Az 1970-es években, miközben a hollywoodi filmipar már rég kiváló kamerákkal dolgozott, a NASA az Apollo-15 küldetésen egy ilyen pocsék minőségű videófelvétellel próbálta demonstrálni, hogy ha a Hold felszínén (mivel ott lényegében nincs légkör) egyszerre elejtünk egy kalapácsot és madártollat, akkor azok egyszerre esnek le, ugyanis a légellenállási erő nem befolyásolja a testek mozgásait. A szemcsés videón leginkább az lát bármit is, akinek előre elmondták, hogy mit fog látni (mit kell látnia). A Földnél kb. 81-szer kisebb tömegű a Hold, emiatt a felszínén a gravitáció kb. 6-szor gyengébb a földfelszíninél, ezért a Holdon elejtett testek csupán \(\displaystyle g_H=1,625\ \mathrm{\frac{m}{s^2}}\) gyorsulással zuhannak lefelé.
a) Mekkora nehézségi erő húzza lefelé az \(2\ \mathrm{kg}\)-os kalapácsot a Hold felszínén?
Ismerjük a test \(m\) tömegét:
\[m=2\ \mathrm{kg}\]
és az \(a\) gyorsulását:
\[a=g_H=1,625\ \mathrm{\frac{m}{s^2}}\]
Ezek között Newton II. törvénye teremt kapcsolatot:
\[F=m\cdot a\]
Mivel minden adat SI egységben van, a mértékegységeket elhagyva írhatjuk be az egyenletbe, a végeredményt pedig SI egységben fogjuk megkapni:
\[F=2\cdot 1,625\]
\[F=3,25\ \mathrm{N}\]
Ugyanerre a \(2\ \mathrm{kg}\) tömegű kalapácsra a földfelszínen \(\approx 20\ \mathrm{N}\) nagyságú nehézségi erő hat.
\(F=3,25\ \mathrm{N}\)