A világ minden táján szoktak szabadtéri vizes csúszdákat építeni; itt egy rekord (\(2000\) láb) hosszúságú \((1\ \mathrm{foot}=30,48\ \mathrm{cm})\) látható az új‑zélandi Auckland‑ből. A kezdő- és végpont közötti szintkülönbség \(300\) láb. Egyes részeken \(40\ \mathrm{mph}\) sebességet lehet elérni rajta \((1\ \mathrm{mph}=1\) mérföld óránként; \(1\ \mathrm{mile}=1,609\ \mathrm{km})\).
a) Mekkora lejtőirányú gyorsulással mozognak az emberek a vizes csúszda \(\alpha=20^\circ \) vízszintessel bezárt hajlászögű szakaszon, ha súrlódásmentesnek vesszük a vizes csúszdát, és a légellenállást is elhanyagoljuk?
\(a_{\parallel }=3,42\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s^2}}\)
Készítsünk ábrát, és jelöljük a lecsúszó emberre ható erőket!
Az \(m\cdot g\) nehézségi erő mindenképpen hat, méghozzá biztosan lefelé. A lejtő által a testre kifejtett erőről onnan tudjuk biztosan, hogy ő a lejtőre merőleges irányú, mert a környezet által a testre kifejtett erőnek (pontosabban az érintkezési pontokban ébredő sok kicsike "kényszererő" összegének) az érintkező felülettel párhuzamos irányú összetevőjét definíció szerint súrlódási erőnek hívjuk, de a feladat szerint a súrlódás elhanyagolható. Ezért a lejtő által a testre kifejtett erő teljesen merőleges kell legyen a lejtőre.
Mivel az emberünk a lejtő irányába fog mozogni, ez azzal jár, hogy az $x$ vízszintes tengely irányába is fog mozogni, és az $y$ függőlegesen tengely irányába is. Ezért a szokásos $x \thinspace\unicode{x2013}\thinspace y$ (vízszintes-függőleges) tengelyekkel rendelkező koordinátarendszerben leírva a mozgását az viszonylag bonyolult lenne, mert mindkét tengely mentén kellene erőket, gyorsulást vizsgálnunk. Ehelyett érdemesebb egy olyan vonatkoztatási rendszert választanunk, amelyben leírva a test mozgása egyszerűbb lesz, mert ott csak az egyik koordinátatengely mentén mozog. Ha a vonatkoztatási rendszerünk tengelyeit a lejtővel párhuzamosan lefelé illetve a lejtőre merőleges irányba választjuk, akkor a test csak az egyik tengely mentén (a lejtővel párhuzamos tengely mentén) fog mozogni. Jelöljük a lejtővel párhuzamos tengelyt \(~\parallel \) szimbólummal, a lejtőre merőleges t pedig \(~\bot \) szimbólummal:
Ebben a "lejtővel párhuzamos - lejtőre merőleges" vonatkoztatási rendszerben a testre ható erőkről azt tudjuk mondani, hogy az \(F_{ny}\) nyomóerő teljes egészében merőleges a lejtőre, az \(m\cdot g\) viszont se nem párhuzamos, se nem merőleges irányú. Ezért őt fel kell bontanunk a vonatkoztatási rendszerünk szerinti összetevőkre:
Hogyan függenek az \( m\cdot g\) párhuzamos és merőleges komponensei a lejtő \(\alpha \) hajlásszögétől? Ehhez keressünk az \(m\cdot g\) környékén egy \(\alpha\) szöget:
Most már van egy kis derékszögű háromszögünk, aminek oldalai az \(m\cdot g\), az \(m\cdot g_{\parallel }\) és az \(m\cdot g_{\bot }\), ami azért jó, mert így szinusz-koszinusszal kifejezhetjük egymásból őket:
\[m\cdot g_{\parallel }=m\cdot g\cdot {\sin \alpha }\]
\[m\cdot g_{\parallel }=m\cdot g\cdot {\sin 20{}^\circ }\]
\[m\cdot g_{\parallel }=m\cdot 10\ \mathrm{\frac{m}{s^2}}\cdot 0,342\]
\[m\cdot g_{\parallel }=m\cdot 3,42\ \mathrm{\frac{m}{s^2}}\]
Írjuk fel a dinamika alapegyeneletét a lejtővel párhuzamos irányra:
\[\mathit{\Sigma}F_{\parallel}=m\cdot a_{\parallel }\]
A lejtővel párhuzamos irányba egyetlen erő hat az emberünkre, a nehézségi erő \(m\cdot g_{\parallel }\) komponense:
\[m\cdot g_{\parallel }=m\cdot a_{\parallel }\]
amit pedig az imént kiszámoltunk, így most be tudjuk írni:
\[m\cdot 3,42\ \mathrm{\frac{m}{s^2}}=m\cdot a_{\parallel }\]
Az $m$ tömeggel egyszerűsíthetünk, vagyis a megoldás nem függ a lecsúszó test tömegétől:
\[a_{\parallel }=3,42\ \mathrm{\frac{m}{s^2}}\]
Általában azt mondhatjuk, hogy a súrlódásmentes lejtőn lecsúszó test gyorsulása csak a $g$ nehézségi gyorsulástól és a lejtő hajlásszögétől függ:
\[a_{\parallel }=g\cdot {\sin \alpha }\]
b) Mennyi idő alatt érné el a $40\ \mathrm{mph}$ sebességet az álló helyzetből induló ember a $20º$-os lejtőn? (Továbbra is elhanyagoljuk a súrlódást és a légellenállást.)
