A fenti kép a fukushimai Daiichi erőmű területét mutatja 15 évvel a katasztrófa után. A hatalmas tartályokban 1,3 milliárd liter sugárszennyezett víz van, mely radioaktivitása a benne lévő 3 grammnyi $^3\mathrm{H}$ tríciumtól származik, miután a többi radioaktív anyagot már kémiai úton kivonták belőle, de a tríciumot kémiai módszerekkel nem lehet elválasztani a normál $^1\mathrm{H}$ hidrogéntől (könnyűhidrogén, prócium), hisz mindkettő ugyanazon kémiai elemnek, a hidrogénnek az izotópja.
a) Mennyi a vízben lévő összes trícium aktivitása? A trícium felezési ideje 12,3 év, moláris tömege $M=3\ \mathrm{\frac{g}{mol}}$.
$A=1,07\cdot 10^{15}\ \mathrm{Bq}=1,07\ \mathrm{PBq}$
Az $A$ aktivitás a bomlásképes atommagok $N$ számából számítható, hisz azzal egyenesen arányos:
$$A=\lambda N$$
ahol $\lambda$ a bomlási állandó, amit a $T$ felezési időből kaphatunk meg:
$$\lambda =\frac{\ln 2}{T}$$
Ehhez a felezési időt először át kell váltani SI-egysébe:
$$T=12,3\ \mathrm{év}$$
$$T=12,3\cdot 365\cdot 24\cdot 3600\ \mathrm{s}$$
$$T=3,88\cdot 10^8\ \mathrm{s}$$
Ebből a $\lambda$ bomlási állandó:
$$\lambda =\frac{\ln 2}{T}$$
$$\lambda =\frac{\ln 2}{3,88\cdot 10^8\ \mathrm{s}}$$
$$\lambda=1,787\cdot 10^{-9}\ \mathrm{\frac{1}{s}}$$
A bomlásképes magok $N$ számát az $n$ anyagmennyiségből kaphatjuk meg:
$$N=n\cdot N_A$$
ahol $N_A$ az Avogadro-állandó. Az anyagmennyiséget pedig az $m$ tömegből és a $M$ moláris tömegből:
$$n=\frac{m}{M}$$
Az adatokat beírva:
$$n=\mathrm{\frac{3\ g}{3\ \frac{g}{mol}}}$$
$$n=1\ \mathrm{mol}$$
Ez alapján a bomlásképes magok száma:
$$N=n\cdot N_A$$
$$N=1\mathrm{mol}\cdot 6\cdot 10^{23}\ \mathrm{\frac{1}{mol}}$$
$$N=6\cdot 10^{23}$$
Most már mindet tudunk az aktivitás kiszámításához:
$$A=\lambda \cdot N$$
$$A=1,787\cdot 10^{-9} \cdot 6\cdot 10^{23}$$
$$A=1,07\cdot 10^{15}\ \mathrm{Bq}=1,07\ \mathrm{PBq}$$
b) Mennyi a sugárzó víz fajlagos aktivitása $\mathrm{\frac{Bq}{\ell}}$ egységben?
$a=823\ 000\ \mathrm{\frac{Bq}{\ell}}=8,23\ \mathrm{\frac{MBq}{\ell}}$
A fajlagos aktivitáshoz a sugárzó víz teljes $A$ aktivitást el kell osztanunk az összes $V$ térfogatával:
$$a=\frac{A}{V}$$
$$a=\frac{1,07\cdot 10^{15}\ \mathrm{Bq}}{1,3\cdot 10^9\ \mathrm{\ell}}$$
$$a=823\ 000\ \mathrm{\frac{Bq}{\ell}}=8,23\ \mathrm{\frac{MBq}{\ell}}$$
c) Hányszoros higítást kell végezni, mielőtt a tengerbe engedik, ha az üzemeltető TEPCO $1500\ \mathrm{\frac{Bq}{\ell}}$ fajlagos aktivitás elérése mellett tervezi ezt a műveletet? (Egyébként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) határérték ivóvízre $10\ 000\ \mathrm{\frac{Bq}{\ell}}$.)
549-szerest
A jelenlegi $a$ fajlagos aktivitás hányszorosa az elérendő $a_0$ értéknek?
$$\frac{a}{a_0}=\frac{823\ 000\ \mathrm{\frac{Bq}{\ell}}}{1500\ \mathrm{\frac{Bq}{\ell}}}=549$$
Mivel 549-szeresen kell csökkenteni a fajlagos aktivitást, ehhez 549-szeresre kell hígítni, vagyis 549-szeresre kell növelni a víz térfogatát.
d) Mennyi idő múlva lesz ebből a 3 gramm tríciumból 1 gramm (ha csak a meglévő bomlik, és nem termelődik hozzá új)?
$t=9,51\ \mathrm{h}$
A radioaktív anyag $m$ tömege és a bomlásképes magok $N$ száma egyenesen arányos, így a tömeg akkor fog a kezdeti érték $1/3$ részére csökkenni, amikor a magok száma az $1/3$ részre csökken, így használhatjuk annak időfüggését:
$$N(t)=N_0 \cdot 2^{-\frac{t}{T}}$$
$$\frac{1}{3}N_0=N_0 \cdot 2^{-\frac{t}{T}}$$
$$\frac{1}{3}=2^{-\frac{t}{T}}$$
Vegyük mindkét oldal 2-es alapú logaritmusát:
$$-1,585=-\frac{t}{T}$$
Írjuk be, hogy a felezési idő $T=6\ \mathrm{h}$
$$-1,585=-\frac{t}{6\ \mathrm{h}}$$
$$t=9,51\ \mathrm{h}$$
e) Hányadrészére csökken a tríciumos víz aktivitása egy 4 éves kormányzati ciklus alatt?
Az eredeti érték 0,63-szorosára.
Az aktivitás időfüggése:
$$A(t)=A_0 \cdot 2^{-\frac{t}{T}}$$
Írjuk be az adatainkat:
$t=4\ \mathrm{év}=4\cdot 365 \cdot 24\ \mathrm{h}=35\ 040\ \mathrm{h}$
$T=6\ \mathrm{h}$
$$A(t)=A_0 \cdot 2^{-\frac{t}{T}}$$
$$A(t)=A_0 \cdot 2^{-\frac{4\ \mathrm{h}}{6\ \mathrm{h}}}$$
$$A(t)=A_0 \cdot 2^{-\frac{2}{3}}$$
$$A(t)=A_0 \cdot 0,63$$
Vagyis kb. a 2/3-ára csökken a trícium aktivitása egy 4 éves kormányzati ciklus alatt.
