E 2011. máj. 17. Sz 1. 8185

Egy \(100\ \mathrm{cm}\) hosszú rugalmas gumiszálat két, egymástól \(100\ \mathrm{cm}\) távolságban lévő oszlop között vízszintesen rögzítünk és a közepére egy \(m\ = 1\ \mathrm{kg}\) tömegű testet akasztunk az ábrán látható módon. A test úgy nyújtja meg a gumiszálat, hogy a szál belógása \(x=25\ \mathrm{cm}\). (A gumiszál maga súlytalannak tekinthető.)

Mekkora lenne a gumiszál megnyúlása, ha az \(1\ \mathrm{kg}\) tömeget függőleges helyzetben akasztanánk rá? \(\displaystyle \left(g = 10\ \mathrm{\displaystyle\frac{m}{\ s^2}}\right)\)

\(\mathit{\Delta} l_2=10,6\ \mathrm{cm}\)

Adatok:

\(x=25\ \mathrm{cm}\)

\(l=100\ \mathrm{cm}\)

\(m=1\ \mathrm{kg}\)

\(\displaystyle g=10\ \mathrm{\frac{m}{\ s^2}}\)       
 

A gumiszál megnyúlásának kiszámítása az első esetben:

2 pont       
(bontható)

A gumiszál teljes hosszváltozása kiszámítható pl. a Pitagorasz‑tétel segítségével. Az ábra jelöléseivel:     
 

 \[b=\sqrt{a^2+x^2}\] \[b=55,9\ \mathrm{cm}\]

(1 pont)

\[\mathit{\Delta} l=2b-l\] \[\mathit{\Delta} l=11,8\ \mathrm{cm}\]

(1 pont)

Az erőegyensúly megállapítása és a gumiszálban ébredő erő kiszámítása az első esetben:

6 pont       
(bontható)

A két szárban ébredő erő és a testre ható gravitációs erő \((mg=G)\) tart egyensúlyt (2 pont).

(Az erőegyensúly megállapítása szöveg nélkül, csak vektorábrával is elfogadható. A közölt rajzzal egyenértékű a vektorfelbontás alapján megfogalmazott egyensúly.)

    
Az egyik szárban ébredő \(F\) erő függőleges vetülete \(\displaystyle \frac{G}{2}\) nagyságú (1 pont).

     

Az erőháromszög és a gumiszál által kifeszített háromszög hasonló

(1 pont)

ezért

\[\frac{\ F\ }{\displaystyle \frac{G}{2}}=\frac{b}{x}\]

(1 pont)

amiből\[F=11,2\ \mathrm{N}\]

(1 pont)

$\bigg($A hasonlósági számítás szögjelöléssel, illetve szögfüggvényeken keresztül is megadható. A gumiszál által kifeszített háromszögből \(\mathrm{tg}\thinspace \alpha = 2\), amiből \(\alpha= 63,4^\circ\), a vektorháromszögben pedig \(\displaystyle F=\frac{G}{2\cdot \cos{\alpha}}.\bigg)\)

      

A direkciós erő meghatározása: 

2 pont       
(bontható)

Az egész gumiszálban \(F\) nagyságú erő ébred, ezért \(F = D\cdot \mathit{\Delta} l\) (1 pont).

(Ha csak az egyik szár megnyúlását tekintjük az \(F\) erő hatására, akkor a fél gumiszálnak kétszer akkora a direkciós ereje, mint az egésznek, ezért a rugalmas megnyúlást az

\[F=2D\cdot \frac{\mathit{\Delta} l}{2}\]

egyenlőség írja le.)

\[D=\frac{F}{\mathit{\Delta} l}\] \[D=95\ \mathrm{\frac{N}{m}}\]

(1 pont)

A függőleges gumiszál megnyúlásának kiszámítása:

2 pont       
(bontható)

A teljes gumiszál \(\mathit{\Delta} l_2\) megnyúlása \(G\) erő hatására történik, ezért

\[\mathit{\Delta} l_2=\frac {G}{D}\] \[\mathit{\Delta} l_2=10,6\ \mathrm{cm}\]

(1 + 1 pont)

Összesen: 12 pont