Németországban az autópályákon nincsen számszerűsített sebességkorlátozás (hanem az út-, látási-, forgalmi-, időjárási viszonyoknak megfelelően kell megválasztani a sebességet). A Német Közlekedési Klub (VCD, Verchersclub Deutschland) szerint az autópályákon nemcsak balesetmegelőzési okoból, de klímavédelmi okokból is korlátozni kellene a járművek sebességét. Egyesek szerint ez csupán egy fölösleges látszatintézkedés lenne, amitől nem is csökkenne a járművek üzemanyagfogyasztása (és ennek révén a környezetszennyező égéstermékek, például a szén‑dioxid kibocsátása), hiszen a gyorsabban haladó autó kevesebb idő alatt megy végig az adott úton, így kevesebb ideig is fogyasztja az üzemanyagot. Vagyis hiába nő meg a másodpercenkénti fogyasztása, ezt kompenzálja a rövidebb utazási idő.
a) Nagyobb az üzemanyagfogyasztás, ha az autó nagyobb sebességgel teszi meg ugyanazt az utat?
Igen, mindenképpen.
A járművek üzemanyag-fogyasztása (egyszerű megközelítésben) amiatt van, mert négy különböző ok miatt kell lennie munkavégzésnek:
- az autó tömegének felgyorsítása (mozgási energia "felépítése")
- a forgó alkatrészekkel kapcsolatos ellenállások ("csapágysúrlódás")
- a gumikerekek gördülési ellenállása
- a légellenállás
A feladatban a járművek állandó sebességgel haladnak, ezért az 1. erővel nem kell foglalkoznunk.
A 2. fajta erőbe a csapágyak súrlódási veszteségei tartoznak (ami valójában a csapágyak belsejében, a csapágygolyók gördülési ellenállása és az illesztések, porvédő tömítések csúszási súrlódása együttesen). Ezek első közelítésben nem függenek a sebességtől, másképp fogalmazva függetlenek a sebességtől:
\[F\left(v\right)=konst.\]
így ha a jármű egyik esetben kisebb, majd nagyobb sebességgel halad, ez az erő a két esetben azonosnak vehető. Ezért ennek az erőnek legyőzésére végzett munka is azonos a két eseteben, ha az $s$ út azonos:
\[W=F\cdot s\]
Ezért ezzel az erővel sem kell foglalkoznunk.
A 3. ellenállási erő a kerekek gördülési ellenállása. Ez nehéz kérdés, hiszen a kerék deformációja miatt van. Márpedig a kerék deformációja biztosan nem tökéletesen azonos, ha az autó gyorsabban vagy lassabban megy. Azonban erről semmi konkrétabbat nem tudunk, és a középiskolai fizika szintjén meggondolni sem tudjuk, hogy nagyobb vagy kisebb-e, ha a sebesség nő, így első körben ezt kénytelenek vagyunk figyelmen kívül hagyni.
A 4. ellenállási erő a légellenállás, így ez alapján kell megítélnünk a kérdést. A légellenállás valamilyen függvénye a sebességnagyságnak.
Általános esetben a légellenállás sebességfüggvénye egy hatványsor:
\[F_{\textit{légell}}=\ A\cdot v+B\cdot v^2+C\cdot v^3+\ ..\]
ahol az $A$, $B$, $C$ szorzótényezők konstansok (a test méreteitől, alakjától, a közeg sűrűségétől stb függően).
De vannak ennél egyszerűbb esetek is.
Kis sebességek esetén, amikor is a test körül még lamináris az áramlás (vagyis nem keletkeznek a közegben örvények), az összefüggés közelítőleg egyenes arányosság:
\[F_{\textit{légell}}\ \sim \ v\]
vagyis a hatványsornak csak az első tagja van meg:
\[F_{\textit{légell}}=\ A\cdot v\]
ezt hívják lineáris légellenállási erőnek.
Nagyobb sebességeknél közelítőleg a sebesség négyzetével arányos az összefüggés:
\[F_{\textit{légell}}\ \sim \ v^2\]
vagyis a hatványsornak a második tagja dominál, a többi ehhez képest elhanyagolható:
\[F_{\textit{légell}}=\ B\cdot v^2\]
Mi számoljunk a négyzetes sebességfüggéssel, mivel az autópályán száguldó autókra jó közelítéssel ez áll fenn.
Adott úton, állandó sebesség esetén a légellenállási erő ellenében végzett munka:
\[W_{\textit{légell}}={-\overrightarrow{F}}_{\textit{légell}}\cdot \overrightarrow{s}=B\cdot v^2\cdot s\]
ugyanis a légellenállás legyőzésére szükséges erő ellentétes irányú a légelenállási erővel (ezért kapott mínusz előjelet), és (álló levegő esetében) azonos irányú az $\overrightarrow{s}$ elmozdulással.
Ez alapján látszik, hogy a nagyobb sebesség nagyobb munkavégzéssel jár, mármint adott úton. Az is látszik, hogy sebességarányos (lineáris) légellenállállási erő esetén (vagyis kis sebességek esetén) is igaz mindez.
Vizsgáljuk meg azt a gondolatot, hogy ha gyorsabban megy az autó, akkor ,,hamarabb'' teszi meg az adott utat, és ez alapján felmerülhet bennünk, hogy bár MÁSODPERCENKÉNT több üzemanyagot fogyaszt el, de kevesebb MÁSODPERCIG tart az üzemanyagfogyasztás. Vegyük észre, hogy a fenti gondolatmenetben, amikor is egy erőből indultunk ki, amit a megtett úttal szorozva jutunk el a munkavégzéshez, ott lényegében az erő a MÉTERENKÉNTI munkavégzés. Tehát most más szemléletre váltunk, ha másodpercenként próbáljuk vizsgálni az energiafolyamatokat.
A másodpercenkénti üzemanyagfogyasztás a $P$ teljesítménytől függ, hiszen a teljesítmény az a másodpercenkénti energiatranszport:
\[P=\frac{\Delta E}{\Delta t}\]
Ha a $\Delta E$ energiatranszport épp egy munkavégzés, akkor
\[P=\frac{W}{\Delta t}\]
\[P=\frac{F\cdot s}{\Delta t}\]
Vegyük észre, hogy az $\displaystyle \frac{s}{\Delta t}$ kifejezés a test sebessége:
\[P=F\cdot v\]
Tehát a másodpercenkénti energiatranszpont - amit az üzemanyag elégetésével kell fedeznünk -, az az$\ F\cdot v$ kifejezéssel arányos. Konkrétabban:
\[\Delta E=P\cdot \Delta t\]
\[\Delta E=F\cdot v\cdot \Delta t\]
Ebből már láthatjuk, hogy adott út esetén ha a $v$ sebesség valahányszorosan nő, akkor a $\Delta t$ eltelt idő ugyanennyiszeresen csökken. Tehát a két hatás a 2. és a 3. szorzótényezőt nézve valóban kompenzálja egymást. Viszont ha nagyobb a $v$ sebesség, olyankor az $F$ erő is nagyobb lesz (a légellenállás sebességfüggése miatt), így az energiaszükséglet mindenképpen növekekdni fog. Akkor is, ha a légellenállási erő csak a sebességel egyenesen arányos, és még jelentősebben, ha (nagyobb sebességeknél) a sebesség négyzetével!
