Ha nagyot rúgunk egy medicinlabdába a Földön, megfájdul a lábunk. Mi történik, ha a Holdon rúgunk bele ugyanakkora erővel ugyanabba a medicinlabdába?
A) Kevésbé fog fájni, mert a labda súlya kisebb a Holdon.
B) Ugyanúgy fog fájni, mert a labda tömege ugyanakkora a Holdon, mint a Földön.
C) Jobban fog fájni, mert a Holdon nehezebben gyorsul fel a labda, mint a Földön.
A) Kevésbé fog fájni, mert a labda súlya kisebb a Holdon.
B) Ugyanúgy fog fájni, mert a labda tömege ugyanakkora a Holdon, mint a Földön.
C) Jobban fog fájni, mert a Holdon nehezebben gyorsul fel a labda, mint a Földön.
A lábunk amiatt fog esetleg fájni, mert a labda túl nagy erőt fejt ki rá a rúgás során. A labda által a lábunkra kifejtett erőnek van egy erő-ellenerő párja, hogy a lábunk kifejt egy erőt a labdára. Az erő-ellenerő pár két tagja mindig azonos nagyságú és ellentétes irányú.Tehát ha a lábunk fájdalmát okozó erő nagy, akkor a lábunk által a labdára kifejtett erőnek is ugyanakkorának kell lennie. Ez utóbbiról pedig azt tudjuk, hogy a labdát gyorsítja. A labda gyorsulása a rá ható erőtől és a labda tömegétől függ:
\[F=m\cdot a\]
A labda tömege ugyanannyi a Holdon is, mint a Földön, így a rúgás során ugyanakkora erő ébred a labda és a lábunk között.
(A Holdon a labdának a súlya kisebb, mint a Földön, mert a \(g\) nehézségi gyorsulás a Hold felszínén kb. 6-szor kisebb, mint a Föld felszínén, emiatt kisebb lefelé erő húzza, így az alátámasztásnál kisebb tartóerő szükséges, hogy egyensúlyban legyen a labda, így a mérleg kisebb nyomóerőt "érzékel", így kevesebbet mutat. Kevesebb tömeget, mert a lemért erőt átszámolja tömeggé.)