Emelt szintű fizika érettségi 2005. november 5., 4. számolós feladat

Nagy magasságban kezdősebesség nélkül elejtenek egy \(0,4\ \mathrm{kg}\) tömegű, gömb alakú testet. A zuhanó test mozgását a sebesség négyzetével arányos közegellenállási erő fékezi. (A közegellenállási erő nagysága ezért \(F_{\mathrm{k}}=Cv^2\) alapján számolható, ahol \(C\) állandó.) Esetünkben a közegellenállási erő nagysága \(1\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}\) sebességnél \(0,008\ \mathrm{N}\). Az elejtett test mozgását vizsgálva megállapítható, hogy $20,7\ \mathrm{m\small é\normalsize ter}$ zuhanás után sebessége \(16,8\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}\).

(Számoljunk \(g=10 \mathrm{\displaystyle \frac{m}{\ s^2}}\) értékkel!)

a)  Mekkora a testre ható közegellenállási erő abban a pillanatban, amikor sebessége \(16,8\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}\)?

$F_{\mathrm{k}}=2,258\ \mathrm{N}$

Jelölések:

\(m=0,4\ \mathrm{kg}\)

\(v_0=1\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}\)

\(F_{\mathrm{k0}}=0,008\ \mathrm{N}\)

\(v=16,8\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}\)

\(h=20,7\ \mathrm{m}\)

(A feladat megoldása során a közegellenállási erőt vagy arányosságból, vagy a $C$ arányossági tényező meghatározása után, annak felhasználásával lehet számolni. A kétféle technika fizikai szempontból nem különbözik egymástól. A $C$ arányossági tényező értéke:

\[C=\frac{F_{\mathrm{k0}}}{v_0^2}=0,008\ \mathrm{\frac{N\cdot s^2}{\ m^2}}\]

Az alábbiakban, az elvárt megoldás leírásában mindkét technikát szerepeltetjük, de a tanulónak értelemszerűen elegendő az egyik technikát használni.)
 

a) A közegellenállási erő meghatározása:

3 + 1 pont
(bontható)

\[F_{\mathrm{k}}=C\cdot v^2\]

\[F_{\mathrm{k}}=\frac{F_{\mathrm{k0}}}{v_0^2}\cdot v^2\]

\[F_{\mathrm{k}}=2,258\ \mathrm{N}\]

(A $C$ arányossági tényező esetleges meghatározását ezen részkérdésen belül értékeljük, amennyiben a jelölt a $C$ értékéig eljut, de a közegellenállási erőt nem kapja meg, 2 pont adható!)

b)  Mekkora a test gyorsulása abban a pillanatban, amikor sebessége \(16,8\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}\)?

$a=4,355\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{\ s^2}}$

b) A dinamika alaptörvényének alkalmazása a gyorsulás kiszámolása céljából:

1 + 1 + 1 pont

\[ma=mg-F_{\mathrm{k}}\]

\[a=\frac{mg-F_{\mathrm{k}}}{m}\]

\[a=4,355\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{\ s^2}}\]

c)  Mekkora munkát végez a közegellenállási erő a vizsgált 20,7 méteres szakaszon?

$W_{\mathrm{k}}=-26,35\ \mathrm{J}$

c) A munkatétel alkalmazása, a közegellenállási erő munkájának kiszámítása:

3 + 1 pont
(bontható)

\[\frac{1}{2}mv^2=mgh+W_{\mathrm{k}}\]

\[W_{\mathrm{k}}=\frac{1}{2}mv^2-mgh\]

\[W_{\mathrm{k}}=-26,35\ \mathrm{J}\]

(A munkatétellel ekvivalens, de más megformálású energetikai elemzés is elfogadható. Ha a tanuló \(W_{\mathrm{k}}=+26,35\ \mathrm{J}\)‑t ad meg végeredménynek, akkor erre a részkérdésre maximum 2 pont adható.)

d)  Határozza meg, hogy mekkora maximális sebességre gyorsulhat fel a test!

$v_{\mathrm{max}}=22,36\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}$

d) A maximális sebesség dinamikai feltételének felismerése:

1 pont

A test sebessége akkor maximális, amikor gyorsulása zérusra csökken. Ekkor a közegellenállási erő nagysága a gravitációs erő nagyságával egyenlő.

A maximális sebesség meghatározása:

1 + 1 + 1 pont

\[mg=C\cdot v_{\mathrm{max}}^2\]

\[mg=\frac{F_{\mathrm{k0}}}{v_0^2}\cdot v_{\mathrm{max}}^2\]

ebből

\[v_{\mathrm{max}}=22,36\ \mathrm{\displaystyle \frac{m}{s}}\]

Összesen: 15 pont