2022-ben, Putyin Ukrajna elleni inváziója idején tüzérségi támadások érték Európa legnagyobb atomerőművét, a hat blokkal rendelkező, összesen bruttó $6000\ \mathrm{MW}$ teljesítményű (ami egész Magyarországot mindenestül képes lenne ellátni villamosenergiával) zaporizzsjai erőművet. A fenti kép egy újságcikkből való, mely azt latolgatta, hogy egy estleges súlyos tüzérségi találat esetén kialakulhat-e egy, a csernobilihoz hasonló sugárzásos vészhelyzet.
a) Milyen szakmai hibát fedezhetünk fel a képen?
A célkeresztben a hűtőtorony látható, melyben semmiféle radioaktív anyag nincs (leszámítva a kőzetek és szinte minden anyag alacsony intenzitású természetes radioaktivitását), tehát a hűtőtornyok teljes lerombolása sem járna közvetlenül radioaktív kibocsátással a környezet felé.
Valójában még a leállított atomerőmű is termel hőt, ugyanis a már lezajlott hasadások radioaktív leánymagjainak az bomláskor a nukleáris kötési energia egy részét felszabadítják, mely végül az anyagban szétszóródva hőfejlődést okoz. Ennek teljesítménye attól függ, mennyire friss vagy már "kiégetett" az üzemanyag; erősen elhasznált üzemanyag esetén ez a maradvány (remanens) hőtermelés a névleges teljesítménye 7%-át is elérheti. Emiatt még a leállított atomerőművek is folyamatos hűtést igényelnek. Az már komplikált kérdés, hogy hűtőtornyok hiányában a remanans hő elvezetése mennyire lenne lehetséges, illetve ha hűtőtornyok nélkül a hűtés nem ellégséges, az mekkora problémát okozna az aktív zónában (csak egy kontrollálható hőmérsékletemelkedést, vagy esetleg egy gőzrobbanást).
Ha valaki nagyon arra törekszik, hogy radioaktív szennyezést okozzon, akkor nem a hűtőtornyot lenne érdemes lőnie, hanem valamelyik reaktorcsarnokot, bár azok a hatalmas hűtőtornyoknál kétség jóval kívül kisebb épületek, így nehezebb eltalálni, ami a tüzéreknél azért erős szempont. Az alábbi kép a zaporizzsjai atomerőmű látképét mutatja, bal oldalt az egyik hűtőtőrony, tőle jobbra a 6 db raktorépület.
