A)  A zavarelhárító vontatójárműveknek az idejüknek csak kicsi részében kell vontatniuk. Ha az idejük elsöprő részében csak várakoznának, az hatékonytalan lenne, ezért gyakran szállítási feladatokat is végeztetnek velük. Amikor aztán "végre" meghibásodik egy jármű, akkor viszont azonnal a helyszínre kell sietniük; nincs idő lepakolni az aktuális rakományt, ami például a kép készítésekor épp néhány betontömb volt.

 B)  A betontömbnek látszó rész nem tömör betontömb, hanem a vontatójármű raktere, aminek oldalfalai azért vannak erős vasbetonból, hogy a benne lévő, vontatáshoz szükséges nagy és nehéz fém alkatrészek a vontató kanyarodásakor ha esetleg elmozdulnak, akkor se csússzanak le semmiképp a vontatójármű platójáról, mert az súlyos balesetet okozhatna. 

 C)  A betontömbök tömörek, és azért vannak, hogy megnöveljék a vontatójármű súlyát. 

 A)  A zavarelhárító vontatójárműveknek az idejüknek csak kicsi részében kell vontatniuk. Ha az idejük elsöprő részében csak várakoznának, az hatékonytalan lenne, ezért gyakran szállítási feladatokat is végeztetnek velük. Amikor aztán "végre" meghibásodik egy jármű, akkor viszont azonnal a helyszínre kell sietniük; nincs idő lepakolni az aktuális rakományt, ami például a kép készítésekor épp néhány betontömb volt.

 B)  A betontömbnek látszó rész nem tömör betontömb, hanem a vontatójármű raktere, aminek oldalfalai azért vannak erős vasbetonból, hogy a benne lévő, vontatáshoz szükséges nagy és nehéz fém alkatrészek a vontató kanyarodásakor ha esetleg elmozdulnak, akkor se csússzanak le semmiképp a vontatójármű platójáról, mert az súlyos balesetet okozhatna. 

 C)  A betontömbök tömörek, és azért vannak, hogy megnöveljék a vontatójármű súlyát. 

Egy lerobbant jármű vonatásához időnként nagy vízszintes húzóerő szükséges. Rajzoljuk be az ábránkba, hogy vontatás során a vontatójárműre milyen erők hatnak!

Hátrafelé húzza őt a vontatókötélben ébredő hatalmas \(F\) húzóerő. A vontató csak akkor tud álló helyzetből elindulni, ha a rá ható erők eredője előrefelé mutat. A vontató indulásakor a hajtott kerekei hátrafelé irányuló tapadási súrlódási erőt fejtenek ki az úttestre (ezek amiatt nincsenek ábrázolva az ábrán, mivel ezek nem a nekünk fontos vontatójárműre hatnak, hanem az úttestre; ezért nem befolyásolják a vontató mozgását). A kerekek által az úttestre kifejtett tapadási erők ellenerejei, hogy az úttest előrefelé irányuló \(F_t\) tapadási erőket fejt ki a kerekekre. Ahhoz, hogy a tapadási erők nagyobbak legyenek, mint a vontatókötélben ébredő hatalmas húzóerő, a tapadási erőknek is jó nagyoknak kell lenniük. De a tapadási erő nem lehet akármilyen nagy, hanem legfeljebb ekkora lehet:

\[F_{t\ max}=\mu_t\cdot F_{ny}\]

Tehát ha nagyobb tapadási erőre van szükségünk, akkor növelnünk kell a \(\mu_t\) tapadási együtthatót és/vagy az \(F_{ny}\) nyomóerőt. Mivel a tapadási együtthatót akármilyen úttesten nem tudjuk nagyon nagyra növelni, egy lehetőségünk marad: a vontatójármű és a talaj közötti nyomóerőt kell növelnünk. Mivel a vontató és az úttest közötti \(F_{ny}\) nyomóerő függőleges, ezért rajzoljuk be a vontatóra ható függőleges erőket is!

A vontató függőlegesen nem gyorsul, ezért a rá ható függőleges erők egyensúlyban kell legyenek. Az \(m\cdot g\) lefelé irányuló nehézségi erőt a felfelé mutató \(F_{ny}\) nyomóerők ki kell hogy egyenlítsék, ezért az \(F_{ny}\) nyomóerők összesen pont akkorák, amekkora a vontató tömegének és a nehézségi erőnek a szorzata. Vagyis ha nagyobb nyomóerőt akarunk elérni, akkor a vontató tömegét kell növelnünk.

Erre tökéletesen alkalmas, ha a vontató platójára nehéz betontömböket helyezünk. Azért betont, mert egy nagy tömegű, időtálló szilárd testet a legolcsóbban betonból lehet előállítani (műszaki szempontból a beton helyett nagy, nehéz vasdarabok is jók lennének, de az lényegesen drágább lenne).

Ha nem növelnénk meg a betontömbökkel a vontató súlyát, akkor hiába lenne erős motorja, csak elkaparnának a kerekei, és nem tudná elhúzni azokat a buszokat, trolikat, amiket nagyon nagy vízszintes erővel lehet csak vontatni.