Emelt szintű fizika érettségi 2012. május 17., 2. számolós feladat

Egy \(d = 0,05\ \mathrm{m}\) szélességű térrészben \(E = 2\cdot {10^{4}}\ \mathrm{\displaystyle\frac{V}{m}}\) térerősségű homogén elektromos tér van. A térbe az erővonalakkal párhuzamosan, irányukkal ellentétesen \(v = 10^6\ \mathrm{\displaystyle\frac{m}{s}}\) sebességű protont lövünk be.     
 

     

Az \(\alpha\)‑részecske tömegét tekintsük négy proton tömegével azonosnak, a részecskékre ható gravitációs erőtől tekintsünk el!

(A proton tömege: \(m_{\mathrm{p}}=1,67\cdot {10^{-27}}\ \mathrm{kg}\), a proton töltése: \(q_{\mathrm{p}}=1,6\cdot {10^{-19}}\ \mathrm{C}\).)

a) Mekkora sebességgel lép ki a proton a térből?

\(v'=9\cdot {10^5}\ \mathrm{\displaystyle\frac {m}{s}}\)

Adatok:

\(d=0,05\ \mathrm{m}\)

\(E=2\cdot {10^{4}}\ \mathrm{\displaystyle\frac{V}{m}}\)

\(v=10^6\ \mathrm{\displaystyle\frac{m}{s}}\)

\(m_{\mathrm{p}}=1,67\cdot {10^{-27}}\ \mathrm{kg}\)

\(q_{\mathrm{p}}=1,6\cdot {10^{-19}}\ \mathrm{C}\).
 

a) A proton kilépő sebességének megadása:

5 pont
(bontható)

A proton  \({E'}_{\! \! \! \: \mathrm{kin}}\) mozgási energiáját, miután a téren áthaladt, a munkatétel adja meg:

$E_{\mathrm{kin}}$

\[{E'}_{\! \! \! \: \mathrm{kin}}=\frac{1}{2} m_{\mathrm{p}}\cdot v^2\]

\[{E'}_{\! \! \! \: \mathrm{kin}}=\frac{1}{2} m_{\mathrm{p}}\cdot v^2 - E\cdot q_{\mathrm{p}}\cdot d\]

(2 pont)

amiből

\[\frac{1}{2} m_{\mathrm{p}}\cdot {v'}^{2}=8,35\cdot {10^{-16}}\ \mathrm{J} - 1,6\cdot {10^{-16}}\]

\[\frac{1}{2} m_{\mathrm{p}}\cdot {v'}^{2}=6,75\cdot {10^{-16}}\ \mathrm{J}\]

(1 pont)

A proton sebessége pedig

\[v'=\sqrt{\frac{2 {E}_{\mathrm{kin}}^{\large '}}{m_{\mathrm{p}}}}\]

(1 pont)

Amiből

\[v'=9\cdot {10^5}\ \mathrm{\displaystyle\frac {m}{s}}\]

(1 pont)

b)  Milyen széles tér fékezné le teljesen a protont?

\(d'=0,26\ \mathrm{m}\)

b) A proton teljes lefékezéséhez szükséges térszélesség megadása:

3 pont
(bontható)

A proton akkor fékeződne le teljesen, ha a tér rajta végzett munkája pontosan akkora volna, mint a mozgási energiája: 

\[\frac{1}{2} m_{\mathrm{p}}\cdot v^2=E\cdot q_{\mathrm{p}}\cdot d'\]

(2 pont)

amiből

\[d'=0,26\ \mathrm{m}\]

(1 pont)

c)  Hogyan módosulnak az eredményeink, ha proton helyet alfarészecskét használunk?

\(d'=0,52\ \mathrm{m}\)

c) Az alfa-részecske kilépő sebességének megadása:

4 pont
(bontható)

Mivel az alfa‑részecske tömege közelítőleg négyszerese a protonénak, töltése pedig kétszerese annak, a munkatétel most: 

\[2 m_{\mathrm{p}}\cdot {v'}_{\! \! \alpha}^{2}=2 m_{\mathrm{p}}\cdot v^2 - E\cdot 2q_{\mathrm{p}}\cdot d\]

(2 pont)

amiből

\[2 m_{\mathrm{p}}\cdot {v'}_{\! \! \alpha}^{2}=30,2\cdot {10^{-16}}\ \mathrm{J}\]

(1 pont)

és így

\[{v'}_{\! \! \! \: \alpha}=9,5\cdot {10^5}\ \mathrm{\displaystyle\frac{m}{s}}\]

(1 pont)

Az alfa‑részecske teljes lefékezéséhez szükséges térszélesség megadása:

2 pont
(bontható)

\[2 m_{\mathrm{p}}\cdot v^2=E\cdot 2q_{\mathrm{p}}\cdot d'\]

(1 pont)

amiből

\[d'=0,52\ \mathrm{m}\]

(1 pont)

Összesen: 14 pont