79. lecke 3. feladat

A homorú (konkáv) tükör jó játék.

a)  Egy $12\ \mathrm{cm}$ fókusztávolságú homorú tükörtől $6\ \mathrm{cm}$ távolságban van a tárgy. Mekkora lesz a képtávolság? Valódi vagy virtuális kép keletkezik? Hányszorosan nagyított illetve kicsinyített kép keletkezik? Egyenes vagy fordított állású a keletkezett kép?

\(k=-12\ \mathrm{cm}\)

\(\hookrightarrow \) virtuális a kép (mert \(k<0\))

\(N=2\)

\(\hookrightarrow\) 2-szeresen nagyított a kép (nagyított, mert \(\left|N\right|>1\))

\(\hookrightarrow\) egyenes állású a kép (mert \(N>0\))

A feladat megoldásához a leképezési törvényt fogjuk alkalmazni:

\[\frac{1}{f}=\frac{1}{t}+\frac{1}{k}\]

Ha előre megállapodunk, hogy minden adatot $\mathrm{cm}$‑ben írunk be, (így az ismeretlent, jelen esetben a $k$ képtávolságot is $\mathrm{cm}$‑ben fogjuk megkapni), akkor a mértékegységeket elhagyhatjuk.

A leképezési törvény alkalmazásakor figyelni kell az előjelszabályokra. A homorú tükör a rá eső, optikai tengellyel párhuzamos sugarakat összegyűjti, ezért az $f$ fókusztávolságát pozitív előjellel kell beírni a leképezési törvénybe:

\[f=12\]

A $t$ tárgytávolság valódi tárgy esetén pozitív, így:

\[t=6\]

Írjuk be ezeket a leképezési törvénybe:

\[\frac{1}{f}=\frac{1}{t}+\frac{1}{k}\]

\[\frac{1}{12}=\frac{1}{6}+\frac{1}{k}\]

\[\frac{1}{12}-\frac{1}{6}=\frac{1}{k}\]

\[\frac{1}{12}-\frac{2}{12}=\frac{1}{k}\]

\[-\frac{1}{12}=\frac{1}{k}\]

\[k=-12\ \mathrm{cm}\]

Mivel a képtávolság negatív, ezért virtuális a kép.

A nagyítás:

\[N=-\frac{k}{t}\]

\[N=-\frac{-12}{6}\]

\[N=2\]

Ebből kétféle következtetést vonhatunk le. Egyrész megnézzük az $N$ nagyítás abszolút értékét, hogy 1‑nél nagyobb‑e:

\[\left|N\right|=2>1\]

vagyis a kép nagyított, méghozzá 2‑szeresen.

És megnézzük az $N$ nagyítás előjelét: a nagyítás értéke pozitív, ami azt jelenti, hogy a kép egyenes állású.

A keletkező kép "emberi szemmel feldolgozható".

Általánosságban elmondható, hogy a homorú tükör a fókusztávolságán belüli tárgyról virtuális, egyenes állású, kicsinyített képet ad.

Ez például a "kozmetikai tükör üzemmód". Ha homorú tükör fókusztávolságán belül van az ember feje (sminkeléskor, borotválkozáskor), akkor arról nagyított, egyenes állású, virtuális kép keletkezik:

A homorú tükröt a nagyító tulajdonsága játéknak is alkalmassá teszi:

b)  Egy $12\ \mathrm{cm}$ fókusztávolságú homorú tükörtől $12\ \mathrm{cm}$ távolságban van a tárgy. Mekkora lesz a képtávolság? Valódi vagy virtuális kép keletkezik? Hányszorosan nagyított illetve kicsinyített kép keletkezik? Egyenes vagy fordított állású a keletkezett kép?

Nem keletkezik kép (mert a tükröt elhagyó sugarak egymással párhuzamosak, így nem is találkoznak majd [ami valódi képhez kellene], és nem is olyanok, mintha egy közös pontból indultak volna ki [ami virtuális képhez kellene]).

