A)  A nem gyorsuló űrhajó szükségképpen a súlytalanság állapotában van. 

 B)  Ha a Holdat leállítaná valami a Föld körüli keringésben, akkor leesne a Földre. 

 C)  A tömeg és a súly lényegében azonos fogalmak, csak a súly közelítőleg tízszerese a tömegnek. 

 D)  A súlytalanság állapotában lévő testnek nincs lendülete. 

 E)  A gravitációs állandó $\gamma $ értéke a Marson tizedrésze a Cavendish által a Földön mért értéknek, mert a Mars tömege a Föld tömegének tizedrésze. 

 F)  A súlytalanság állapotában levő űrhajóban nem lehet higanyos barométerrel nyomást mérni. 

 A)  A nem gyorsuló űrhajó szükségképpen a súlytalanság állapotában van. 

 B)  Ha a Holdat leállítaná valami a Föld körüli keringésben, akkor leesne a Földre. 

 C)  A tömeg és a súly lényegében azonos fogalmak, csak a súly közelítőleg tízszerese a tömegnek. 

 D)  A súlytalanság állapotában lévő testnek nincs lendülete. 

 E)  A gravitációs állandó $\gamma $ értéke a Marson tizedrésze a Cavendish által a Földön mért értéknek, mert a Mars tömege a Föld tömegének tizedrésze. 

 F)  A súlytalanság állapotában levő űrhajóban nem lehet higanyos barométerrel nyomást mérni. 

A) Ha $a=0$, akkor a dinamika IV. törvénye $(\sum F=ma)$ alapján az űrhajónak még lehet súlya.

B) A Holdra ható gravitációs erőre merőleges sebesség hiánya miatt a Holdra ható erő a Föld középpontja felé mutat. Mind a Hold, mind a Föld esne egymás felé.

C) A tömeg és a súly nem azonos fizikai mennyiségek; csupán arányosak egymással.

D) Minden FöId körül keringő testnek van lendülete (impulzusa).

E) A gravitációs állandó univerzális állandó, független a testek tömegétől.

F) A higanyoszlopnak nincs hidrosztatikai nyomása, mert a higanyoszlop a súlytalanság állapotában nem nyomja az alatta lévő higanyréteget.