\(\Delta t=5,23\ \mathrm{s}\)
A sebesség időfüggése általában:
\[v=v_0+\Delta v\]
Mivel a testünk gyorsulása állandó, ezért a sebességváltozása a gyorsulás definíciójából kifejezhető:
\[a=\frac {\Delta v}{\Delta t}\]
\[\Delta v=a\cdot \Delta t\]
Ennek segítségével a későbbi sebesség így írható:
\[v=v_0+a\cdot \Delta t\]
Tudjuk, hogy a \(v_0\) kezdősebesség nulla, és tudjuk a testünk lejtőirányú gyorsulását:
\[a_{\parallel }=3,42\ \mathrm{\frac{m}{s^2}}\]
Ezek felhasználásával:
\[v=3,42\ \mathrm{\frac{m}{s^2}}\cdot \Delta t\]
Mi pedig azt a pillanatot keressük, amikor
\[v=40\ \mathrm{mph}\]
\[v=40\ \mathrm{\frac{mile}{hour}}\]
\[v=40\cdot \frac{1,609\ \mathrm{km}}{\mathrm{h}}\]
\[v=64,36\ \mathrm{\frac{km}{h}}\]
Váltsuk át ezt \(\mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}\) egységbe:
\[v=\frac {64,36}{3,6}\ \mathrm{\frac{m}{s}}\]
\[v=17,88\ \mathrm{\frac{m}{s}}\]
Írjuk be ezt is:
\[17,88\ \mathrm{\frac{m}{s}}=3,42\ \mathrm{\frac{m}{s^2}}\cdot \Delta t\]
\[\Delta t=5,23\ \mathrm{s}\]
Tehát \(5,36\) másodperc alatt elérné a \(40\ \mathrm{mph}\) sebességet.
c) Hány méter megtétele alatt érné el a $40\ \mathrm{mph}$ sebességet az álló helyzetből induló ember a $20º$-os lejtőn? (Továbbra is elhanyagoljuk a súrlódást és a légellenállást.)
\(s_{\parallel }=46,77\ \mathrm{m}\)
A megtett út kiszámításához használjuk az egyenletesen gyorsuló mozgásra érvényes x‑t helykoordináta‑idő egyenletet:
\[s_{\parallel }=v_0\cdot \Delta t+\frac {1}{2}\cdot a\cdot {\left(\Delta t\right)}^2\]
Mivel a $v_0$ kezdősebesség nulla, ezért az egyenlet most egyszerűbb:
\[s_{\parallel }=\frac {1}{2}\cdot a\cdot {\left(\Delta t\right)}^2\]
Most már tudjuk nemcsak a lejtő irányú gyorsulást, hanem az eltelt időt is, írjuk be ezeket:
\[s_{\parallel }=\frac {1}{2}\cdot 3,42\ \mathrm{\frac{m}{s^2}}\cdot {\left(5,23\ \mathrm{s}\right)}^2\]
\[s_{\parallel }=46,77\ \mathrm{m}\]
Tehát $46,77$ méter út megtétele után érné el a \(40\ \mathrm{mph}\) sebességet.
d) Mekkora szintkülönbség szükséges ennek az fent kiszámolt útnak a megtételéhez?
\(h=15,996\ \mathrm{m}\)






