Dugattyúval elzárt edényben levegőt melegítünk állandó, normál légköri nyomáson. Különböző hőmérsékleteken megmérjük a gáz térfogatát.
| \(\mathrm{C}^\circ\)-ban mért hőmérséklet | Térfogat \((\mathrm{cm^3})\) |
| 20 | 216 |
| 30 | 222 |
| 40 | 229 |
| 50 | 237 |
| 60 | 244 |
| 70 | 251 |
| 80 | 259 |
$\bigg(R=8,31\ \mathrm{\displaystyle \frac{J}{mol\cdot K}},$ $p_0=10^5\ \mathrm{Pa},$ $M=29\ \mathrm{\displaystyle \frac{g}{mol}}\bigg)$
a) Ábrázolja a gáz térfogatát a \({}^\circ \mathrm{C}\)-ban mért hőmérséklet függvényében!

Adatok:
\(R=8,31\ \mathrm{\displaystyle\frac{J}{mol\cdot K}}\)
\(p_0=10^5\ \mathrm{Pa}\)
\(M=29\ \mathrm{\displaystyle\frac{g}{mol}}\)
a) A táblázatban szereplő adatok ábrázolása:
4 pont
(bontható)
7 helyesen berajzolt adat 4 pontot ér, 5‑6 adat 3 pont, 3‑4 adat 2 pont, 1‑2 adat pedig 1 pont.
A következő kérdésekre a mérési adatok felhasználásával (egyenes illesztése vagy számolás) válaszoljon!
b) Becsülje meg, mekkora hőmérsékleten válna a gáz térfogata zérussá, ha a grafikon lefutása bármely hőmérsékleten változatlan maradna! (Hol van a Kelvin-skála kezdete a mérés szerint?)
\(T_0=-281\ {}^\circ \mathrm{C}\)
b) Annak felismerése, hogy az abszolút nulla fokot az adatokra illesztett egyenes $V=\textit{0}\ cm^{\textit{3}}$ tengellyel való metszéspontja adja meg:
2 pont
A felismerés bármilyen helyes leírása elfogadható. Amennyiben a vizsgázó nem írja le, de egyértelműen ennek megfelelően, helyesen számol, a teljes pontszám jár.
A nulla térfogatú állapothoz tartozó hőmérséklet, azaz az abszolút nulla fok $C^\circ $‑ban mért értékének meghatározása a grafikon segítségével:
4 pont
(bontható)
A berajzolt egyenes meredeksége a két szélső pont adatait alapul véve:
\[\alpha=\frac{V_7-V_1}{t_7-t_1}\]
\[\alpha=\frac{43\ \mathrm{cm^3}}{60\ {}^\circ \mathrm{C}}\]
(2 pont)
amivel a metszéspontra
\[T_0=T_1-\frac{V_1}{\alpha}\]
\[T_0=-281\ {}^\circ \mathrm{C}\]
(képlet + számítás, 1 + 1 pont) adódik.
(Más helyes számítási/geometriai eljárás is elfogadható. Az abszolút nulla fok \({}^\circ \mathrm{C}\)-ban mért értékére csak a "számított" adat ér pontot. Ha a vizsgázó mindenféle számítás nélkül felírja az ismert értéket \((-273\ {}^\circ \mathrm{C})\), azért nem jár pont. Más, a fentivel egyenértékű helyes gondolatmenetért az adott pontok megadhatók.)
c) Mekkora a levegő térfogata \(0\ {}^\circ \mathrm{C}\)‑on?
\(200\ \mathrm{cm^3}\)
c) Egyenes illesztése a grafikon adatpontjaira, és a $T=\textit{0}\ {}^\circ C$ tengellyel való metszéspont meghatározása:
2 + 2 pont
\(0\ {}^\circ \mathrm{C}\)‑on a térfogat kb. \(200\ \mathrm{cm^3}\). (A térfogat számítással is meghatározható, helyes érték esetén a teljes pontszám jár. Ha a vizsgázó Gay‑Lussac törvényét használva \(273\ \mathrm{K}\)‑nel számolt, az így kapott eredményt is el kell fogadni. Ha valaki csak egy értékpárt használt a keresett térfogat meghatározásához, 2 pont adható.)
d) Mekkora a bezárt levegő tömege?
\(m=0,26\ \mathrm{g}\)
d) A bezárt levegő tömegének meghatározása:
6 pont
(bontható)
Az állapotegyenlet segítségével:
\[\frac{m}{M}\cdot R\cdot T=p\cdot V\]
\[m=\frac{p\cdot V\cdot M}{R\cdot T}\]
\[m=0,26\ \mathrm{g}\]
(képlet + rendezés + számítás, 2 + 2 + 2 pont)
(A tömeg meghatározásához szükséges $\displaystyle \frac{V}{T}$ hányados akár egyenes illesztésével, akár számítással megadható. Ha a vizsgázó \(273\ \mathrm{K}\)‑nel és \(V_0\)‑lal, vagy akár egy megadott másik hőmérséklethez tartozó térfogattal és a hőmérséklet átváltásakor az $\mathrm{X}\ \mathrm{K}=273+\mathrm{X}\ {}^\circ \mathrm{C}$ összefüggéssel számolt, ezt a megoldásrészt teljes értékűnek kell elfogadni.)
Összesen: 20 pont