Az alábbi táblázat a kálium néhány izotópját és azok felezési idejét tartalmazza.
| Név | Protonok száma | Neutronok száma | Felezési idő |
| 33K | <25 ns | ||
| 35K | 178 ms | ||
| 37K | 1,226 s | ||
| 38K | 7,636 perc | ||
| 39K | STABIL | ||
| 40K | 1,248·109 év | ||
| 41K | STABIL | ||
| 42K | 12,36 óra | ||
| 44K | 22,13 perc | ||
| 46K | 105 s | ||
| 48K | 6,8 s | ||
| 50K | 472 ms | ||
| 52K | 105 ms | ||
| 54K | 10 ms |
a) Töltse ki a táblázat hiányzó oszlopait!
| Név | Protonok száma | Neutronok száma | Felezési idő |
| 33K | 19 | 14 | <25 ns |
| 35K | 19 | 16 | 178 ms |
| 37K | 19 | 18 | 1,226 s |
| 38K | 19 | 19 | 7,636 perc |
| 39K | 19 | 20 | STABIL |
| 40K | 19 | 21 | 1,248·109 év |
| 41K | 19 | 22 | STABIL |
| 42K | 19 | 23 | 12,36 óra |
| 44K | 19 | 25 | 22,13 perc |
| 46K | 19 | 27 | 105 s |
| 48K | 19 | 29 | 6,8 s |
| 50K | 19 | 31 | 472 ms |
| 52K | 19 | 33 | 105 ms |
| 54K | 19 | 34 | 10 ms |
a) A protonok számának kitöltése a táblázatban:
(A 2 pont csak akkor adható meg, ha a protonok száma mindenütt 19.)
2 pont
A neutronok számának kitöltése a táblázatban:
(1 pont adandó, ha a 14‑ből legalább 7 jó, 2 pont, ha legalább 10, és 3 pont, ha legalább 13.)
3 pont
(bontható)
| Név | Protonok száma | Neutronok száma | Felezési idő |
| 33K | 19 | 14 | <25 ns |
| 35K | 19 | 16 | 178 ms |
| 37K | 19 | 18 | 1,226 s |
| 38K | 19 | 19 | 7,636 perc |
| 39K | 19 | 20 | STABIL |
| 40K | 19 | 21 | 1,248·109 év |
| 41K | 19 | 22 | STABIL |
| 42K | 19 | 23 | 12,36 óra |
| 44K | 19 | 25 | 22,13 perc |
| 46K | 19 | 27 | 105 s |
| 48K | 19 | 29 | 6,8 s |
| 50K | 19 | 31 | 472 ms |
| 52K | 19 | 33 | 105 ms |
| 54K | 19 | 34 | 10 ms |
b) Mely K-izotópok nem radioaktívak?
A \(\mathrm{{}^{39}K}\) és a \(\mathrm{{}^{41}K}\) izotóp.
b) A nem radioaktív izotópok megnevezése:
A \(\mathrm{{}^{39}K}\) és a \(\mathrm{{}^{41}K}\) izotóp.
1 + 1 pont
(Amennyiben a \(\mathrm{{}^{40}K}\) izotópot is megnevezi a vizsgázó, ami nem stabil, ámde hosszú felezési ideje miatt természetesen is előfordul, a 2 pont megadható. Ha csak ezt adja meg, 1 pontot kell adni.)
c) Nevezzen meg egy olyan radioaktív $\mathrm{K}$‑izotópot, amelyik biztosan mesterséges!
A \(\mathrm{{}^{39}K}\), \(\mathrm{{}^{40}K}\), illetve a \(\mathrm{{}^{41}K}\) kivételével bármelyik megadható példának.
c) Egy mesterséges radioaktív kálium izotóp megnevezése:
(A \(\mathrm{{}^{39}K}\), \(\mathrm{{}^{40}K}\), illetve a \(\mathrm{{}^{41}K}\) kivételével bármelyik megadható példának. Amennyiben a \(\mathrm{{}^{40}K}\) szintén nem stabil, ámde hosszú felezési ideje miatt természetesen is előforduló izotópot nevezi meg a vizsgázó, 1 pontot kell adni. A pontos válaszhoz tudni kell, hogy az adott izotóp nem keletkezik folyamatosan a Földön, de az erre való hivatkozás nem elvárás, pusztán a kis felezési időre való utalás elegendő a 2 pont megadáshoz.)
