A kép a www.szivattyuvezerles.hu nevű weboldalról való, a szöveg a vízhálózatban a szivattyúknál kialakuló kavitáció jelenségét így mutatja be:
"Ha a folyadék hirtelen nyomáscsökkenés következtében elindul, ezek a molekulák szétszakadnak egymástól a hirtelen sebességváltózás miatt. De nem úgy, ahogy a szilárd testek, hanem a rendelkezésre álló teret egyenletesen kitöltve cseppekre esnek szét. A cseppek között pedig üregek keletkeznek, amelyekben vákuum keletkezik. A folyadékoknak vákuumban megváltozik a forráspontjuk, így a víz elkezd forrni, és ezek a vákuumbuborékok ennek hatására összeesnek. A folyamat olyan gyorsan megy végbe, hogy a levegőnek nincs ideje olyan gyorsan odaérni és kitölteni az üres lyukakat, így valódi vákuum keletkezik egy kis időre.
A buborékok összeesése másodpercek alatt bekövetkezik, és apró, csattanó hanggal jár. Azonban a reakciót fényvillanások is kísérik, ha közelebbről megfigyeljük. Kis kékes felvillanás keletkezik ott, ahol egy buborék összeesik, és radioaktivitás is mérhető a nyomában.
A gőzbuborék összeesése megsemmisíti a hatósugarában lévő tárgyak protonját, elektronját, neutronját, amelyek fényt kibocsájtva különböző frekvenciákon szétsugározódnak, amelyet a szomszédos molekulák elnyelnek, és ettől a hőmérsékletük megnő. Tehát az anyagok valóban megsemmisülnek a kavitáció során, nem csak lebomlanak, törmeléket hagyva maguk után."
a) Milyen szakmai hibá(ka)t fedezhetünk fel az idézetben?
- A kavitációs buborékokban nem vákuum van, hanem telített folyadékgőz (vízvezetéknél vízgőz).
- A kavitáció során nem semmisül meg se proton, se neutron, se elektron.
- Kék fény sem keletkezik és radioaktivitás sem mérhető.
A kavitáció háttere, hogy a forráspont nyomásfüggő, így ha valami miatt hirtelen lecsökken a folyadék nyomása (például gyorsan forgó lapátkerék melletti áramlásban), akkor emiatt a forráspont akár a folyadék hőmérséklete alá kerülhet, és ilyenkor forrni kezd, azaz telített őzbuborékok keletkeznek a folyadékban. Nem sokkal később, a nyomás megnövekedése esetén a gőzbuborékot körülvevő folyadék összepréseli a gőzbuborékot, és az egymásnak csapódó folyadékfelsznek (mivel a folyadékok "összenyomhatatlanok"), hirtelen lelassulva mechanikai rezgést keltenek, ez okozza a csattanó hangot.