Nézzük először az ábra jobb oldalát! Amikor mikroszkópos vizsgálatnál a minta feletti fedőlemezből a levegőbe lépnek ki a fénysugarak (kék színnel), akkor azok törési szöge nagyobb, mint a belépési szögük volt. Ezért a pontszerűnek tekintett mintából csak egy viszonylag kicsi látószögű nyalábsereg éri el a mikroszlóp tárgylencséjét (objektívét, azaz alsó lencséjét), ugyanis a szélsőbb sugarak teljes visszaverődést szenvednek el a fedőlemezhez érve.

Nézzük most az ábra bal oldalát! Ha a fedőlemez és az objektív közé olyan folyékony anyagot (ún. immerziós olajat) juttatunk, mely a fedőlemez és az objektívlencse törésmutatójával megegyezik, akkor a közeghatárokon (fedőlemez‑olaj illetve olaj‑objektívlencse) a fény irányváltás nélkül halad tovább. Ekkor a tárgypontból induló sugarak közül sokkal több jut el az objektívre, mert a "szélsők" nem verődnek vissza a fedőlemezből kilépéskor, hanem irányváltás nélkül eljutnak a tárgylencsére. Ez a trükk megnöveli a mikroszlóp felbontóképességét is (lásd numerikus apertúra).