Három esszétéma közül kell választania egyet (az alábbi az egyik). Fejtse ki másfél‑két oldal terjedelemben, összefüggő ismertetés formájában! Ügyeljen a szabatos, világos fogalmazásra, a logikus gondolatmenetre, a helyesírásra, mivel az értékelésbe ez is beleszámít! Mondanivalóját nem kell feltétlenül a megadott szempontok sorrendjében kifejtenie.
A nukleonok 
„»…(Rutherford) hosszasan kifejtette előttem a magszerkezet problémáival kapcsolatos véleményét, különösen azt a nehézséget hangsúlyozva, hogyan épülhetnek fel az összetett magok, ha csak a két elemi rész, a proton és elektron áll rendelkezésre, rámutatva a neutron szükségességére. Ő maga úgy vélte, hogy mindez üres spekuláció, és minthogy mindig idegenkedett a kísérleti alapot nélkülöző spekulációktól, nagyon ritkán beszélt erről, legfeljebb szűk baráti körben… A gondolatot azonban nem ejtette el, engem pedig teljesen meggyőzött.«
(Chadwick: Néhány személyes megjegyzés a neutron keresésével kapcsolatban, 1962.)”
(Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete)
Nevezze meg a nukleonokat, hasonlítsa össze tömegüket, a tömegük közti különbséget viszonyítsa egy elektron tömegéhez!
Jellemezze a nukleáris kölcsönhatást!
Mutassa be a tömeghiány (tömegdefektus) jelenségét!
Ismertesse a tömeghiány és a kötési energia kapcsolatát!
Mit nevezünk izotópnak?
Adjon példát egy, a természetben előforduló stabil és egy instabil izotópra!
Hogyan befolyásolja egy anyag moláris tömegét izotópjainak gyakorisága?
Adjon meg egy példát olyan bomlássorozat-részletre, melynek kezdeti és utolsó vizsgált elemei egymásnak izotópjai!
Nevezze meg a példaként megadott folyamatban lejátszódó bomlástípusokat és a bomlások során létrejövő elemeket!
a) A nukleonok megnevezése, tömegük összehasonlítása:
1 + 1 pont
b) A tömegkülönbség összehasonlítása az elektron tömegével:
1 pont
c) A nukleáris kölcsönhatás jellemzése:
1 + 1 + 1 + 1 pont
Erős kölcsönhatás, közelhatás, protonok és neutronok között egyaránt fellép, mindig vonzó jellegű.
d) A tömeghiány (tömegdefektus) bemutatása, kapcsolata a kötési energiával:
1 + 1 pont
e) Az izotóp fogalmának megadása:
1 pont
f) A természetben előforduló egy‑egy stabil és instabil izotóp megnevezése:
1 + 1 pont
g) Az izotópgyakoriság és a moláris tömeg kapcsolata:
2 pont
h) Olyan bomlássorozat‑részlet megadása, melynek kiinduló eleme és utolsó vizsgált eleme egymás izotópjai:
2 pont
i) A folyamatban szereplő bomlástípusok és elemek megnevezése:
1 + 1 pont
Összesen: 18 pont