A pálinka még a legmenőbb főzdékben is gusztustalan, moslékszerű, orrfacsaró szagú erjedt gyümölcsökből (cefre) készül. A pálinkafőzési folyamat (kétszeres desztilláció) végén pontosan beállítják a pálinka alkoholtartalmát a kívánt értékre (például 40 térfogatszázalékra, mert az ennél magasabb alkoholtartalom elnyomja a gyümölcsízeket; az már csak "tüzes").
A szesztartalom méréséhez ún. szeszfokolót használnak, mely igazából a folyadék sűrűségét méri. De mivel az alkohol‑víz elegy sűrűsége jól ismert módon függ az alkoholtartalomtól:
ezért a sűrűségből visszakövetkeztethetünk az alkoholtartalomra. A szeszfokoló skálájára már csak szesztartalmat írják rá.
A szeszfokoló egy zárt, üvegből készült hosszúkás tárgy, melynek az alján szürke ólomsörétek találhatók nehezéknek (hogy jó mélyen legyen a súlypontjam, emiatt szép stabilan, függőlegesen ússzon a folyadékba "dobva"). Az ólomsöréteket olvadt viasszal (piros) rögzítik, hogy ne tudjanak átgurulni a belül üreges üvegtárgy felső részeibe, és különben se törjék össze az üvegtartályt, nekicsapódáskor. A szeszfokolót folyadékba helyezve az úgy úszik, hogy a felső, vékony csövének egy része lóg csak ki, ide kerül a szeszfok skála. A szeszfokoló alsó részébe szokás hőmérőt is beépíteni, hiszen a skálája csak adott hőmérsékletű folyadékban mér helyesen.
Mivel az alkohol sűrűsége kisebb, mint a vízé, ezért minél nagyobb a mérendő folyadék alkoholtartalma, annál kisebb annak sűrűsége. Az összetételt térfogatszázaklékban \(\mathrm{(V/V\% )}\) szokás megadni; például ha \(100\ \mathrm{liter}\) elegyben \(40\ \mathrm{liter}\) tömény alkohol van (a többi víz), akkor \(40\ \mathrm{V/V\% }\)‑os lesz az elegy szeszfoka, röviden mondva "40 fokos".
a) A szeszfokoló tetején (mérés közben) a skálájának legnagyobb szeszfok értéke van, vagy pedig a legkisebb?
A legnagyobb.
Az alkohol sűrűsége kisebb, mint a víz sűrűsége, és minél nagyobb az alkohol aránya az elegyben annál kisebb az elegy sűrűsége:
Nézzük lépésenként!
→ A legnagyobb szeszfok azt jelenti, hogy a lehető legtöbb alkohol van az elegyben (ami a szeszfokoló méréstartományába még belefér).
→ Nagyobb szesztartalom esetén az elegy sűrűsége kisebb.
→ Ha a szeszfokoló kisebb sűrűségű folyadékba merül, abból nagyobb térfogatot kell kiszorítania, hogy a rá ható nehézségi erőt a folyadék felhajtóereje kiegyenlítse (és a fokoló nyugalomba kerüljön).
→ Nagyobb térfogat kiszorításához a szeszfokolónak jobban be kell süllyednie a folyadékba (mélyebbre kell merülnie).
→ Mélyebbre süllyedt szeszfokoló esetén a skálájának felsőbb részénél lesz a folyadékszint.
→ A szeszfokoló skálájának felsőbb részén kell leolvasni a skálaértéket.
→ Nagy szesztartalom esetén a skála felső része mutatja aszesztartalmat.
→ A szeszfokoló tetején a legnagyobb mérhető szeszfok érték található. (A szeszfokoló alján pedig a legkisebb mérhető érték.)
b) A szeszfokoló épp úgy úszik (nyugalomban) egy alkohol-víz elegyben, hogy a skálája közepe tájékánál lóg ki a mért folyadékból. Mi történik a szeszfokolóval, ha a mért folyadékhoz alkoholt keverünk?
c) A szeszfokoló épp úgy úszik (nyugalomban) egy alkohol‑víz elegyben, hogy a skálája közepe tájékánál lóg ki a mért folyadékból. Mi történik a szeszfokolóval, ha a mért folyadékhoz vizet keverünk?
d) A szeszfokoló épp úgy úszik (nyugalomban) egy alkohol-víz elegyben, hogy a skálája közepe tájékánál lóg ki a mért folyadékból. Mi történik a szeszfokolóval, ha a mért alkohol-víz elegy párolog? (Az alkohol forráspontja közönséges nyomáson \(78\ \mathrm{{}^\circ C}\), míg a vízé \(100\ \mathrm{{}^\circ C}\), emiatt az alkohol mindig erősebben párolog, mint a víz, hiszen "közelebb van" a forráspontjához.)
e) A szeszfokoló épp úgy úszik (nyugalomban) egy alkohol‑víz elegyben, hogy a skálája közepe tájékánál lóg ki a mért folyadékból. Mi történik a szeszfokolóval, ha a mért folyadék összetétele ugyan nem változik, de szobahőmérsékletről kiindulva lassan melegedni kezd?
f) A szeszfokoló épp úgy úszik (nyugalomban) egy alkohol-víz elegyben, hogy a skálája közepe tájékánál lóg ki a mért folyadékból. Mi történik a szeszfokolóval, ha a mért folyadék összetétele ugyan nem változik, de szobahőmérsékletről kiindulva lassan kicsit hűlni kezd?
g) Szeszfokolón belül létezik borfokoló is, melynek skálája csak a boroknál előforduló \(10\dots 14\ \mathrm{m/m\%}\) alkoholtartalmat méri, de azt érzékenyen. Mi történik, ha egy borfokolót pálinkába teszünk?
Teljesen elmerül a pálinkában, sőt le is süllyed az aljára.
A pálinka magas alkoholtartalma miatt jelentősen kisebb sűrűségű, mint a bor, ezért pálinkában az egyensúlyhoz jóval nagyobb térfogatú folyadékot kellene kiszorítania, mint amennyit borban. Ehhez mélybbre kellene süllyednie, de nem tud, hiszen a borfokoló skálájának nagy értékű felső végén túl, nagyon sokkal lenne csak a pálinka magas szeszfok értéke. A pálinka olyan kicsi sűrűségű, hogy hiába merül bele az egész fokoló, még úgy sincs a kiszorított folyadéknak annyi súlya, amennyi ki tudná egyenlíteni a fokolóra ható nehézségi erőt.
h) Szeszfokolón belül létezik borfokoló is, melynek skálája csak a boroknál előforduló \(10\dots 14\ \mathrm{m/m\%}\) alkoholtartalmat méri, de azt érzékenyen. Hogyan állapodik meg (mennyire merülve el a folyadékban) a borfokoló, ha egy félig felvizezett borba tesszük?
Nagyon kiemelkedik, a skáláján is túl, vagyis kevésbé mélyre merül bele a felvizezett borba, mint a legalsó jelzése.