Írjuk fel a leképezési törvényt, továbbra is mindent $\mathrm{cm}$‑ben értve, így a mértékegységeket elhagyva:

\[\frac{1}{f}=\frac{1}{t}+\frac{1}{k}\]

A $f$ fókusztávolságunk továbbra is pozitív előjelű:

\[f=12\]

A $t$ tárgytávolság most:

\[t=12\]

Írjuk be ezeket a leképezési törvénybe:

\[\frac{1}{f}=\frac{1}{t}+\frac{1}{k}\]

\[\frac{1}{12}=\frac{1}{12}+\frac{1}{k}\]

\[\frac{1}{12}-\frac{1}{12}=\frac{1}{k}\]

\[0=\frac{1}{k}\]

Milyen $k$ számmal kellene az 1‑et elosztani, hogy nullát kapjunk eredményül? Nullát, azaz végtelenül kicsi számot. Ha a $k$ szám végtelen nagy, akkor lesz az eredmény végtelenül kicsi, azaz nulla: 

\[k=\infty \]

Mit jelent, hogy a $k$ képtávolság végtelen? Azt, hogy a sugarak  a tükröt elhagyva majd a tükör után végtelenül messze fognak találkozni, ami úgy lehetséges, hogy a sugarak egymáshoz képest párhuzamosak. Emiatt most nem keletkezik kép, így a kép tulajdonságairól (valódi‑e vagy virtuális; egyenes vagy fordított állású‑e; mekkora nagyítású) nem beszélhetünk.

c)  Egy $12\ \mathrm{cm}$ fókusztávolságú homorú tükörtől $18\ \mathrm{cm}$ távolságban van a tárgy. Mekkora lesz a képtávolság? Valódi vagy virtuális kép keletkezik? Hányszorosan nagyított illetve kicsinyített kép keletkezik? Egyenes vagy fordított állású a keletkezett kép?

\(k=36\ \mathrm{cm}\)

\(\hookrightarrow \) valódi a kép (mert \(k>0\))

\(N=-2\)

\(\hookrightarrow\) 2‑szeresen nagyított a kép (nagyított, mert \(\left|N\right|>1\))

\(\hookrightarrow\) fordított állású a kép (mert \(N<0\))

Írjuk fel a leképezési törvényt, továbbra is mindent $\mathrm{cm}$‑ben értve, így a mértékegységeket elhagyva:

\[\frac{1}{f}=\frac{1}{t}+\frac{1}{k}\]

A $f$ fókusztávolságunk továbbra is pozitív előjelű:

\[f=12\]

A $t$ tárgytávolság most:

\[t=18\]

Írjuk be ezeket a leképezési törvénybe:

\[\frac{1}{f}=\frac{1}{t}+\frac{1}{k}\]

\[\frac{1}{12}=\frac{1}{18}+\frac{1}{k}\]

\[\frac{1}{12}-\frac{1}{18}=\frac{1}{k}\]

\[\frac{3}{36}-\frac{2}{36}=\frac{1}{k}\]

\[\frac{1}{36}=\frac{1}{k}\]

\[k=36\ \mathrm{cm}\]


Mivel a képtávolság pozitív, ezért valódi a kép.

A nagyítás:

\[N=-\frac{k}{t}\]

\[N=-\frac{36}{18}\]

\[N=-2\]

Ebből kétféle következtetést vonhatunk le. Egyrész megnézzük az $N$ nagyítás abszolút értékét:

\[\left|N\right|=\left|-2\right|=2>1\]

vagyis a kép nagyított.

És megnézzük az $N$ nagyítás előjelét: a nagyítás értéke negatív, ami azt jelenti, hogy a kép fordított állású.

Általában igaz, hogy a homorú tükrök az egyszeres és kétszeres fókusztávolság között lévú (vagyis az $F$cnbsp;fókuszpont és a $C$cnbsp;gömbi középpont közzötti) tárgyról mindig nagyított, fordított állású, valódi képet adnak. A keletkező valódi kép egy ernyőn, fehér falon, vetítővásznon megjeleníthető.

Aztán a valódi kép után az odáig összetartó sugarak már széttartóak lesznek, így ha a képtávolságon túl helyezkedik el a szemünk, akkor mi virtuális képet fogunk átni. 

Ez az ábra egy sötét teremben kialakuló jelenséget mutat: a tükörre leginkább a gyertyából érkezik fény (az ember fejéről sötétben alig). Így a gyertya lángját (mint valódi tárgyat) fogja leképezni a tükör, aminek nagyított valódi képe után a széttartó sugarak az emberi szem számára valódi tárgyként viselkedneke, így láthatunk egy, az eredeti gyertyalángnál nagyobb méretű lángot.

