E 2021. máj. 18. ideg. E 3. 14544

Három esszétéma közül kell választania egyet (az alábbi az egyik). Fejtse ki másfél‑két oldal terjedelemben, összefüggő ismertetés formájában! Ügyeljen a szabatos, világos fogalmazásra, a logikus gondolatmenetre, a helyesírásra, mivel az értékelésbe ez is beleszámít! Mondanivalóját nem kell feltétlenül a megadott szempontok sorrendjében kifejtenie.

Páralecsapódás

Egy lakásfelújítás részeként az ablakokat is kicserélik. A jól szigetelő ablakok nagymértékben csökkentik a fűtési költségeket, de a szellőzés hiánya újabb problémákat vet fel. Ezek egyike a lakás nedvesedése, ami penészképződéshez vezet. A nedvesedés oka elsősorban a lakók által kilehelt nedvesség, mely szellőzés hiányában megnövekedett páratartalmat eredményez a lakásban. Fontos tényező ezen kívül a téli időszakban a falak alacsony hőmérséklete. A falak a harmatpont hőmérséklete alá hűtik a páradús levegőt, így a víz lecsapódik a falakra. A falak nedvesedése tehát a levegő páratartalmának és a falak hőmérsékletének függvénye. Az alábbi táblázat a harmatpont hőmérsékletét tartalmazza különböző hőmérsékletű és relatív páratartalmú nedves levegő esetében. Például a $21\ \mathrm{{}^\circ C}$ hőmérsékletű, $40\%$ relatív páratartalmú levegő harmatpontja $6,9\ \mathrm{{}^\circ C}$, azaz ebből a levegőből a nedvesség egy $6,9\ \mathrm{{}^\circ C}$‑nál hidegebb felületre már kicsapódik.
 

  $30\%$ $40\%$ $50\%$ $60\%$ $70\%$ $80\%$ $90\%$
$25\ \mathrm{{}^\circ C}$  6,2 10,5 13,9 16,7 19,1 21,3 23,2
$24\ \mathrm{{}^\circ C}$ 5,4 9,6 12,9 15,8 18,2 20,3 22,3
$23\ \mathrm{{}^\circ C}$ 4,5 8,7 12,0 14,8 17,2 19,4 21,3
$22\ \mathrm{{}^\circ C}$ 3,6 7,8 11,1 13,9 16,3 18,4 20,3
$21\ \mathrm{{}^\circ C}$ 2,8 6,9 10,2 12,9 15,3 17,4 19,3
$20\ \mathrm{{}^\circ C}$ 1,9 6,0 9,3 12,0 14,4 16,4 18,3
$19\ \mathrm{{}^\circ C}$ 1,0 5,1 8,3 11,1 13,4 15,5 17,3
$18\ \mathrm{{}^\circ C}$ 0,2 4,2 7,4 10,1 12,5 14,5 16,3


a) Ismertesse a relatív páratartalom fogalmát! Mikor mondjuk, hogy a gőztér telített?

b) Hogyan lehet csökkenteni a lakás levegőjében lévő pára mennyiségét?

c) Hogyan lehet csökkenteni egy lakásban a relatív páratartalmat?

d) Hogyan hat a hőmérséklet növekedése az abszolút és a relatív páratartalomra?

e) Mi a harmatpont?

f) Egy lakásban $23\ \mathrm{{}^\circ C}$‑os hőmérsékleten a relatív páratartalom $50\%$‑os. Legfeljebb mekkora lehet az ablaküveg hőmérséklete, ha a vízgőz kicsapódott rajta, s így vízcseppek szaladnak le az üvegfelületen?

g) Mekkora a $23\ \mathrm{{}^\circ C}$‑os lakásban lévő, $50\%$‑os relatív páratartalmú levegőben a vízgőz sűrűsége? Közelítőleg mennyi lenne a relatív páratartalom a lakásban, ha a hőmérséklet $20\ \mathrm{{}^\circ C}$‑ra csökkenne?
 

Hőmérséklet
$({}^\circ \mathrm{C})$
Telített
gőzsűrűség
$\left(\mathrm{\displaystyle \frac{g}{\ m^3}}\right)$
10 9,4
11 10
12 10,7
13 11,4
14 12,1
15 12,8
16 13,6
17 14,4
18 15,3
19 16,2
20 17,2
21 18,3
22 19,4
23 20,6
24 21,8
25 23,0

(Minden pontszám bontható.)

a) A relatív páratartalom és a telített gőztér fogalmának ismertetése:

4 pont

A relatív páratartalom az adott hőmérsékletű levegőben lévő vízgőz sűrűsége a telített vízgőz sűrűségének százalékában (2 pont).

A gőzteret telítettnek mondjuk, ha szabad folyadékfelszín jelenlétében a párolgás és lecsapódás (dinamikus) egyensúlyban van (2 pont).

b) A páratartalom változtatásának bemutatása:

1 pont

A lakásban lévő pára mennyiségét szellőztetéssel (kisebb páratartalmú levegő beengedésével) lehet csökkenteni.

c) A relatív páratartalom csökkentésének bemutatása:

1 pont

A relatív páratartalmat a hőmérséklet növelésével is lehet csökkenteni.

d) A hőmérséklet‑változás hatásának megadása:

2 pont

A hőmérséklet növekedése az abszolút páratartalmat nem változtatja (1 pont), a relatív páratartalmat csökkenti (1 pont).

e) A harmatpont fogalmának ismertetése:

2 pont

A harmatpont az a hőmérséklet, ahol az adott abszolút páratartalmú levegő relatív páratartalma $100\%$‑os lesz.

f) Az ablak hőmérsékletének meghatározása:

3 pont

Az első táblázatból leolvashatóan legfeljebb $12\ \mathrm{{}^\circ C}$ (3 pont).

g) A keresett vízgőzsűrűség meghatározása és a $\mathit{20}\ {}^\circ C$‑hoz tartozó relatív páratartalom megadása:

5 pont

A második táblázat szerint $23\ \mathrm{{}^\circ C}$‑on a telített vízgőz sűrűsége $20,6\ \mathrm{\displaystyle \frac{g}{\ m^3}}$ (1 pont), tehát az $50\%$-os relatív páratartalomhoz $10,3\ \mathrm{\displaystyle \frac{g}{\ m^3}}$ sűrűség (1 pont) tartozik.

Ez a gőzsűrűség a $20\ \mathrm{{}^\circ C}$‑os telített vízgőz $17,2\ \mathrm{\displaystyle \frac{g}{\ m^3}}$ (1 pont) sűrűségének $\sim 60\%$‑a, azaz a relatív páratartalom ekkor $60\%$ (2 pont).

vagy

A relatív páratartalom $20\ \mathrm{{}^\circ C}$ közvetlenül megkapható a felső táblázatból. Ugyanis az azonos hőmérséklet‑értékek a táblázatban azonos gőzsűrűséget (azonos harmatpontot) jeleznek (2 pont). A $23\ \mathrm{{}^\circ C}$‑os, $50\%$ relatív páratartalmú vízgőz $12\ \mathrm{{}^\circ C}$‑on válik telítetté (1 pont). Ugyanezt a hőmérséklet‑értéket $20\ \mathrm{{}^\circ C}$‑on a $60\%$‑os relatív páratartalomnál találjuk meg (2 pont).

Összesen: 18 pont