Harold Edgerton, az MIT villamosmérnök professzora volt a 20. század közepén a nagyon gyorsan zajló események fotózásának úttörője. A fent látható Bullet through Apple című fotóját 1964-ben készítette, ami akkoriban óriási technikai bravúrnak számított, a nagyközönség pedig csodálattal fogadta az addig soha meg nem tapasztalt látványt. (Ma már egész YouTube csatornák ugrottak rá erre a "slow-motion" azaz lassított felvétel témára.)
a) Egy pisztolylövedék \(300\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}\) sebességgel csapódik bele a \(8\ \mathrm{cm}\) átmérőjű almába, és a túloldalon \(15\%\)-kal kisebb sebességgel távozik. Mennyi ideig tartott, míg a lövedék áthaladt az almán? (A lövedék mozgását az almában tekintsük egyenletesen gyorsulónak!)
\(\Delta t=0,000288\ \mathrm{s}=0,288 \ \mathrm{ms}\)
Számítsuk ki, hogy mekkora sebességre lassul a pisztolygoló, míg elér az alma túlsó oldalára. Tudjuk, hogy
\[v_0=300\ \mathrm{\frac{m}{s}}\]
és hogy 15%-ot lassul, vagyis a kezdeti sebessége 85%-a marad meg. Ez alapján:
\[v_1=0,85\cdot v_0\]
\[v_1=255\ \mathrm{\frac{m}{s}}\]
Ábrázoljuk az almában zajló mozgást sebesség-idő (\(v\thinspace \unicode{x2013}\thinspace t\)) diagramon:
A kék színű terület a megtett út, amit tudunk, hogy
\[s=8\ \mathrm{cm}=0,08\ \mathrm{m}\]
Írjuk fel az adatok és az ismeretlen \(\Delta t\) segítségével az almában megtett utat! Ezen a ponton kétféleképpen is számolhatunk tovább:
1. folytatás
Ez egy (alsóbb) téglalapból és egy (rajta lévő) derékszögű háromszögből áll. A téglalap területe:
\[T_t=\Delta t\cdot 255\]
A derékszögű háromszög területét úgy számolhatjuk, hogy "alapszor magasság osztva kettővel". A magassága:
Így a háromszög területe:
\[T_h=\frac{\Delta t\cdot 45}{2}\]
Vagyis a megtett 0,08 m út, mértákegységek nélkül felírva, hiszen SI-ben van minden adat:
\[0,08=T_t+T_h\]
\[0,08=\Delta t\cdot 255+\frac{\Delta t\cdot 45}{2}\]
\[0,16=510\cdot \Delta t+45\cdot \Delta t\]
\[0,16=555\cdot \Delta t\]
\[\Delta t=0,000288\ \mathrm{s}=0,288 \ \mathrm{ms}\]
2. folytatás
Egy változó mozgás esetén a megtett utat mindig kiszámolhatjuk úgy is, hogy a változó mozgást egy "megfelelő" egyenletes mozgással helyettesítjük. Ennek a helyettesítő egyenletes mozgásnak az állandó sebességét a változó mozgás átlagsebességének hívjuk. Általános esetben ezt nehéz kiszámítani, de amikor a sebesség egyenletesen változik (vagyis a gyorsulás állandó), olyankor az átlagsebesség könnyen megkapható, mert egyszerűen a kezdeti és a végső sebesség számtani közepét (átlagát) kell venni, ugyanis ennek a görbe alatti területe megegyezik a változó mozgás görbe alatti területével:
Most az átlagsebesség:
\[v_{\textit{átl}}=\frac{300+255}{2}\]
\[v_{\textit{átl}}=277,5\ \mathrm{\frac{m}{s}}\]
Ezzel az átlagos sebességgel a megtett út:
\[s=v_{\textit{átl}}\cdot \Delta t\]
\[0,08\ m=277,5\ \mathrm{\frac{m}{s}}\cdot \Delta t\]
Ebből a \(\Delta t\) ismeretlent kifejezve:
\[\Delta t=\frac{0,08\ \mathrm{m}}{277,5\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}}\]
\[\Delta t=0,000288\ \mathrm{s}\]



