32. lecke 23. feladat

A képen látható fekete színű, tömör poliamid (PA, más néven danamid, docamid) tömör hrudat rugós erőmérőre akasztva \(5\ \mathrm{N}\) rugóerőt mérünk. Ha a rúd teljesen vízbe merül (de nem ér hozzá a vizesedény falaihoz, sem az aljához), akkor a rugós erőmérő \(0,7\ \mathrm{N}\)-t mutat.

a)  Mekkora a poliamid sűrűsége?

${\varrho }_R=1,15\ \mathrm{\displaystyle \frac{g}{{cm}^3}}$

A rúd sűrűségének kiszámításához induljunk ki a sűrűség definíciójából:

\[\varrho =\frac{m}{V}\]

Tehát tudnunk kellene hozzá a rúd $m_R$ tömegét és a rúd $V_R$ térfogatát.

Nézzük először meg, milyen erők hatnak a rúdra, amikor a levegőben akasztjuk a rugós erőmérőre!

Az $m_R$ tömegű rúdra két erő hat: egyrészt a Föld az $m_R\cdot g$ nehézségi erővel húzza lefelé, másrészt a kötél $F_K$ kötélerővel húzza felfelé. Mivel a rúdra más függőleges erő nem hat, ezért ez a két erő együtt adja össze a rúdra ható eredő erőt. A rá ható erők összessége, eredője Newton II. törvénye szerint mindig megegyezik a test tömegének és gyorsulásának szorzatával:

\[\mathit{\Sigma}F=m\cdot a\]

A rúd nyugalomban van, ezért a gyorsulása nulla. Emiatt a jobb oldal nulla, így az eredő erőnek is nullának kell lennie: $\mathit{\Sigma}F=0$

Nézzük csak a függúleges irányt, és jelöljük azt y alsó indexszel! Válasszunk függőlegesen a pozitív irányt mondjuk felfelé. Írjuk be a fenti egyenletbe a szoborra ható erőket, méghozzá előjelhelyesen, vagyis a pozitív irányba (felfelé) mutatókat pozitív előjellel, a negatív irányba (lefelé) mutatókat pedig negatív előjellel:

\[\mathit{\Sigma}F_y=0\]

\[F_K-m_R\cdot g=0\]

Írjuk be, hogy ismerjük a rugóerőt, ami $5\ \mathrm{N}$:

\[5\ \mathrm{N}-\ m_R\cdot g=0\]

\[m_R\cdot g=5\ \mathrm{N}\]

amiből a rúd tömege a

\[g=10\ \mathrm{\frac{m}{s^2}}\]

 felhasználásával:

\[m_R\cdot g=5\ \mathrm{N}\]

\[m_R\cdot 10\ \mathrm{\frac{m}{s^2}}=5\ \mathrm{N}\]

\[m_R=0,5\ \mathrm{kg}=500\ \mathrm{g}\]

A rúdra ható nehézségi erő kereken $5\ \mathrm{N}$ nagyságú, és ez szerencsénkre nem fog változni attól, ha a rúd a vízbe merül.

Amikor a rúd a vízbe merül, akkor már felhajtóerő is fog hatni a rúdra, és azt is tudjuk, hogy a rugóerő megváltozik, hiszen már nem az eredeti értéket ($5\ \mathrm{N}$‑t) fogja mutatni, hanem csak $0,7\ \mathrm{N}$‑t.

Azt látjuk, hogy a rúdra most már 3 erő hat, és ezeknek kell egyensúlyban lenniük, vagyis nekik hármójuknak összesen nullát adniuk eredőként. Írjuk fel megint a szoborra ható függőleges erőket előjelhelyesen:

\[\mathit{\Sigma}F_y=0\]

\[F_K-m_R\cdot g+F_{felh}=0\]

Az előbb már meghatároztuk, hogy a rúdra ható nehézségi erő $5\ \mathrm{N}$, valamint most is tudjuk a rugóerőt:

\[F_R=0,7~\mathrm{N}\]

Írjuk be ezeket a függőleges erőket összegző egyenletbe:

\[F_R-m_{R}\cdot g+F_{felh}=0\]

\[0,7~\mathrm{N}-5\ \mathrm{N}+F_{felh}=0\]

Ebből kirendezve a felhajtóerőt:

\[F_{felh}=5\ \mathrm{N}-0,7~\mathrm{N}\]

\[F_{felh}=4,3\ \mathrm{N}\]

Most már tudjuk, mekkora a felhajtóerő. De mi nem a felhajtóerőt szeretnénk megtudni, hanem a rúd sűrűséghéhez a rúd $V_R$ térfogatát. A térfogat meghatározásához jön nekünk segítségül a felhajtóerő, hiszen az mindig a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával egyenlő, amibe belemerül. Képlettel:

\[F_{felh}=m_{kisz}\cdot g\]

A kiszorított víz tömege kiszámítható a sűrűségéből és a térfogatából:

\[m_{kisz}={\varrho }_{kisz}\cdot V_{kisz}\]

Vegyük észre, hogy a $V_{kisz}$ kiszorított térfogat tökéletesen azonos a vízbe merülő rúdunk $V_R$ térfogatával, hiszen a rúd pont annyi térfogatú vizet szorít ki, mint amekkora a saját térfogata:

\[V_{kisz}=V_R\]

Ezek alapján a felhajtóerő:

\[F_{felh}={\varrho }_{kisz}\cdot V_R\cdot g\]

A kiszorított folyadék esetünkben víz, így a sűrűségét tudjuk:

\[{\varrho }_{kisz}=1000\ \mathrm{\frac{kg}{m^3}}\]

a $g$ nehézségi gyorsulás pedig:

\[g=10\ \mathrm{\frac{m}{s^2}}\]

valamint magát a felhajtóerőt is már ismerjük, hogy mekkora:

\[F_{felh}=4,3\ \mathrm{N}\]

Írjuk be ezeket az adatokat:

\[F_{felh}={\varrho }_{kisz}\cdot V_R\cdot g\]

\[4,3\ N=1000\ \mathrm{\frac{kg}{m^3}}\cdot V_R\cdot 10\ \mathrm{\frac{m}{s^2}}\]

Ebből kirendezve a rúd térfogatát:

\[V_R=0,00043\ \mathrm{m^3}=433\ \mathrm{{cm}^3}\]

Használjuk a sűrűség definícióját:

\[{\varrho }_R=\frac{m_R}{V_R}\]

\[{\varrho }_R=\frac{500\ \mathrm{g}}{433\ \mathrm{{cm}^3}}\]

\[{\varrho }_R=1,15\ \mathrm{\frac{g}{{cm}^3}}\]

Ami a táblázatokban szereplő \(\displaystyle 1,15\ \mathrm{\frac{g}{cm^3}}\) értékkel teljes egyezésben van.