2 pont
d) Milyen tendencia látható a felezési idők változásában \(\mathrm{{}^{33}K}\)-tól \(\mathrm{{}^{54}K}\)-ig? Mi lehet ennek az oka?
A felezési idő csökken, amint bármely irányban távolodunk a stabil \(\mathrm{{}^{39}K}\) , illetve \(\mathrm{{}^{41}K}\) izotóp proton-neutron arányától.
d) A felezési idő változási tendenciájának leírása:
A felezési idő csökken, amint bármely irányban távolodunk a stabil \(\mathrm{{}^{39}K}\) , illetve \(\mathrm{{}^{41}K}\) izotóp proton-neutron arányától.
3 pont
(bontható)
(Teljes pontszám csak akkor jár, ha a vizsgázó a stabil izotópokhoz [20‑22 neutronszám] viszonyítja a felezési idők változását, s az azoktól vett eltérést a proton‑neutron arány vagy neutronszám fogalmának segítségével értelmezi.)
e) Mire használhatók a radioaktív izotópok? Nevezzen meg egy felhasználást!
e) Radioaktív izotópok egy lehetséges felhasználásának megnevezése:
2 pont
f) $1\ \mathrm{mg}$ \(\mathrm{{}^{46}K}\)‑ból mennyi bomlik el $7\ \mathrm{perc}$ alatt?
$0,9375\ \mathrm{mg}$
f) A \({}^{\textit{46}}K\) izotóp felezési idejének és a megadott 7 percnyi időtartam viszonyának megadása:
A megadott $7\ \mathrm{perc=420\ s}$ a táblázatból leolvasható $T_{\textit{1/2}}=105\ \mathrm{s}$‑nak pont a négyszerese.
2 pont
Az elbomlott izotópmennyiség tömegének megadása:
$T_{\textit{1/2}}$ alatt a meglévő izotópok fele bomlik el (1 pont).
(Ha a vizsgázó nem fogalmazza meg a felezési idő jelentését, de számításaiban jól használja, az 1 pont jár.)
Az egyes $105\ \mathrm{s}$‑os időtartamok alatt elbomló izotópmennyiség a következőképpen alakul:
- $\ t=0-105\ \mathrm{s}\! :0,5\ \mathrm{mg}$
- $\ t=105-210\ \mathrm{s}\! :0,25\ \mathrm{mg}$
- $\ t=210-315\ \mathrm{s}\! :0,125\ \mathrm{mg}$
- $\ t=315-420\ \mathrm{s}\! :0,0625\ \mathrm{mg}$
(összesen 2 pont)
Így összesen $0,9375\ \mathrm{mg}$ izotóp bomlik el (1 pont).
Vagy:
$T_{\textit{1/2}}$ múltán a meglévő izotópok fele marad meg (1 pont).
(Ha a vizsgázó nem fogalmazza meg a felezési idő jelentését, de számításaiban jól használja, az 1 pont jár.)
$\mathit{\Delta} t=4\cdot T_{\textit{1/2}}$ elteltével a megmaradó izotóphányad:
$${\left({{1}\over {2}}\right)}^{\! 4}\! \cdot 1\ \mathrm{mg}={{1}\over {16}}\cdot 1\ \mathrm{mg}=0,0625\ \mathrm{mg}$$
(2 pont)
Tehát $0,9375\ \mathrm{mg}$ bomlik el (1 pont).
4 pont
(bontható)
(A bomlási törvénnyel végzett számítás is elfogadható a következőképpen:
a törvény felírása 1 pont, behelyettesítés 2 pont, számítások elvégzése 2 pont, válasz megadása 1 pont, összesen 6 pont.)
Összesen: 20 pont