Az alábbi képen ugyanezt a jelenséget láthatjuk, de világos szobában. Emiatt nem kell gyertyaláng (nincs is), hiszen az ember fejéről sok fény jut a tükörre, amit a tükör le tud képezni. A kép jobb szélén álló bácsi a homorú tükör egyszeres és kétszeres fókusztávolsága között van éppen, ezért a fejéről a tükör egy fordított állású, nagyított valódi képet hoz létre a tárgytávolságnál messzebb (összetartó sugarakkal). De ezek az összetartó sugarak a valódi kép helyén túlhaladva (tehát még messzebb a tükörtől, pont, ahol a kamera bvan) már széttartóak lesznek, így a kamera számára a keletkező valódi kép egy valódi tárgynak tűnik. 

d)  Egy $12\ \mathrm{cm}$ fókusztávolságú homorú tükörtől $24\ \mathrm{cm}$ távolságban van a tárgy. Mekkora lesz a képtávolság? Valódi vagy virtuális kép keletkezik? Hányszorosan nagyított illetve kicsinyített kép keletkezik? Egyenes vagy fordított állású a keletkezett kép?

\(k=24\ \mathrm{cm}\)

\(\hookrightarrow \) valódi a kép (mert \(k>0\))

\(N=-1\)

\(\hookrightarrow\) a tárggyal azonos méretű a kép (mert \(\left|N\right|=1\))

\(\hookrightarrow\) fordított állású a kép (mert \(N<0\))

Írjuk fel a leképezési törvényt, továbbra is mindent $\mathrm{cm}$‑ben értve, így a mértékegységeket elhagyva:

\[\frac{1}{f}=\frac{1}{t}+\frac{1}{k}\]

A $f$ fókusztávolságunk továbbra is pozitív előjelű:

\[f=12\]

A $t$ tárgytávolság most:

\[t=24\]

Írjuk be ezeket a leképezési törvénybe:

\[\frac{1}{f}=\frac{1}{t}+\frac{1}{k}\]

\[\frac{1}{12}=\frac{1}{24}+\frac{1}{k}\]

\[\frac{1}{12}-\frac{1}{24}=\frac{1}{k}\]

\[\frac{2}{24}-\frac{1}{24}=\frac{1}{k}\]

\[\frac{1}{24}=\frac{1}{k}\]

\[k=24\ \mathrm{cm}\]

Mivel a képtávolság pozitív, ezért valódi a kép.

A nagyítás:

\[N=-\frac{k}{t}\]

\[N=-\frac{24}{24}\]

\[N=-1\]

Ebből kétféle következtetést vonhatunk le. Egyrész megnézzük az $N$ nagyítás abszolút értékét:

\[\left|N\right|=\left|-1\right|=1\]

ami sem nem nagyobb, sem nem kisebb az 1‑nél. Ezért a kép mérete sem nem nagyított, sem nem kicsinyített, vagyis a kép mérete megegyezik a tárgy méretével.

És megnézzük az $N$ nagyítás előjelét: a nagyítás értéke negatív, ami azt jelenti, hogy a kép fordított állású.

A keletkező valódi kép egy ernyőn, fehér falon, vetítővásznon megjeleníthető. Természetesen a valódi kép után a odáig összetartó sugarak széttartóak lesznek, így a képtávolságon túl elhelyezkedő szemmel mi virtuális képet fogunk átni.

Általánosságban igaz a homorú gömbtükörre, hogy ha a tárgy a 2‑szeres fókusztávolságban van (vagyis a $C$ gömbi középpontban, azaz\(t=2f\)), akkor fordított állású, azonos méretű, valódi képet állít elő.

e)  Egy $12\ \mathrm{cm}$ fókusztávolságú homorú tükörtől $36\ \mathrm{cm}$ távolságban van a tárgy. Mekkora lesz a képtávolság? Valódi vagy virtuális kép keletkezik? Hányszorosan nagyított illetve kicsinyített kép keletkezik? Egyenes vagy fordított állású a keletkezett kép?

