A radioaktív sugárzás és mérése  

 

„...És most tessék szabadjára ereszteni a fantáziát, és elképzelni egy kicsit, hogy mi lesz. Mi lesz, ha már a rádiumot nagyban, tömegesen tudjuk előállítani? Ha rádiummal aktivitásra bírt cinkszulfiddal űzhetjük el az éjszaka sötétjét, ha rádium keltette ózonnal szellőztethetjük ki a nagyvárosok utcáit, ha a rádium segítségével oda vezethetjük el a villámló ég haragját, ahova akarjuk. Ha a vakok látni fognak, ha az orvos belelát a betege belsejébe, ha a rádiummal sebet gyógyítunk, és baktériumot irtunk. Mi lesz, ha az ellenségem megölhet azzal, hogy a szobámba rádiumot csempész, ha a hadviselő felek rádiummal fogják egymást pusztítani?”

(Cholnoky Viktor: Rádium, 1903.)  

Ismertesse a radioaktív sugárzások egyes típusait és az azokat kísérő magátalakulásokat!

Milyen forrásokból származhat a környezetünkben jelen levő radioaktív sugárzás? (Legalább három lehetőséget említsen meg!)

Milyen tényezőktől függ az embert érő ezen sugárzások biológiai hatásának nagysága és milyen fizikai mennyiséggel jellemezhető ez a hatás? (Egy mennyiséget definiáljon és nevezze meg mértékegységét!)

Ismertesse egy olyan eszköz működésének alapelvét, amely a radioaktív sugárzás kimutatására vagy mérésére alkalmas!

a) A radioaktív sugárzás típusainak és a hozzájuk tartozó magátalakulásoknak a bemutatása:

6 pont

b) A környezetünkben előforduló sugárforrások felsorolása:

1 + 1 + 1 pont

(Természetes és mesterséges sugárforrások is elfogadhatóak.)

c) A hatás erősségét meghatározó tényezők leírása, mennyiségi jellemzése:

6 pont

(A vizsgázónak utalnia kell arra, hogy a szervezetre ható sugárzás okozta terhelés függ a sugárzás jellegétől, a sugárterhelés hosszától, a sugárforrás „erősségétől”. Mennyiségként elfogadható, pl. az elnyelt dózis vagy a dózisegyenérték. A teljes pontszámhoz szükséges a mennyiség definíciója is.)

d) A választott eszköz bemutatása:

3 pont

(Ha a vizsgázó csak megnevezi az eszközt, nem adható pont.)

Összesen: 18 pont