Nagy magasságban kezdősebesség nélkül elejtenek egy \(0,4\ \mathrm{kg}\) tömegű, gömb alakú testet. A zuhanó test mozgását a sebesség négyzetével arányos közegellenállási erő fékezi. (A közegellenállási erő nagysága ezért \(F_{\mathrm{k}}=Cv^2\) alapján számolható, ahol \(C\) állandó.) Esetünkben a közegellenállási erő nagysága \(1\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}\) sebességnél \(0,008\ \mathrm{N}\). Az elejtett test mozgását vizsgálva megállapítható, hogy $20,7\ \mathrm{m\small é\normalsize ter}$ zuhanás után sebessége \(16,8\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}\).
(Számoljunk \(g=10 \mathrm{\displaystyle \frac{m}{\ s^2}}\) értékkel!)
a) Mekkora a testre ható közegellenállási erő abban a pillanatban, amikor sebessége \(16,8\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}\)?
$F_{\mathrm{k}}=2,258\ \mathrm{N}$
Jelölések:
\(m=0,4\ \mathrm{kg}\)
\(v_0=1\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}\)
\(F_{\mathrm{k0}}=0,008\ \mathrm{N}\)
\(v=16,8\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}\)
\(h=20,7\ \mathrm{m}\)
(A feladat megoldása során a közegellenállási erőt vagy arányosságból, vagy a $C$ arányossági tényező meghatározása után, annak felhasználásával lehet számolni. A kétféle technika fizikai szempontból nem különbözik egymástól. A $C$ arányossági tényező értéke:
\[C=\frac{F_{\mathrm{k0}}}{v_0^2}=0,008\ \mathrm{\frac{N\cdot s^2}{\ m^2}}\]
Az alábbiakban, az elvárt megoldás leírásában mindkét technikát szerepeltetjük, de a tanulónak értelemszerűen elegendő az egyik technikát használni.)
a) A közegellenállási erő meghatározása:
3 + 1 pont
(bontható)
\[F_{\mathrm{k}}=C\cdot v^2\]
\[F_{\mathrm{k}}=\frac{F_{\mathrm{k0}}}{v_0^2}\cdot v^2\]
\[F_{\mathrm{k}}=2,258\ \mathrm{N}\]
(A $C$ arányossági tényező esetleges meghatározását ezen részkérdésen belül értékeljük, amennyiben a jelölt a $C$ értékéig eljut, de a közegellenállási erőt nem kapja meg, 2 pont adható!)
b) Mekkora a test gyorsulása abban a pillanatban, amikor sebessége \(16,8\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}\)?
$a=4,355\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{\ s^2}}$
b) A dinamika alaptörvényének alkalmazása a gyorsulás kiszámolása céljából:
1 + 1 + 1 pont
\[ma=mg-F_{\mathrm{k}}\]
\[a=\frac{mg-F_{\mathrm{k}}}{m}\]
\[a=4,355\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{\ s^2}}\]
c) Mekkora munkát végez a közegellenállási erő a vizsgált 20,7 méteres szakaszon?
$W_{\mathrm{k}}=-26,35\ \mathrm{J}$
c) A munkatétel alkalmazása, a közegellenállási erő munkájának kiszámítása:
3 + 1 pont
(bontható)
\[\frac{1}{2}mv^2=mgh+W_{\mathrm{k}}\]
\[W_{\mathrm{k}}=\frac{1}{2}mv^2-mgh\]
\[W_{\mathrm{k}}=-26,35\ \mathrm{J}\]
(A munkatétellel ekvivalens, de más megformálású energetikai elemzés is elfogadható. Ha a tanuló \(W_{\mathrm{k}}=+26,35\ \mathrm{J}\)‑t ad meg végeredménynek, akkor erre a részkérdésre maximum 2 pont adható.)
d) Határozza meg, hogy mekkora maximális sebességre gyorsulhat fel a test!
$v_{\mathrm{max}}=22,36\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}$
d) A maximális sebesség dinamikai feltételének felismerése:
1 pont
A test sebessége akkor maximális, amikor gyorsulása zérusra csökken. Ekkor a közegellenállási erő nagysága a gravitációs erő nagyságával egyenlő.
A maximális sebesség meghatározása:
1 + 1 + 1 pont
\[mg=C\cdot v_{\mathrm{max}}^2\]
\[mg=\frac{F_{\mathrm{k0}}}{v_0^2}\cdot v_{\mathrm{max}}^2\]
ebből
\[v_{\mathrm{max}}=22,36\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}\]
Összesen: 15 pont