Vízszintes aszalon tálca fekszik, amin egy hengeres tömör test (pénzérme vagy tömör rúd; a továbbiakban "henger") nyugszik, a körlapjai függőleges síkban vannak. A tálcát az asztalon elkezdjük csúszva húzni, vízszintesen, állandó \(a\) gyorsulással, a henger forgásszimmetriás tengelyére merőleges irányban.
a) Mekkora legyen a henger és a tálca közötti tapadási súrlódási együttható értéke, hogy a henger tisztán gördüljön?
\(\displaystyle \mu_{\mathrm{t}}\ge \frac{a}{3g}\)
A tiszta (nem csúszva) gördülés azt jelenti, hogy a henger legalsó pontja, mely a tálcával érintkezik, a tálcához képest mindig nyugalomban van (még ha az folyamatosan változik is, hogy a legalsó pont a hengernek melyik pontja). Ez úgy lehetséges, ha a henger legalsó pontjának és a tálcának minden pillanatban azonos a sebessége. Mivel keddetben mindkettőnek nulla a sebessége, a sebességeik folyamatos azonossága csak úgy lehetséges, ha állandóan azonos gyorsulással mozognak. Vagyis a henger legalsó pontjának gyorsulása szintén mindig \(a\) kell legyen. A henger alsó pontjának vizsgálatához először is tisztázzuk az erőket, abból is elsősorban a vízszintes irányúakat, hiszen a henger mozgása a vízszintes síkban fog zajlani:
A hengerre tehát egyetlen vízszintes erő hat, méghozzá a tálca által kifejtett tapadási súrlódási erő. Mit okoz ez a henger számára? Egyrészt a vízszintes gyorsulását határozza meg:
\[F_{\mathrm{t}}=m\cdot a_{\mathrm{tr}}\]
ahol az \(\mathrm{tr}\) alsó index azt jelzi, hogy transzlációs (haladó) mozgási gyorsulás. A henger minden egyes pontjának lesz ilyen gyorsulása, de míg a tömegközéppontnak (TKP) pontosan ennyi lesz a gyosulása (hiszen neki csak haladó gyorsulása van), addig a henger többi pontjának a henger változó forgó mozgása miatt emellett még lesz érintő irányú (kerületi, tangenciális) gyorsulása is. Az érintő gyorsulás érdekében írjuk fel a merev test forgó mozgására a dinamikai egyenletet! A tapadási erő erőkarja a henger sugara nagyságú:
\[F_{\mathrm{t}}\cdot r=\theta\cdot \beta\]
Alkalmazva a tömör korong teta képletét:
\[F_{\mathrm{t}}\cdot r=\frac{1}{2}mr^2\cdot \beta\]
Egyszerűsítve:
\[F_{\mathrm{t}}=\frac{1}{2}mr\cdot \beta\]
A henger alsó pontjának gyorsulása:
\[a_{\mathrm{A}}=a_{\mathrm{tr}}+r\beta\]
Tehát ennek kell a tálca \(a\) gyorsulásával azonosnak lennie:
\[a_{\mathrm{tr}}+r\beta=a\]
A haladó mozgás egyenletéből:
\[a_{\mathrm{tr}}=\frac{F_{\mathrm{t}}}{m}\]
A forgó mozgás egyenletéből a szöggyorsulás:
\[\beta=\frac{2F_{\mathrm{t}}}{mr}\]
Ezeket beírva a gyorsulásos egyenletébe:
\[a=a_{\mathrm{tr}}+r\beta\]
\[a=\frac{F_{\mathrm{t}}}{m}+r\frac{2F_{\mathrm{t}}}{mr}\]
\[a=\frac{F_{\mathrm{t}}}{m}+\frac{2F_{\mathrm{t}}}{m}\]
A tapadási erő legfeljebb a nyomóerő és a tapadási együttható szorzata lehet:
\[F_{\mathrm{t}}\le \mu_{\mathrm{t}}F_{\mathrm{ny}}\]
A felületek közötti nyomóerő pedig \(mg\) nagyságú, így:
\[F_{\mathrm{t}}\le \mu_{\mathrm{t}}mg\]
Írjuk be az imént kapott gyorsulásos egyenletbe a tapadási erő helyére a most kapott, nála nagyobb \(\mu_{\mathrm{t}}mg\) kifejezést! Ettől az egyenlet jobb oldala nagyobb lesz, így:
\[a\le \frac{\mu_{\mathrm{t}}mg}{m}+\frac{2\mu_{\mathrm{t}}mg}{m}\]
\[a\le \mu_{\mathrm{t}}g+2\mu_{\mathrm{t}}g\]
\[a\le 3\mu_{\mathrm{t}}g\]
\[\mu_{\mathrm{t}}\ge \frac{a}{3g}\]
b) Ha a tapadási együttható elég nagy, hogy a henger tisztán gördüljön, akkor mekkora lesz a henger TKP-jának gyorsulása az alatta meginduló tálca \(a\) gyorsulásához képest?
\(\displaystyle a_{\mathrm{tr}}=\frac{a}{3}\)
A TKP gyorsulása:az
\[a=a_{\mathrm{tr}}+r\beta\]
egyenletből:
\[a_{\mathrm{tr}}=a-r\beta\]
Tehát a TKP gyorsulásának meghatározásához valahogy ki kellene fejezni az \(r\beta\) kifejezést.
A haladó mozgás vizsgálatából az előbb az alábbi egyenletre jutottunk:
\[F_{\mathrm{t}}=m\cdot a_{\mathrm{tr}}\]
A forgó mozgásra felírt dinamikai egyenletből pedig ez adódott:
\[F_{\mathrm{t}}=\frac{1}{2}mr\cdot \beta\]
Mivel a bal oladalak azonosak, ezért a jobb oldalak is:
\[m\cdot a_{\mathrm{tr}}=\frac{1}{2}mr\cdot \beta\]
A tömeggel egyszerűsítve:
\[a_{\mathrm{tr}}=\frac{1}{2}r\cdot \beta\]
Ebből a keresett \(r\beta\) kifejezés:
\[r\beta=2a_{\mathrm{tr}}\]
Ezt beírva a fenti gyorsulásos egyenletbe:
\[a_{\mathrm{tr}}=a-r\beta\]
\[a_{\mathrm{tr}}=a-2a_{\mathrm{tr}}\]
\[3a_{\mathrm{tr}}=a\]
\[a_{\mathrm{tr}}=\frac{a}{3}\]
Tehát a henger TKP-ja az alatta "meginduló" tálca gyorsulásának harmadával fog előrefelé gyorsulni.
