E 2015. máj. 18. ideg. T 12. 1622

Egy álló testtel ütközik egy mozgó test. Előfordulhat-e, hogy a kezdetben álló test ütközés utáni lendületének nagysága nagyobb lesz, mint a kezdetben mozgó test lendületének nagysága? Az ütközés centrális, egy egyenes mentén zajlik.

 A)  Csak akkor lehetséges, ha a két test az ütközés után együtt mozog tovább. 

 B)  Csak akkor lehetséges, ha a két test az ütközés után ellenkező irányba mozog.

 C)  A lendületmegmaradás törvénye miatt ez semmiképpen nem lehetséges. 

 A)  Csak akkor lehetséges, ha a két test az ütközés után együtt mozog tovább. 

 B)  Csak akkor lehetséges, ha a két test az ütközés után ellenkező irányba mozog. 

 C)  A lendületmegmaradás törvénye miatt ez semmiképpen nem lehetséges. 

Legyen a pozitív irányunk a kezdetben mozgó ("bombázó") test kezdősebességének irányába! Ekkor a bombázó test kezdeti lendülete pozitív előjelű, az állónak ("target" azaz céltárgy) nincs kezdeti lendülete, így a kezdeti összlendület pozitív. Vegyük ezt egységnyi nagyságúnak! (Válasszunk olyan lendületmértékegységet, melyben ez épp +1 értékű.

Ha külső erők nem hatnak a rendszerre (vagy a lendületváltoztató hatásuk elhanyagolható), akkor a rendszer zárt. A belső erők lendületváltoztató hatásai kioltják egymást, így a rendszer összlendülete megmarad. Vagyis a végén is pozitív előjelű, egységnyi lendületnek kell lennie.

Azt szerenénk, hogy a meglökött test a végére 1-nél nagyobb lendületet kapjon, vagyis nagyobb, mint +1 legyen a végső lendülete. Mivel az összlendület a végén +1 kell legyen, ez csak úgy lehetséges, ha a bombázónak végül negatív előjelű lendülete lesz, azaz végül ellentétes irányba halad, mint ahogy kezdetben érkezett. Tehát a két testnek végül ellentétes irányba kell haladnia.