K 2011. máj. 17. ideg. II. rész 3/B 2415

A mellékelt ábrákon a Holdról készített sorozatképeket láthatunk. Az első sorozatot körülbelül négy hét leforgása alatt készítették, a második sorozatot mindössze néhány óra alatt.       

  

a)  Milyen jelenséget ábrázol az első, illetve a második képsorozat?

Az első képsorozat a Hold fázisait mutatja, a második képsorozat pedig egy holdfogyatkozást ábrázol.

a) Az első, illetve a második képsorozaton látható jelenségek megnevezése:

2 + 2 pont

Az első képsorozat a Hold fázisait mutatja, a második képsorozat pedig egy holdfogyatkozást ábrázol.

b)  Mindkét sorozatban láthatók olyan képek, ahol a Hold egy része sötétben marad. Mi az oka ennek az első, illetve a második képsornál?

Az első esetben a Hold, a Föld és a Nap kölcsönös helyzete olyan, hogy nem látjuk a teljes megvilágított félgömböt a Földről.

A második esetben a Hold a Föld által vetett árnyékban tartózkodik, tehát nem éri a Napból érkező fény, így sötétnek látjuk.

b) Az elsötétedés okának megfogalmazása az első, illetve a második esetben:

2 + 2 pont

Az első esetben a Hold, a Föld és a Nap kölcsönös helyzete olyan, hogy nem látjuk a teljes megvilágított félgömböt a Földről.

A második esetben a Hold a Föld által vetett árnyékban tartózkodik, tehát nem éri a Napból érkező fény, így sötétnek látjuk.

c)  Válassza ki a két képsorozat egyikét (jelölje is a képsorozat fölött lévő szám bekarikázásával, hogy melyiket), és készítsen rajzot, amely a Nap, a Föld és a Hold kölcsönös helyzetét ábrázolja a sorozat egyes képeinek készítésekor! A rajzon jelölje meg a megfelelő sorszámmal, hogy melyik helyzet melyik képhez tartozik!

$\mathrm{I.}$


$\mathrm{II.}$

c) az $\mathrm{I.}$ képsorozat választása esetén

A Hold fázisait bemutató ábra készítése:

10 pont  
(bontható)

 

A Nap, a Föld és a Hold Föld körüli pályájának rajza (2 pont). Nem szükséges feltüntetni a Napot, amennyiben pl. nyilak jelölik a Nap irányából érkező sugárzást. Pontszerű fényforrás is elfogadható, azonban fényforrás hiányában itt nem jár pont.

A Hold helyzeteinek rajza a holdfázisoknak megfelelően (2‑2 pont). Egy jó helyre és jó fázisban megrajzolt Hold ér két pontot, egyébként nem jár pont. A fázis megadása történhet számozással a kép szerint ($H_1$, stb.) vagy a holdfázis szemléltetésével a rajzon. Ez utóbbi szintén kétféleképpen lehetséges, a kétféle ábrának megfelelően. Az elsőnél a Hold Földről nézett alakjait rajzoltuk be, a másodiknál a Hold „távolabbi űrből” nézett alakját rajzoltuk be, ami mindig egy félig megvilágított gömb, de a Föld felé nem mindig ez fordul. Bármelyik ábrázolásmód elfogadható, amennyiben következetes.

(Mivel a körüljárási irány és nézet kapcsolata nem vizsgálandó, ezért $H_2$ és $H_4$ címke felcserélhető.)  

a $\mathrm{II.}$ képsorozat választása esetén

A holdfogyatkozás fázisait bemutató ábra készítése:  

 

A Nap, a Föld és a Hold Föld körüli pályaívének, valamint a Föld által vetett árnyék rajza (2 pont, bontható)

(Elfogadható, ha a vizsgázó egy pontszerű fényforrás miatt keletkező árnyékot rajzol. A teljes/részleges árnyék külön tárgyalása vagy berajzolása nem szükséges.)

A Hold helyzeteinek rajza a számozott felvételeknek megfelelően: (2‑2 pont)

Amennyiben a helyzetek számozása helyes, a különböző mértékű satírozások hiánya nem számít hibának.

Összesen: 18 pont