E 2013. máj. 16. ideg. E 1. 11336

Három esszétéma közül kell választania egyet (az alábbi az egyik). Fejtse ki másfél‑két oldal terjedelemben, összefüggő ismertetés formájában! Ügyeljen a szabatos, világos fogalmazásra, a logikus gondolatmenetre, a helyesírásra, mivel az értékelésbe ez is beleszámít! Mondanivalóját nem kell feltétlenül a megadott szempontok sorrendjében kifejtenie.

A vonalas színkép és a Bohr-modell  

 
            Niels Bohr  

»A kvantum tisztel téged. Minden zsenge  
Elektron viselkedését parancsszavad  
Rendeli el: arra rohan, amerre  
A pálya kényszeríti általad.  
És hogy mikor milyen szint  
Azt nagyszerűen tudja mind,  
És arról álmodik – tudva merre halad –,  
Hogy pályájáról majd letér,  
S másikra ugrik; így remél  
Menekülést, nem értve meg hatalmadat.«

Vlagyimir Fock orosz fizikus verse”

(George Gamow: A fizika története, Budapest, 1965.)  

Ismertesse a vonalas színkép fogalmát, mutassa be, hogy milyen kísérleti elrendezéssel hozhatjuk létre az anyagok elnyelési, illetve kibocsátási színképét!

Milyen állítást fogalmazhatunk meg Max Planck kvantumhipotézise alapján a különbözőszínű színképvonalakról?

Helyezze el térben és időben Max Planck munkásságát, és ismertesse kvantumhipotézisét!

Mutassa be Rutherford atommodelljét!

Helyezze el térben és időben Rutherford munkásságát!

Mutassa be a Bohr-féle atommodellt!

Mutasson rá, hogy Bohr mit vett át Rutherfordtól, és mennyiben fejlesztette tovább atommodelljét!

Értelmezze a Bohr-modell segítségével a vonalas színkép létrejöttét mind az elnyelési, mind a kibocsájtási színkép esetében!

Helyezze el térben és időben Niels Bohr munkásságát!

Az elnyelési és a kibocsájtási színkép létrejöttének leírása, a kísérleti elrendezés ismertetése:

1 + 1 pont

A színképvonalak frekvenciája eltérő, a kibocsátott fény fotonokból áll, amelyek energiája \(E=h\cdot f\), vagyis a különböző színű vonalakhoz különböző energiák tartoznak.

1 + 1 + 1 + 1 pont

Max Planck munkásságának helye és ideje:

1 pont

Németország, 19. század második fele – 20. század első fele.

(Ha a válasz nem teljes, a pont nem adható meg.)

A Rutherford‑féle atommodell bemutatása

1 pont

Rutherford munkásságának helye és ideje:

1 pont

Anglia, 19. század vége – 20. század első fele.

(Ha a válasz nem teljes, a pont nem adható meg.)

A Bohr‑modell bemutatása:

1 + 1 + 1 pont

Diszkrét, stabil elektronpályák, a pályasugár által meghatározott energiák. Pályaugrások leírása.

A Bohr‑modell és Rutherford‑modell kapcsolatának leírása:

1 pont

Utalás arra, hogy az atommag már szerepelt Rutherford modelljében, de Rutherford tetszés szerinti sugarú pályákat írt le.

A vonalas színkép értelmezése a Bohr‑modellel:

2 + 2 pont

Elnyelési és kibocsájtási színkép esetében.

(Mind szöveges, mind rajzos leírás elfogadható.)

Niels Bohr munkásságának helye és ideje

1 pont

Dánia, 20. század első fele.

(Ha a válasz nem teljes, a pont nem adható meg.)

Összesen: 18 pont