Három esszétéma közül kell választania egyet (az alábbi az egyik). Fejtse ki másfél‑két oldal terjedelemben, összefüggő ismertetés formájában! Ügyeljen a szabatos, világos fogalmazásra, a logikus gondolatmenetre, a helyesírásra, mivel az értékelésbe ez is beleszámít! Mondanivalóját nem kell feltétlenül a megadott szempontok sorrendjében kifejtenie.
A vonalas színkép és a Bohr-modell
Niels Bohr
„»A kvantum tisztel téged. Minden zsenge
Elektron viselkedését parancsszavad
Rendeli el: arra rohan, amerre
A pálya kényszeríti általad.
És hogy mikor milyen szint
Azt nagyszerűen tudja mind,
És arról álmodik – tudva merre halad –,
Hogy pályájáról majd letér,
S másikra ugrik; így remél
Menekülést, nem értve meg hatalmadat.«
Vlagyimir Fock orosz fizikus verse”
(George Gamow: A fizika története, Budapest, 1965.)
Ismertesse a vonalas színkép fogalmát, mutassa be, hogy milyen kísérleti elrendezéssel hozhatjuk létre az anyagok elnyelési, illetve kibocsátási színképét!
Milyen állítást fogalmazhatunk meg Max Planck kvantumhipotézise alapján a különbözőszínű színképvonalakról?
Helyezze el térben és időben Max Planck munkásságát, és ismertesse kvantumhipotézisét!
Mutassa be Rutherford atommodelljét!
Helyezze el térben és időben Rutherford munkásságát!
Mutassa be a Bohr-féle atommodellt!
Mutasson rá, hogy Bohr mit vett át Rutherfordtól, és mennyiben fejlesztette tovább atommodelljét!
Értelmezze a Bohr-modell segítségével a vonalas színkép létrejöttét mind az elnyelési, mind a kibocsájtási színkép esetében!
Helyezze el térben és időben Niels Bohr munkásságát!
Az elnyelési és a kibocsájtási színkép létrejöttének leírása, a kísérleti elrendezés ismertetése:
1 + 1 pont
A színképvonalak frekvenciája eltérő, a kibocsátott fény fotonokból áll, amelyek energiája \(E=h\cdot f\), vagyis a különböző színű vonalakhoz különböző energiák tartoznak.
1 + 1 + 1 + 1 pont
Max Planck munkásságának helye és ideje:
1 pont
Németország, 19. század második fele – 20. század első fele.
(Ha a válasz nem teljes, a pont nem adható meg.)
A Rutherford‑féle atommodell bemutatása
1 pont
Rutherford munkásságának helye és ideje:
1 pont
Anglia, 19. század vége – 20. század első fele.
(Ha a válasz nem teljes, a pont nem adható meg.)
A Bohr‑modell bemutatása:
1 + 1 + 1 pont
Diszkrét, stabil elektronpályák, a pályasugár által meghatározott energiák. Pályaugrások leírása.
A Bohr‑modell és Rutherford‑modell kapcsolatának leírása:
1 pont
Utalás arra, hogy az atommag már szerepelt Rutherford modelljében, de Rutherford tetszés szerinti sugarú pályákat írt le.
A vonalas színkép értelmezése a Bohr‑modellel:
2 + 2 pont
Elnyelési és kibocsájtási színkép esetében.
(Mind szöveges, mind rajzos leírás elfogadható.)
Niels Bohr munkásságának helye és ideje
1 pont
Dánia, 20. század első fele.
(Ha a válasz nem teljes, a pont nem adható meg.)
Összesen: 18 pont