32. lecke 20. feladat

Egy tömör alumínium Lenin-szobor sűrűségét méréssel próbáljuk meghatározni. Ehhez egy $0,1\ \mathrm{gramm}$ pontosságú digitális mérlegre egy kis ki fakeretet helyezünk, aminek felső vízszintes léce a mérleget nyomja (ránehezedik), az alsó vízszintes lécében lefelé pedig kampó található, melyre ráakaszthatunk különféle testeket, például a mérendő szobrot. Mivel minket nem a fakeret érdekel (hiszen azt csak azért használjuk, hogy a szobornak a mérlegre akasztása lehetővé váljon), hanem a szobor, emiatt számunkra a fakeret súlya érdektelen. Ezért miután a fakeretet a mérlegre helyeztük, a mérleg állását lenulláztuk. Majd a nullázás után akasztottuk a mellszobrot a fakeret aljára. Ekkor a mérleg $761,3\ \mathrm{g}$-ot mutatott. Ezután a szobor alól egy vízzel teli edényt felemeltünk, lényegében alulról "ráhúztunk" egy vizes edényt a szoborra úgy, hogy a szobor teljesen vízbe merüljön, de sehol ne érjen hozzá az edény falaihoz. Ekkor a mérleg $483,8\ \mathrm{grammot}$ mutatott. 

a)  Mekkora a szobor sűrűsége?

${\varrho }_{sz}=2,74\ \mathrm{\displaystyle \frac{g}{{cm}^3}}$

A mérleg azt erőt mutatja, ami a mérleget nyomja. A mérlegre csak a rá helyezett fakeret fejt ki nyomóetőt. Amikor a keretet a mérlegre ráhelyeztük, akkor az a keret súlyát mutatta, de ezt mi lenulláztuk. Innentől kezdve a mérleg azt az erőt mutatja, amekkora a fakeret alsó kampójára akasztott kötélben ébred, hiszen ennyivel nő a mérlegre nehezedő tehelés a nullázás utáni állapothoz képest. Legyen $K$ a kötélerő jelölése!

Először is gondoljuk meg, mekkora a kötélető, amikor a szobrot a levegőben ráakasztjuk? Nézzük meg, milyen erők hatnak a szoborra!

Az $m_{sz}$ tömegű szoborra két erő hat: egyrészt a Föld az $m_{sz}\cdot g$ nehézségi erővel húzza lefelé, másrészt a kötél $K$ kötélerővel húzza felfelé. Mivel a szoborra más függőleges erő nem hat, ezért ez a két erő együtt adja össze a hasábra ható eredő erőt. A hasáb nyugalomban van, ezért a gyorsulása nulla. Így a rá ható erők összessége, eredője, ami Newton II. törvénye szerint mindig megegyezik a test tömegének és gyorsulásának szorzatával:

\[\mathit{\Sigma}F=m\cdot a\]

tehát az eredő erőnek nullának kell lennie:

$$\mathit{\Sigma}F=0$$

Nézzük csak a függúleges irányt, és jelöljük azt y alsó indexszel! Válasszunk függőlegesen a pozitív irányt mondjuk felfelé. Írjuk be a fenti egyenletbe a szoborra ható erőket

\[\mathit{\Sigma}F_y=0\]

\[K+m_{sz}\cdot g=0\]

Írjuk be amit ismerünk, méghozzá előjelhelyesen, vagyis a pozitív irányba (felfelé) mutatókat pozitív előjellel, a negatív irányba (lefelé) mutatókat pedig negatív előjellel:

\[K-0,7613\ \mathrm{kg}\cdot 10\ \mathrm{\frac{m}{s^2}}=0\]

\[K-7,613\ \mathrm{N}=0\]

\[K=7,613\ \mathrm{N}\]

Tehát levegőben lógatva a kötélerő megegyezik a szoborra ható nehézségi erővel, hiszen a kötélerő egyedül akadályozza meg, hogy a hasáb a nehézségi erő hatására lefelé gyorsulva elkezdjen zuhanni.

Mivel a szobor súlya az az erő, amivel a szobor húzza a felfüggesztést, azaz a kötelet, ezért azt is megjegyezhetjük, hogy a szobor súlya most pont a kötélerővel egyenlő.

Amikor a szobor a vízbe merül, akkor a szoborra ható erők annyiban módosulnak, hogy már felhajtóerő is fog hatni a szoborra, és azt is tudjuk, hogy a kötélerő megváltozik, hiszen a mérleg már nem az eredeti értéket ($761,3\ \mathrm{grammot}$) fogja mutatni, hanem csak $483,8\ \mathrm{grammot}$.

