Az alábbi grafikont, amely a radioaktív szén atommagok \(\left(\mathrm{{}^{14}C}\right)\) számát mutatja az idő függvényében, régészeti leletek kormeghatározására használják. A kezdetnek választott időpontban \(\left(t=0\ \mathrm{\small é\normalsize v}\right)\) a vizsgált mintában \(14\cdot 10^{12}\) db \(\mathrm{{}^{14}C}\) izotóp található.

a) A nulla időponthoz viszonyítva hány év alatt bomlik el a radioaktív izotópok fele?
$5500\ \mathrm{év}$ alatt
(Az értékek grafikonról történő leolvasása $200\ \mathrm{év}$ hibáig elfogadható.)
A felezési időre vonatkozó megállapítások a kérdéses esetekben:
a) $5500\ \mathrm{év}$ alatt bomlik el az aktív magok fele.
\(t=0\ \mathrm{év}\)-től \(t=0\ \mathrm{\small é\normalsize v}\)-ig \(14\cdot {10^{12}}\ \mathrm{db}\)‑ról \(7\cdot {10^{12}}\)‑re csökkent az el nem bomlott izotópok száma.
2 pont
(bontható)
b) Mennyi idő alatt feleződik meg az első 1250 évben még el nem bomlott izotópok száma?
\(5500\ \mathrm{év}\) kell a feleződéshez.
b) \(t=1250\ \mathrm{év}\)‑től kezdődően is \(5500\ \mathrm{év}\) kell a feleződéshez.
2 pont
(bontható)
c) A $3500\ \mathrm{év}$ elteltével még el nem bomlott izotópok száma mikorra feleződik meg?
\(t=3500\ \mathrm{év}\)‑től \(t=9000\ \mathrm{év}\)‑ig tart a feleződés.
c) \(t=3500\ \mathrm{év}\)‑től \(t=9000\ \mathrm{év}\)‑ig tart a feleződés.
1 pont
(Ha a jelölt nem használja ki a felezési idő függetlenségét a kezdőponttól, csak folyamatos leolvasásokat végez helyesen, a megoldás akkor is elfogadható.)
d) Mit jelent a felezési idő, és mennyi a \(\mathrm{{}^{14}C}\) felezési ideje?
A felezési idő az az idő, amely alatt az aktív atommagok száma a felére csökken.
A \(\mathrm{^{14}C}\) felezési ideje (az előzőek szerint) $5500\ \mathrm{év}$.
d) A felezési idő jelentése és konkrét értékének meghatározása:
A felezési idő az az idő, amely alatt az aktív atommagok száma a felére csökken (fele elbomlik).
2 pont
(bontható)
A \(\mathrm{^{14}C}\) felezési ideje (az előzőek szerint) $5500\ \mathrm{év}$.
1 pont
e) Mikor lesz a radioaktív magok száma \(3\cdot {10^{12}}\ \mathrm{db}\)?
$t=12\ 200\ \mathrm{év}$‑nél.
Annak az időpontnak a meghatározása, amikor az aktív atommagok száma már csak $\textit{3}\cdot \textit{10}^{\textit{12}}\ db$:
e) \(t=6700\ \mathrm{év}\)‑nél az aktív magok száma közelítőleg \(6\cdot {10^{12}}\ \mathrm{db}\). A felezési idő elteltével, vagyis \(5500\ \mathrm{év}\) múlva, \(t=12\ 200\ \mathrm{év}\)‑nél lesz az aktív magok száma \(3\cdot {10^{12}}\ \mathrm{db}\).
5 pont
(bontható)
(A számítást tetszőleges értékpárra alapozva, illetve más módszerrel is elvégezhető. Hibás megoldás esetén a pontszámot a helyes lépések száma szerint arányosan kell megadni.)
f) Ha az első 2250 évben elbomlott atommagok száma $N$, akkor hány újabb év kell ahhoz, hogy további $N$ atommag elbomoljon?
$\mathit{\Delta} t=3250\ \mathrm{év}$
A részfeladat kiszámítása, indoklása:
5 pont
(bontható)
f) Az első \(2250\ \mathrm{év}\)‑ben az aktív magok száma \(14\cdot {10^{12}}\ \mathrm{db}\)‑ról \(10,5\cdot {10^{12}}\ \mathrm{db}\)‑ra csökkent, vagyis
\[N=3,5\cdot 10^{12}\ \mathrm{db}\]
bomlott el.
Ha még egyszer ugyanennyi elbomlik, akkor a még aktív magok száma
\[N_2=7\cdot {10^{12}}\ \mathrm{db}\]
lesz.
A kapott \(7\cdot {10^{12}}\ \mathrm{db}\) aktív mag \(5500\ \mathrm{év}\) értékhez tartozik, ezért az eltelt idő
\[\mathit{\Delta} t=5500\ \mathrm{év}-2250\ \mathrm{év}=3250\ \mathrm{év}\]
\[\mathit{\Delta} t=3250\ \mathrm{év}\]

Összesen: 18 pont