Az alábbi ábrákon valamilyen test vagy élőlény $s$ megtett útjának, $v$ sebességének illetve $a$ gyorsulásának időbeli alakulását ábrázoltuk. Hogyan jellemezhető szavakkal a grafikonon ábrázolt mozgás? Mondj egy példát is ilyen mozgásra!
a)
1.
Álló (mozdulatlan) test. Egy jelenleg álló busz, ami ma hajnalban már ment valamennyit, ezért az időmérésünk kezdetén (a nulla időpillanatban) a "ma megtett útja" már nem nulla volt, de innentől már nem nőtt.
1.
A megtett útja nem nő semmit, ezért nem mozoghat.
b)
2.
Állandó sebességgel (egyenletesen) haladó test. Például az autópályán állandó sebességgel haladó autó.
2.
Azonos \(\Delta t\) eltelt idők alatt mindig ugyanannyi a \(\Delta s\), azaz mindig ugyanannyival nő a megtett út, ez állandó sebességet jelent.
c)
3.
Álló helyzetű (mozdulatlan) test. Például a Hősök terén a lovasszobrok. Nem ficánkolnak.
3.
A megtett útja a folyamat során semmit nem nő, így csak mozdulatlan lehet.
d)
4.
Egyenletesen gyorsuló (állandó nagyságú gyorsulással mozgó) test. Például egy elejtett, szabadon eső vasgolyó.
4.
Azt, hogy az egyenletesen gyorsuló mozgás út-idő grafikonja parabola ívű, azt csak méréssel vagy integrálszámítással igazolhatjuk.
e)
5.
Egyenletesen, azaz állandó sebességgel haladó test. Például a Dunán egyenletes sebességgel a Feketet-tenger felé sodródó farönk.
5.
A testnek van sebessége, de az semmit nem változik az idő múlásával, ezért álllandó sebességgel halad.
f)
6.
Egyenletesen változó sebességű (állandó gyorsulású) test. Például egy elejtett és szabadon eső betontömb.
6.
Azonos \(\Delta t\) eltelt idők alatt mindig ugyanakkora a \(\Delta v\) sebességváltozás, így a sebeségváltozás egyenletes, azaz a gyorsulás állandó kell legyen.
g)
7.
Álló helyzetű (mozdulatlan) test. Például egy, a kocsiszínjében éjszaka békésen pihenő villamos.
7.
A test sebessége mindvégig nulla, ez csak úgy lehet, ha nem mozog.
h)
8.
Egyenletesen gyorsuló (állandó gyorsulású) test. Például elejtett, szabadon eső kavics.
8.
A test gyorsulása mindvégig ugyanakkora, vagyis állandó nagyságú a gyorsulás, azaz egyenletes gyorsulású a mozgás.
i)
9.
Egyenletesen változó gyorsulású test. Ez már bonyolult mozgás, a gimnáziumi fizikán már túlmutat. Például ilyen egy elinduló lift kabin, melyben lekorlátozzák egy adott értékre, hogy milyen tempóban növekedhet a kabin gyorsulása (ún. "rántáskorlátozás").
9.
Ilyenkor a gyorsulás megváltozása (\(\Delta a\)) mindig ugyanakkora, ha ugyanakkora \(\Delta t\) eltelt idők alatt vizsgáljuk.
)
10.
Nulla gyorsulású test. Ez lehet álló (mozulatlan) test is, de lehet egyeneletesen (állandó sebességgel) mozgó test is.
10.
A test gyorsulása mindvégig nulla. Pusztán ebből a nulla gyorsulásból nem lehet megmondani, hogy a test áll-e vagy egyenletesen mozog.