A képen az olaszországi Orvieto-ban található Szent Patrik kút látható, melyet a német-római császár elől ide menekülő pápa ásatott 1527 és 1537 között. Átmérője 13 méter, mélysége 53 méter, a belső részt kettős spirálban veszik körbe a két lépcső, az egyiken lefelé haladtak az üres tartályokkal a teherhordó szamarak, a másikon felfelé a vízzel töltöttekkel.
a) Ha a Föld homogén tömegeloszlású (mindenhol azonos sűrűségű) szilárd gömb lenne, és ásnánk egy efféle, függőleges kutat egészen a Föld középpontjáig, akkor a kútban hogyan alakulna a nehézségi gyorsulás a középpontból indulva felfelé a $r$ magasság függvényében, tehát a $g(r)$ függvény? Jelölje $\varrho$ a Föld sűrűségét és $R$ a sugarát és $G$ a Newton-féle gravitációs törvényben az állandót!
$\displaystyle g(r)=\frac{4 \pi}{3} G \varrho r$
b) Mekkora mechanikai munkavégzéssel járna az $A$ keresztmetszetű kút kiásása során a $\varrho$ sűrűségű talaj felszínre emelése?
$\displaystyle W=\frac{4}{9} \pi G \varrho^2 A R^3$
Szemeljünk ki a felemelendő talajból egy lapos korong alakú darabol, mely $A$ keresztmetszetű, $\varrho$ sűrűségú, $dr$ magasságú és $r$ távolságban van a középponttól! Ennek a kis darabkának a tömege:
$$dm=\varrho \cdot dV=\varrho A dr$$
Az ezen kis talajdarabka felemeléséhez szükséges elemi munka:
$$dW=\int_{r}^{R} F(x) \, dx$$
A talajdarabkára ható $F(x)$ erő (ha egyenletesen zajlik az emelés) megegyezik a talajdarabkára ható $m\cdot g$ erővel, ezért így számítható, de most a tömegünk nem $m$ hanem $dm$ és a $g$ függ a helytől:
$$F(x)=dm \cdot g(x)$$
Az előző kérdésben láttuk, hogy a $g$ helyfüggése:
$$g(r)=\frac{4}{3} \pi G \varrho r$$
illetve mivel az $r$ most foglalt arra, hogy konkrétan milyen magasságból indulunk, ezért a $g$ helyfüggésének másik változót kell használnunk, legyen $x$ az új változónk
$$g(x)=\frac{4}{3} \pi G \varrho x$$
Ezt beírva:
$$F(x)=dm \cdot g(x)$$
$$F(x)=dm \cdot \frac{4}{3} \pi G \varrho x$$
Ezt beírva a kis korong felemeléséhez szükséges elemi munka kifejezésbe:
$$dW=\int_{r}^{R} F(x) \, dx$$
$$dW=\int_{r}^{R} dm \cdot \frac{4}{3} \pi G \varrho x \, dx$$
Az intergrálás során állandó tényezőket kiemelve:
$$dW=\frac{4 \pi G \varrho}{3} dm \int_{r}^{R} x \, dx$$
(Felmerülhet bennünk, hogy a kiemelt $dm$ tényező $dm=\varrho A dr$ alapján függ $r$-től, ami szerint integrálunk, de valójában nem, mert miközben a kis $dm$ dömegű talajdarabka halad felfelé, aközben a $dr$ rétegvastagsága nem változik, hanem mindvégig állandó, úgyhogy tényleg kiemelhető az integrálás elé.)
Az integrál kiszámítása:
$$\int_{r}^{R} x \, dx=\left[ \frac{x^2}{2} \right]_{r}^{R}=\frac{1}{2}(R^2-r^2)$$
Ez alapján az elemi munka:
$$dW=\frac{4 \pi G \varrho }{3} dm \frac{1}{2}(R^2-r^2)$$
$$dW=\frac{4 \pi G \varrho }{6} dm\left(R^2-r^2\right)$$
Tudjuk a $dm$ kis tömegről, hogy $dm=\varrho A dr$ alakú, ami alapján:
$$dW=\frac{4 \pi G \varrho }{6} \cdot \varrho A dr \left(R^2-r^2\right)$$
$$dW=\frac{4 \pi G \varrho^2 A }{6} \left(R^2-r^2\right) dr$$
De ez csak az $r$ magasságban lévő kis talajdatabka felhozásához szükséges munka, és ilyen talajdarabkák $r=0$ értéktől egészen $r=R$ értékig vannak, így ezt még integrálni kell eszerint:
$$W=\int_{0}^{R}dW=\int_{0}^{R}\frac{4 \pi G \varrho^2 A }{6}\left(R^2-r^2\right)dr$$
A konstans tényezőket kiemelve:
$$W=\frac{4 \pi G \varrho^2 A }{6}\int_{0}^{R}dW=\int_{0}^{R}\left(R^2-r^2\right)dr$$
Kiintegrálva:
$$W=\frac{4 \pi G \varrho^2 A }{6} \left[rR^2-\frac{r^3}{3}\right]_{0}^{R}$$
$$W=\frac{4 \pi G \varrho^2 A }{6} \left(R^3-\frac{R^3}{3} \right)$$
$$W=\frac{4 \pi G \varrho^2 A }{6} \cdot \frac{2}{3} R^3$$
$$W=\frac{4 \pi G \varrho^2 A }{9} R^3$$
$$W=\frac{4}{9} \pi G \varrho^2 A R^3$$
