanyag fésű, irattartó, műszálas ruha alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok, a vonzás és a taszítás közvetlen hozzáférés nélkül történő előidézése, a különböző anyagok eltérő viselkedése hasonló szituációkban.
4 x 2 = 8 pont
Az anyag belső szerkezetével kapcsolatosan az idevágó elképzelések ismertetése (léteznek olyan elemi részecskék, amelyeknek elválaszthatatlan tulajdonsága a pozitív vagy negatív elektromos töltésük, és sajátos környezetük van, úgynevezett elektromos mező veszi őket körül).
2 x 2 = 4 pont
Példák az említett állapotok illetve jelenségek értelmezésére (semleges állapotban az elektronok és a protonok száma egyenlő és egyenletesen oszlanak el; elektromos állapotban elektronhiány vagy elektrontöbblet alakult ki; a vezetőkben a töltéshordozóknak legalább egy része könnyen elmozdulhat; a dörzsölés és a feltöltés során elektronok mennek át; az elektromos megosztásnál a külső elektromos mező hatására rendeződnek át például a fémes vezetőben lévő elektronok; földelésnél a földelő vezetéken át van elektronáramlás, stb.)
6 x 1 = 6 pont
Összesen: 18 pont