A képen az 1960-70-es évekbeli Apollo-program során egy űrhajós kis lapáttal gyűjt kőzetmintákat a Hold felszínén. A nagyobb darabokhoz rácsos, gereblyeszerű lapátot használtak:
a) Miért nem használtak inkább egy kicsi porszívót (túl azon, hogy ez a "szemétlapát" valószínűleg kevesebb helyet foglal, kisebb súlyú és kevésbé hajlamos meghibásodni, mint egy porszívó)?
Mert a Holdon nem működne a porszívó.
A Holdnak nincs légköre (pontosabban 300 ezer milliárdszor ritkább a földi légkörnél), ezért ha vákuumot csinálnánk a porszívóval, attól nem indulna meg légáramlás "kintről a porszívó felé, illetve az a nagyon enyhe, ami elméletileg megindulhatna, az nem tudná elsodorni nemhogy a kőzetdarabokat, de még a finom pont sem, mert annyira kevés gzmolekula áramlana, hogy az ő (ritkán bekövetkező) ütközéseik a porszemcsékkel nem adnának annyi lendüleet, mozgási energiát, hogy a potszem érdemben mozgásba jöjjön. Ráadásul a vákuumgépek nem is tudnak kisebb nyomást előálítani, mint ami a Hold "légkörét" jelenti.
Ennek ellenére létezik "porszívós" mintagyűjtő a Holdon is, például a 2025. januárjában leszállt Blue Ghost rendelkezik ilyennel, de itt a szonda visz tartályban gázt, amit ráfúj a porra, és az áramló gáz "mini tornádóként" magával ragadja a porszemeket, amit a mérőműszer porszívója beszív:
