
Egy hosszú, egyenes vasdróton szeretnénk megfigyeljük a szobahőmérsékleten tércentrált $\alpha $-vas (0,290 nm‑es élhosszúságú kockarács) átalakulását, átkristályosodását lapcentrált $\gamma $‑vassá (0,368 nm‑es élhosszúságú kockarács), pontosabban a drótnak emiatt bekövetkező hosszváltozását. Ehhez $912\ \mathrm{{}^\circ C}$ hőmérsékletre kell hevítenünk, kézenfekvőnek tűnik, hogy az átfolyó áram Joule‑hő fejlesztésével oldjuk meg a hevítést.
1. Mekkora erősségű áramot kell átvezetni egy $0,6\ \mathrm{mm}$ átmérőjű, jó hosszú "kötöződróton", hogy elérjük a kívánt hőmérsékletet? Az izzó vasdrót levegő felé történő hővezetését és a hőáramlás hatását hanyagoljuk el!
$3\ \mathrm{A}$
A drót a Joule‑hő miatt folyamatosan vesz fel energiát, amit sugárzással folyamatosan lead (a környező levegő felmelegítését elhanyagoljuk). Elsőként számítsuk ki, hogy mekkora a sugárzási hőteljesítménye egy 1 méter hosszú drótdarabnak, ha $912 \mathrm{{}^\circ C}$ hőmérsékletű!
Tekintsük feketetestnek az izzó drótot! A Stefan-Boltzmann-törvény szerint egy $A$ felületű, $T$ abszolút hőmérsékeltű (Kelvinben adott) test sugárzási teljesítménye:
$$P=A\cdot \sigma \cdot T^4$$
ahol $\sigma $ a Stefan‑Boltzmann‑állandó:
$$\sigma =5,672\cdot {10}^{-8}\ \mathrm{{{W}\over {m^2\cdot K^4}}}$$
A $912\ \mathrm{{}^\circ C}$ hőmérsékletet könnyen átszámolhatjuk Kelvinbe:
$$T=912\ \mathrm{{}^\circ C}=\left(912+273\right)\ \mathrm{K=1185\ K}$$
Mekkora az 1 méter hosszú drótszakasz $A$ felülete? A felület henger alakú, és azt tudjuk róla, hogy az átmérője $0,6\ \mathrm{mm}$. Ebből a surár:
$$r=0,3\ \mathrm{mm}$$
A drót kerülete:
$$k=2\pi \cdot r=1,885\ \mathrm{mm}=1,885\cdot {10}^{-3}\ \mathrm{m}$$
Az 1 méter hosszú drót felülete:
$$A=k\cdot 1\ \mathrm{m}=1,885\cdot {10}^{-3}\ \mathrm{m^2}$$
Az 1 méter hosszú drótszakasz sugárzási teljesítmény ez alapján:
$$P=A\cdot \sigma \cdot T^4$$
$$P=1,885\cdot {10}^{-3}\ \mathrm{m^2}\cdot 5,672\cdot {10}^{-8}\ \mathrm{{{W}\over {m^2\cdot K^4}}}\cdot {\left(1185\ \mathrm{K}\right)}^4$$
$$P=210,82\ \mathrm{W}$$
Ezt a sugárzási teljesítményt az 1 méteres vasdróton fejlődő Joule‑hő fedezi:
$$P=I^2\cdot R$$
Mekkora ennek az 1 méteres drótszakasznak az $R$ ellenállása? A drót ellenállása képlet:
$$R=\varrho \cdot {{l}\over {A}}$$
ahol $\varrho $ a vas fajlagos ellenállása:
$$\varrho =0,0971\ {{{\Omega}\cdot \mathrm{{mm}^2}}\over {\mathrm{m}}}$$
Itt az $A$ betű a vasdrót keresztmetszetét jelöli:
$$A=r^2\cdot \pi $$
$$A={\left(0,3\ \mathrm{mm}\right)}^2\cdot \pi =0,2827\ \mathrm{{mm}^2}$$
Az $l$ hossz természetesen 1 méter. Ezeket beírva:
$$R=0,0971\ \mathrm{{{{\Omega}\cdot {mm}^2}\over {m}}}\cdot {{1\ \mathrm{m}}\over {0,2827\ \mathrm{{mm}^2}}}$$
$$R=3,435\ {\Omega}$$
Azonban ez a $20 \mathrm{{}^\circ C}$ hőmérsékleten vett ellenállás, ami sokkal kisebb, mint a magas hőmérsékleten vett. Ezt az ellenállás hőfoktényezőjével tuduk figyelembe venni:
$$R_T=R_0\cdot \left(1+\alpha \cdot \left(T-T_0\right)\right)$$
ahol $\alpha $ az anyag hőfoktányezője, vas esetén:
$$\alpha =6,5\cdot {10}^{-3}\ {{\ 1}\over \mathrm{{\ {}^\circ C\ \ }}}$$
$$R_{912}=R_{20}\cdot \left(1+6,5\cdot {10}^{-3}\ {{\ 1}\over \mathrm{{\ {}^\circ C\ \ }}}\cdot \left(912\ \mathrm{{}^\circ C-20\ {}^\circ C}\right)\right)$$
$$R_{912}=3,435\ {\Omega}\cdot \left(1+6,5\cdot {10}^{-3}\ {{\ 1}\over \mathrm{{\ {}^\circ C\ \ }}}\cdot \left(892\ \mathrm{{}^\circ C}\right)\right)$$
$$R_{912}=3,435\ {\Omega}\cdot \left(1+5,8\right)$$
$$R_{912}=23,36\ {\Omega}$$
Ez alapján a szükséges áramerősség:
$$P=I^2\cdot R$$
$$210,82\ \mathrm{W}=I^2\cdot 23,36\ {\Omega}$$
$$I^2=9,025\ \mathrm{A^2}$$
$$I=3,004\ \mathrm{A}$$
2. Hány $\mathrm{V}$‑os tápegységre lesz szükségünk, ha egy 1 méter hosszú drótot szeretnénk felizztani?
$70,17\ \mathrm{V}$
A szükséges feszültséget az Ohm‑törvényből számíthatjuk:
$$U=I\cdot R$$
$$U=3,004\ \mathrm{A}\cdot 23,36\ {\Omega}$$
$$U=70,17\ \mathrm{V}$$