Egy \(d = 0,05\ \mathrm{m}\) szélességű térrészben \(E = 2\cdot {10^{4}}\ \mathrm{\displaystyle\frac{V}{m}}\) térerősségű homogén elektromos tér van. A térbe az erővonalakkal párhuzamosan, irányukkal ellentétesen \(v = 10^6\ \mathrm{\displaystyle\frac{m}{s}}\) sebességű protont lövünk be.
Az \(\alpha\)‑részecske tömegét tekintsük négy proton tömegével azonosnak, a részecskékre ható gravitációs erőtől tekintsünk el!
(A proton tömege: \(m_{\mathrm{p}}=1,67\cdot {10^{-27}}\ \mathrm{kg}\), a proton töltése: \(q_{\mathrm{p}}=1,6\cdot {10^{-19}}\ \mathrm{C}\).)
a) Mekkora sebességgel lép ki a proton a térből?
\(v'=9\cdot {10^5}\ \mathrm{\displaystyle\frac {m}{s}}\)
Adatok:
\(d=0,05\ \mathrm{m}\)
\(E=2\cdot {10^{4}}\ \mathrm{\displaystyle\frac{V}{m}}\)
\(v=10^6\ \mathrm{\displaystyle\frac{m}{s}}\)
\(m_{\mathrm{p}}=1,67\cdot {10^{-27}}\ \mathrm{kg}\)
\(q_{\mathrm{p}}=1,6\cdot {10^{-19}}\ \mathrm{C}\).
a) A proton kilépő sebességének megadása:
5 pont
(bontható)
A proton \({E'}_{\! \! \! \: \mathrm{kin}}\) mozgási energiáját, miután a téren áthaladt, a munkatétel adja meg:
$E_{\mathrm{kin}}$
\[{E'}_{\! \! \! \: \mathrm{kin}}=\frac{1}{2} m_{\mathrm{p}}\cdot v^2\]
\[{E'}_{\! \! \! \: \mathrm{kin}}=\frac{1}{2} m_{\mathrm{p}}\cdot v^2 - E\cdot q_{\mathrm{p}}\cdot d\]
(2 pont)
amiből
\[\frac{1}{2} m_{\mathrm{p}}\cdot {v'}^{2}=8,35\cdot {10^{-16}}\ \mathrm{J} - 1,6\cdot {10^{-16}}\]
\[\frac{1}{2} m_{\mathrm{p}}\cdot {v'}^{2}=6,75\cdot {10^{-16}}\ \mathrm{J}\]
(1 pont)
A proton sebessége pedig
\[v'=\sqrt{\frac{2 {E}_{\mathrm{kin}}^{\large '}}{m_{\mathrm{p}}}}\]
(1 pont)
Amiből
\[v'=9\cdot {10^5}\ \mathrm{\displaystyle\frac {m}{s}}\]
(1 pont)
b) Milyen széles tér fékezné le teljesen a protont?
\(d'=0,26\ \mathrm{m}\)
b) A proton teljes lefékezéséhez szükséges térszélesség megadása:
3 pont
(bontható)
A proton akkor fékeződne le teljesen, ha a tér rajta végzett munkája pontosan akkora volna, mint a mozgási energiája:
\[\frac{1}{2} m_{\mathrm{p}}\cdot v^2=E\cdot q_{\mathrm{p}}\cdot d'\]
(2 pont)
amiből
\[d'=0,26\ \mathrm{m}\]
(1 pont)
c) Hogyan módosulnak az eredményeink, ha proton helyet alfarészecskét használunk?
\(d'=0,52\ \mathrm{m}\)
c) Az alfa-részecske kilépő sebességének megadása:
4 pont
(bontható)
Mivel az alfa‑részecske tömege közelítőleg négyszerese a protonénak, töltése pedig kétszerese annak, a munkatétel most:
\[2 m_{\mathrm{p}}\cdot {v'}_{\! \! \alpha}^{2}=2 m_{\mathrm{p}}\cdot v^2 - E\cdot 2q_{\mathrm{p}}\cdot d\]
(2 pont)
amiből
\[2 m_{\mathrm{p}}\cdot {v'}_{\! \! \alpha}^{2}=30,2\cdot {10^{-16}}\ \mathrm{J}\]
(1 pont)
és így
\[{v'}_{\! \! \! \: \alpha}=9,5\cdot {10^5}\ \mathrm{\displaystyle\frac{m}{s}}\]
(1 pont)
Az alfa‑részecske teljes lefékezéséhez szükséges térszélesség megadása:
2 pont
(bontható)
\[2 m_{\mathrm{p}}\cdot v^2=E\cdot 2q_{\mathrm{p}}\cdot d'\]
(1 pont)
amiből
\[d'=0,52\ \mathrm{m}\]
(1 pont)
Összesen: 14 pont