Azt látjuk, hogy a szoborra most már 3 erő hat, és ezeknek kell egyensúlyban lenniük, vagyis összesen nullát adniuk eredőként. Írjuk fel megint a dinamika alapegyenletét függőleges irányra:

\[\mathit{\Sigma}F_y=0\]

\[K+m_{sz}\cdot g+F_{felh}=0\]

Az előbb már meghatároztuk, hogy a szoborra ható nehézségi erő $7,613\ \mathrm{N}$, és az új kötélerővel kapcsolatban tudjuk, hogy a mérleg \(483,8\ \mathrm{g}=0,4838\ \mathrm{kg}\)-ot mutat, vagyis a kötélerő egy ekkora tömegű testre ható nehézségi erővel egyezik meg:

\[K=0,4838\ \mathrm{kg}\cdot 10\ \mathrm{\frac{m}{s^2}}\]

\[K=4,838\ \mathrm{N}\]

Írjuk be ezeket az ismert dolgokat a függőleges erőket összegző egyenletbe, immár az irányaiknak megfelelő előjellelt (a felfelé mutatókat pozitív előjellel, a lefelé mutatókat pedig negatív előjellel):

\[K+m_{sz}\cdot g+F_{felh}=0\]

\[4,838\ \mathrm{N}-7,613\ \mathrm{N}+F_{felh}=0\]

Ebből kirendezve a felhajtóerőt:

\[F_{felh}=7,613\ \mathrm{N}-4,838\ \mathrm{N}\]

\[F_{felh}=2,775\ \mathrm{N}\]

Most, hogy már tudjuk, mekkora a felhajtóerő. De mi nem a felhajtóerőt szeretnénk megtudni, hanem a szobor sűrűségét. A sűrűség definíciója:

\[\varrho =\frac{m}{V}\]

tehát a szobor sűrűségének meghatározásához a szobor $m_{sz}$ tömegét és a szobor $V_{sz}$ térfogatát kellene ismernünk. A tömegét már tudjuk, de a térfogatát nem. A térfogat meghatározásához jön nekünk segítségül a felhajtóerő, hiszen az mindig a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával egyenlő. Képlettel:

\[F_{felh}=m_{kisz}\cdot g\]

A kiszorított víz tömege kiszámítható a sűrűségéből és a térfogatából:

\[m_{kisz}={\varrho }_{kisz}\cdot V_{kisz}\]

Vegyük észre, hogy a $V_{kisz}$ kiszorított térfogat tökéletesen azonos a vízbe merülő szobrunk $V_{sz}$ térfogatával, hiszen a szobor pont annyi térfogatú vizet szorít ki, mint amekkora a saját térfogata, mivel teljesen elmerül a vízben:

\[V_{kisz}=V_{sz}\]

Ezek alapján a felhajtóerő:

\[F_{felh}={\varrho }_{kisz}\cdot V_{sz}\cdot g\]

A kiszorított folyadék esetünkben víz, így a sűrűségét tudjuk:

\[{\varrho }_{kisz}=1000\ \mathrm{\frac{kg}{m^3}}\]

a $g$ nehézségi gyorsulás pedig:

\[g=10\ \mathrm{\frac{m}{s^2}}\]

valamint magát a felhajtóerőt is már ismerjük, hogy mekkora:

\[F_{felh}=2,775\ \mathrm{N}\]

Írjuk be ezeket az adatokat:

\[F_{felh}={\varrho }_{kisz}\cdot V_{sz}\cdot g\]

\[2,775\ \mathrm{N}=1000\ \mathrm{\frac{kg}{m^3}}\cdot V_{sz}\cdot 10\ \mathrm{\frac{m}{s^2}}\]

Ebből kirendezve a szobor térfogatát:

\[V_{sz}=0,0002775\ \mathrm{m^3}=277,5\ \mathrm{{cm}^3}\]

Most már csak fel kell írnunk a szoborra a sűrűség definícióját:

\[{\varrho }_{sz}=\frac{m_{sz}}{V_{sz}}\]

\[{\varrho }_{sz}=\frac{761,3\ \mathrm{g}}{277,5\ \mathrm{{cm}^3}}\]

\[{\varrho }_{sz}=2,74\ \mathrm{\frac{g}{{cm}^3}}\]

Ami a táblázatokban szereplő \(\displaystyle 2,7\ \mathrm{\frac{g}{cm^3}}\) értékkel jó egyezésben van. A pici többlet oka a szobor tetejébe csavart kis kampó lehet, ami vasból van, és hát a vas sűrűsége nagyjából 3‑szor akkora, mint az alumíniumé (kb. \(\displaystyle 7,8\ \mathrm{\frac{g}{cm^3}}\)), ami miatt a kis vaskampó kissé megnövelte a szobor átlagos sűrűségét.