
Az ábrán látható, átlátszó műanyag flakon oldalába kicsiny lyukat fúrtunk, majd átlátszó folyadékkal (pl. vízzel) töltöttük meg. A folyadék a lyukon ívelt sugárban folyt kifelé. Ekkor egy lézerrel a flakon túloldaláról a falára merőlegesen úgy világítottuk meg a folyadékot, hogy a fénysugár a folyadékon történő áthaladás után éppen a lyukat érje el. Tapasztalataink szerint a fény a kicsurgó folyadék útját követte (benne maradt a folyadékban), tehát elhajolt, eltért az egyenes iránytól.
a) Magyarázza meg a jelenséget!
Ahogy a vízbe belevilágítottunk, a flakonon keresztül a fény belépett a kifolyó vízsugárba, nagyjából a vízsugár tengelyével párhuzamosan. A vízsugár lefelé esett, a fény ezért elérte a vízsugár határát. Mivel a vízsugár keskeny volt, és a fény kezdetben a tengellyel közel párhuzamosan haladt, a határfelületet nagy szögben érte el.
(Minden pontszám bontható!)
A jelenség leírásának egyértelműen tartalmaznia kell a következő tényeket:
Ahogy a vízbe belevilágítottunk, a flakonon keresztül a fény belépett a kifolyó vízsugárba, nagyjából a vízsugár tengelyével párhuzamosan.
1 pont
A vízsugár lefelé esett, a fény ezért elérte a vízsugár határát. Mivel a vízsugár keskeny volt, és a fény kezdetben a tengellyel közel párhuzamosan haladt, a határfelületet nagy szögben érte el.
1 + 2 pont
b) Miért nem lépett ki a folyadékból a fénysugár?
A folyadék törésmutatója nagyobb a levegőénél, ezért a fénysugár a folyadék-levegő határfelületen a súrlódó beesés miatt teljes belső visszaverődést szenvedett. A fény így ismét haladt egy darabig a vízsugárban, amíg újfent el nem érte a határfelületet és újfent vissza nem verődött. Az ismételt visszaverődések miatt a fény „be volt zárva” a vízsugárba, így azzal együtt elhajlott.
A folyadék törésmutatója nagyobb a levegőénél, ezért a fénysugár a folyadék-levegő határfelületen a súrlódó beesés miatt teljes belső visszaverődést szenvedett.
2 + 2 pont
A fény így ismét haladt egy darabig a vízsugárban, amíg újfent el nem érte a határfelületet és újfent vissza nem verődött. Az ismételt visszaverődések miatt a fény „be volt zárva” a vízsugárba, így azzal együtt elhajlott.
2 pont
c) Mitől függ a jelenség létrejötte?
A jelenség létrejöttéhez a fénynek az indulásnál a tengellyel nagyjából párhuzamosan kell a vízsugárba belépnie. A vízsugárnak fokozatosan kell elhajolnia, ha erősen görbült, a fény kilép belőle.
A jelenség létrejöttéhez a fénynek az indulásnál a tengellyel nagyjából párhuzamosan kell a vízsugárba belépnie.
2 pont
A vízsugárnak fokozatosan kell elhajolnia, ha erősen görbült, a fény kilép belőle.
2 pont
d) Hogyan figyelhetjük meg a jelenséget, ha a fény a kiömlő vízsugáron belül marad?
A jelenséget azért látjuk, mert a fény egy része a folyadékban lévő szennyeződéseken szóródik, ez a rész kilép a vízsugárból és a szemünkbe jut.
A prezentációs lézerpointerek $1\ \mathrm{mW}$ teljesítményű lézersugaránál, tiszta csapvízzel végezve a kísérletet, a víz szennyeződésein való szórósát nem lehet megfigyelni. Ehhez vagy jóval nagyobb teljesítményű lézerre van szükség, vagy szennyezett vízre.
Helyes válaszként kellene elfogadni az is, hogy a vízsugár alsó végénél (ahol "becsapódik"), a szétfröccsenő víz fényesen világít, mert ott megszűnik az eddigi helyzet, ami a totálreflexiót eredményezte, hogy a fény nagy (határszögnél nagyobb) beesési szöggel érkezik egy optikailag ritkább közeg határára.
A jelenséget azért látjuk, mert a fény egy része a folyadékban lévő szennyeződéseken szóródik, ez a rész kilép a vízsugárból és a szemünkbe jut.
2 + 2 pont
e) Hasznosítható-e ez a jelenség a gyakorlatban?
Igen, a távközlésben használatos üvegszál is hasonló mechanizmussal vezeti a fényt.
Hibásan megfogalmazott kérdés, illetve hibás javítókulcs.
A kérdés eldöntendő volt, így teljes értékű válasznak számít(ana) mindössze annyi, hogy "igen".
Ha a javítókulcsból indulunk ki, akkor úgy kellett volna fogalmazni: "Említse meg a jelenség egy gyakorlati hasznosítását!".
A távközlésben használatos üvegszál is hasonló mechanizmussal vezeti a fényt.
2 pont
Összesen: 20 pont