E 2016. máj. 17. ideg. Sz 3.

Egy üvegből készült gömbben, amelynek belsejében vákuum van, a következő mérést végezzük: A vákuumgömb belsejében található ismeretlen fémet \(\lambda = 444\ \mathrm{nm}\) hullámhosszúságú fénnyel világítjuk meg. A megvilágítás hatására kilépő elektronok az ábrán látható két fémlap közötti homogén elektromos mezőbe kerülnek, melynek elektromos térerőssége \(E = 10\ \mathrm{\displaystyle\frac{N}{C}}\) nagyságú.
 

Anyag neveCéziumBáriumCinkPlatina
Kilépési munka (eV)1,942,524,275,36

(Az eletron tömege \(m_{\mathrm{e}}=9,1\cdot {10^{-31}}\ \mathrm{kg}\), töltése \(q=-1,6\cdot {10^{-19}}\ \mathrm{C}\), a fénysebesség \(c=3\cdot 10^8\ \mathrm{\displaystyle\frac{m}{s}}\), a Planck-állandó pedig \(h=6,63\cdot {10^{-34}}\ \mathrm{Js}\).)

a)  Mekkora maximális sebességgel lépnek ki az elektronok a megvilágított fémlemezről, ha azok a két fémlemez közti elektromos mezőben \(2,8\ \mathrm{cm}\) nagyságú úton teljesen lefékeződnek?

\(v=3,14\cdot 10^5\ \mathrm{\displaystyle\frac{m}{s}}\)

Adatok: 

\(\lambda=444\ \mathrm{nm}\)

\(E=10\ \mathrm{\displaystyle\frac{N}{C}}\)

\(s_{\mathrm{max}}=2,8\ \mathrm{cm}\)

\(m_{\mathrm{e}}=9,1\cdot {10^{-31}}\ \mathrm{kg}\)

\(q=-1,6\cdot {10^{-19}}\ \mathrm{C}\)

\(c=3\cdot 10^8\ \mathrm{\displaystyle\frac{m}{s}}\)

\(h=6,63\cdot {10^{-34}}\ \mathrm{Js}\)
 

a) A kilépő elektronok maximális sebességének meghatározása:

5 pont
(bontható)

A kilépő elektronok mozgási energiája és a lefékeződés távolsága közötti összefüggés:  

\[E_{\mathrm{kin}}=\frac{1}{2} m\cdot v^2\]

\[E_{\mathrm{kin}}=-E\cdot q\cdot s_{\mathrm{max}}\]

(2 pont)

amit a maximális sebességre átrendezve

\[v=\sqrt{\frac{-2E\cdot s_{\mathrm{max}}\cdot q}{m}}\]

\[v=3,14\cdot 10^5\ \mathrm{\displaystyle\frac{m}{s}}\]

adódik.

(rendezés + számítás: 1 + 2 pont)

b)  Mekkora az ismeretlen fémre jellemző kilépési munka?

\(W_{\mathrm{ki}}=4,03\cdot 10^{-19}\ \mathrm{J}\)

b) A kilépési munka meghatározása:

5 pont
(bontható)

A kilépő elektronok energiájára az Einstein-képletet felírva:  

\[h\cdot f=h\cdot \frac{c}{\lambda}=W_{\mathrm{ki}}+\frac{1}{2} m\cdot v^2\]

(2 pont)

amiből

\[W_{\mathrm{ki}}=h\cdot \frac{c}{\lambda}-\frac{1}{2} m\cdot v^2\]

\[W_{\mathrm{ki}}=4,48\cdot 10^{-19}\ \mathrm{J}-0,45\cdot 10{-19}\ \mathrm{J}\]

\[W_{\mathrm{ki}}=4,03\cdot 10^{-19}\ \mathrm{J}\]

(rendezés + számítás: 1 + 2 pont)

c)  Az alábbi táblázat néhány fém kilépési munkáját tartalmazza elektronvoltban kifejezve. A táblázat alapján határozza meg, hogy melyik fémet használtuk a kísérletben!

A táblázat adatai alapján a megvilágított fémfelület anyaga a bárium.

c) A keresett fém meghatározása:

2 pont
(bontható)

Mivel az elektronvoltban kifejezett kilépési munka

\[W_{\mathrm{ki}}=4,03\cdot 10^{-19}\ \mathrm{J}=2,52\ \mathrm{eV}\]

(1 pont)

ezért a táblázat adatai alapján a megvilágított fémfelület anyaga a bárium (1 pont).

Összesen: 12 pont