3. lecke 18. feladat

Harold Edgerton, az MIT villamosmérnök professzora volt a 20. század közepén a nagyon gyorsan zajló események fotózásának úttörője. A fent látható Bullet through Apple című fotóját 1964-ben készítette, ami akkoriban óriási technikai bravúrnak számított, a nagyközönség pedig csodálattal fogadta az addig soha meg nem tapasztalt látványt. (Ma már egész YouTube csatornák ugrottak rá erre a "slow-motion" azaz lassított felvétel témára.)

a)  Egy pisztolylövedék \(300\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}\) sebességgel csapódik bele a \(8\ \mathrm{cm}\) átmérőjű almába, és a túloldalon \(15\%\)-kal kisebb sebességgel távozik. Mennyi ideig tartott, míg a lövedék áthaladt az almán? (A lövedék mozgását az almában tekintsük egyenletesen gyorsulónak!)

\(\Delta t=0,000288\ \mathrm{s}=0,288 \ \mathrm{ms}\)

Számítsuk ki, hogy mekkora sebességre lassul a pisztolygoló, míg elér az alma túlsó oldalára. Tudjuk, hogy

\[v_0=300\ \mathrm{\frac{m}{s}}\]

és hogy 15%-ot lassul, vagyis a kezdeti sebessége 85%-a marad meg. Ez alapján:

\[v_1=0,85\cdot v_0\]

\[v_1=255\ \mathrm{\frac{m}{s}}\]

Ábrázoljuk az almában zajló mozgást sebesség-idő (\(v\thinspace \unicode{x2013}\thinspace t\)) diagramon:

A kék színű terület a megtett út, amit tudunk, hogy

\[s=8\ \mathrm{cm}=0,08\ \mathrm{m}\]

Írjuk fel az adatok és az ismeretlen \(\Delta t\) segítségével az almában megtett utat! Ezen a ponton kétféleképpen is számolhatunk tovább:
 

1. folytatás

Ez egy (alsóbb) téglalapból és egy (rajta lévő) derékszögű háromszögből áll. A téglalap területe:

\[T_t=\Delta t\cdot 255\]

A derékszögű háromszög területét úgy számolhatjuk, hogy "alapszor magasság osztva kettővel". A magassága:

Így a háromszög területe:

\[T_h=\frac{\Delta t\cdot 45}{2}\]

Vagyis a megtett 0,08 m út, mértákegységek nélkül felírva, hiszen SI-ben van minden adat:

\[0,08=T_t+T_h\]

\[0,08=\Delta t\cdot 255+\frac{\Delta t\cdot 45}{2}\]

\[0,16=510\cdot \Delta t+45\cdot \Delta t\]

\[0,16=555\cdot \Delta t\]

\[\Delta t=0,000288\ \mathrm{s}=0,288 \ \mathrm{ms}\]

2. folytatás

Egy változó mozgás esetén a megtett utat mindig kiszámolhatjuk úgy is, hogy a változó mozgást egy "megfelelő" egyenletes mozgással helyettesítjük. Ennek a helyettesítő egyenletes mozgásnak az állandó sebességét a változó mozgás átlagsebességének hívjuk. Általános esetben ezt nehéz kiszámítani, de amikor a sebesség egyenletesen változik (vagyis a gyorsulás állandó), olyankor az átlagsebesség könnyen megkapható, mert egyszerűen a kezdeti és a végső sebesség számtani közepét (átlagát) kell venni, ugyanis ennek a görbe alatti területe megegyezik a változó mozgás görbe alatti területével:

Most az átlagsebesség:

\[v_{\textit{átl}}=\frac{300+255}{2}\]

\[v_{\textit{átl}}=277,5\ \mathrm{\frac{m}{s}}\]

Ezzel az átlagos sebességgel a megtett út:

\[s=v_{\textit{átl}}\cdot \Delta t\]

\[0,08\ m=277,5\ \mathrm{\frac{m}{s}}\cdot \Delta t\]

Ebből a \(\Delta t\) ismeretlent kifejezve:

\[\Delta t=\frac{0,08\ \mathrm{m}}{277,5\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}}\]

\[\Delta t=0,000288\ \mathrm{s}\]