\(k=18\ \mathrm{cm}\)

\(\hookrightarrow \) valódi a kép (mert \(k>0\))

\(N=-0,5\)

\(\hookrightarrow\)  \(\displaystyle \frac{1}{2}\)‑szeren nagyított, másképp fogalmazva 2‑szeresen kicsinyített a kép (kicsinyített, mert \(\left|N\right|<1\))

\(\hookrightarrow\) fordított állású a kép (mert \(N<0\))

Írjuk fel a leképezési törvényt, továbbra is mindent $\mathrm{cm}$‑ben értve, így a mértékegységeket elhagyva:

\[\frac{1}{f}=\frac{1}{t}+\frac{1}{k}\]

A $f$ fókusztávolságunk továbbra is pozitív előjelű:

\[f=12\]

A $t$ tárgytávolság most:

\[t=36\]

Írjuk be ezeket a leképezési törvénybe:

\[\frac{1}{f}=\frac{1}{t}+\frac{1}{k}\]

\[\frac{1}{12}=\frac{1}{36}+\frac{1}{k}\]

\[\frac{1}{12}-\frac{1}{36}=\frac{1}{k}\]

\[\frac{3}{36}-\frac{1}{36}=\frac{1}{k}\]

\[\frac{2}{36}=\frac{1}{k}\]

\[\frac{1}{18}=\frac{1}{k}\]

\[k=18\ \mathrm{cm}\]

Mivel a képtávolság pozitív, ezért valódi a kép.

A nagyítás:

\[N=-\frac{k}{t}\]

\[N=-\frac{18}{36}\]

\[N=-0,5\]

Ebből kétféle következtetést vonhatunk le. Egyrész megnézzük az $N$ nagyítás abszolút értékét:

\[\left|N\right|=\left|-0,5\right|=0,5<1\]

vagyis a kép kicsinyített.

Másrészt megnézzük az $N$ nagyítás előjelét: a nagyítás értéke negatív, ami azt jelenti, hogy a kép fordított állású.

A keletkező valódi kép egy ernyőn, fehér falon, vetítővásznon megjeleníthető. Természetesen a valódi kép után a odáig összetartó sugarak széttartóak lesznek, így a képtávolságon túl elhelyezkedő szemmel mi virtuális képet fogunk átni.

f)  Egy $12\ \mathrm{cm}$ fókusztávolságú homorú tükörtől végtelen távol van a tárgy. Mi lesz a leképezés eredménye?

A homorú tükör a a sugarakat egy pontba gyűjti össze.

Írjuk fel a leképezési törvényt, továbbra is mindent $\mathrm{cm}$‑ben értve, így a mértékegységeket elhagyva:

\[\frac{1}{f}=\frac{1}{t}+\frac{1}{k}\]

A $f$ fókusztávolságunk továbbra is pozitív előjelű:

\[f=12\]

A $t$ tárgytávolság most végtelen:

\[t=\infty \]

Írjuk be ezeket a leképezési törvénybe:

\[\frac{1}{f}=\frac{1}{t}+\frac{1}{k}\]

\[\frac{1}{12}=\frac{1}{\infty }+\frac{1}{k}\]

Ha az 1‑et végtelen nagy számmal elosztjuk, akkor végtelenül kicsit, azaz nullát kapunk:

\[\frac{1}{\infty }=0\]

Ezt beírva:

\[\frac{1}{12}=\frac{1}{k}\]

\[k=12\ \mathrm{cm}\]

Mivel a képtávolság pozitív, ezért valódi a kép, tehát a homorú tükör összegyűjtötte a sugarakat.

A nagyítás:

\[N=-\frac{12}{\infty }\]

Ha a véges nagyságú 12‑t végtelen naggyal osztjuk, akkor végtelenül kicsit, azaz nullát kapunk:

\[N=0\]

Nézzük az $N$ nagyítás abszolút értékét:

\[\left|N\right|=\left|0\right|=0<1\]

vagyis a kép kicsinyített, méghozzá "végtelenül". Gondoljunk bele, hogy ez mit is jelent. A tárgyból kiinduló fénysugarakat a homorú tükör egyetlen pontba gyűjti össze. Ilyen, amikor a nagyítólencsével (például kozmetikai tükörrel) összegyűjtjük a Napból érkező fénysugarakat egyetlen pontba. A Nap ugyan $1,4$ millió $\mathrm{km}$ átmérőjű, mégis a belőle kiinduló fénysugarak egy apró pontban találkoznak; mondhatjuk, hogy végtelenül lekicsinyítve.

Vagy amikor a "solar cooker"‑rel főzünk:

Vagy amikor a londoni (a formája miatt "Walkie Talkie"‑nak csúfolt) íves felületű irodaház fókuszálta a napfényt (amíg a környéken keletkező károk miatt be nem vonták a felületét rácsokkal)