Három esszétéma közül kell választania egyet (az alábbi az egyik). Fejtse ki másfél-két oldal terjedelemben, összefüggő ismertetés formájában! Ügyeljen a szabatos, világos fogalmazásra, a logikus gondolatmenetre, a helyesírásra, mivel az értékelésbe ez is beleszámít! Mondanivalóját nem kell feltétlenül a megadott szempontok sorrendjében kifejtenie.
A newtoni dinamika alapjai
Ismeretes, hogy Arisztotelész (i.e. 384-i.e. 322) görög filozófus és természettudós olyan egységes világképet alakított ki, amely ellen sok részletében felmerülhetett kétely, de a XVII. századig nem tudtak új és jobb egységes világképet kialakítani.
Az ismertetés első részében tekintse át a newtoni dinamika törvényrendszerét (Newton I., II. és III. törvénye), majd ennek felhasználásával mutassa be, hogy mennyiben jelentett új megközelítést Arisztotelész felfogásához képest a mozgások okának értelmezésében a newtoni dinamika!
Arisztotelész úgy gondolta, hogy a Földön az élettelen tárgyak alapállapota a nyugalom, mozgásukhoz valamilyen külső hatásra (ható ok) van szükség. Mozgásuk kétféle lehet. A „kényszerített mozgást” más test okozza. Ekkor a test sebessége annál nagyobb, minél nagyobb a ráható „erő”. A „természetes mozgásnál” a környezetüknél nehezebb testek lefelé esnek, és annál gyorsabban esik egy test, minél nehezebb.
a) Newton I. törvényének megfogalmazása:
3 pont
b) Newton II. törvényének megfogalmazása:
4 pont
c) Newton III. törvényének megfogalmazása:
3 pont
(Bármilyen, tartalmában helyes szövegváltozat elfogadható.)
d) Az arisztotelészi, és a newtoni felfogás összehasonlítása:
5 pont
(Ha az elemzés tartalmaz az alábbi megállapításokhoz hasonlót, akkor adjuk a maximális részpontszámot!)
• Nem a mozgáshoz, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához van szükség erőhatásra.
• Az erőhatás nem a mozgást, hanem a mozgásállapot megváltozását okozza.
e) Arisztotelész egyes megállapításainak kritikája:
3 pont
(Ha az elemzés lényegében tartalmazza az alábbi megállapítások egyikét, akkor adjuk a maximális részpontszámot!)
• A tárgyak „alapállapota” nem kizárólag a nyugalom, hanem az egyenes vonalú egyenletes mozgás, speciális esetben a nyugalom.
• Arisztotelésznek a testek sebességére tett megállapításai nem általános érvényűek, csak speciális mozgásokra, például bizonyos, közegellenállási erővel fékezett mozgások végsebességére igazak.
• Az eredő erő nagyságával a test gyorsulása egyenesen arányos és nem a sebessége.
Összesen: 18 pont