Abból, hogy "a két egyforma lámpa egyforma erősen világít, ha az áramkör tartósan zárva van", az következik, hogy a két párhuzamos ág ohmikus ellenállása megegyezik, vagyis a felső ágban a tekercs drótja ugyanannyi ohm ellenállású, amekkora az alsó ágban az $R$ ellenállás. Bekapcsoláskor a tekercsben a nulláról meginduló elektromos áram változó áramerőssége $\mathscr{E}_{\mathrm{i}}$ önindukciós elektromotoros erőt kelt (indukál), mely Lenz-törvénye alapján akadályozni próbálja az őt keltő változást, nevezetesen az áramerősség növekedését:

$$\mathscr{E}_{\mathrm{i}}=-L_{\mathrm{ö}}\frac{\mathit{\Delta} I}{\mathit{\Delta} t}$$

A negatív előjel amiatt van, mert az indukálód elektromotoros erő irányára nem az alapértelmezett (pozitív irányt jelentő) jobbkéz-szabály érvényes, hanem a (negatív irányt jelentő) balkéz-szabály.

Ez az "önindukciós ellenfeszültség" meggátolja, hogy a fenti ágban a bekapcsolás után az áramerősség hirtelen megnövekedjen a majd hosszú idő múlva beálló áramerősség értékre. Átmeneti (tranziens) jelenségként késlelteti az áram "felfejlődését, beállását" a hosszú távú értékre. Ez a "bekapcsolási jelenség" annál erősebb, minél nagyobb a tekercs $L_{\mathrm{ö}}$ önindukciós együtthatója, vagyis

• minél nagyobb a tekercs $N$ menetszáma
• a tekercs belseje minél inkább vasmaggal van kitöltve (nem pedig levegővel)
• és a vasmag minél inkább zárt (mágneses) kört alkot

A rajzon annyi látszik, hogy a tekercset kitölti valami henger alakú tárgy. Mivel a feladat önindukciós tekercsnek nevezi, ezért jogosan feltételezhetjük, hogy a henger nem fa vagy alumínium, hanem az önindukciós tekercsekben lévő vas. Azonban az ábrán látható "nyitott vasmagos" tekercs nem a leglátványosabb ereményt adja az izzó fényének bekapcsoláskori késleltetésénél, mert a mágneses kör ilyenkor nem zárt (a mágneses erővonalak vasmag végeinél erősen szétszóródnak)