A világszerte több mint 38 ezer egységből álló Starbucks láncot 2016‑ban egy Stacy Pincus nevű elégedetlen vásárló beperelte 5 millió dollárra, mert - kifogása szerint - a Starbucks „jeges kávé” nevű termékének közel fele nem az az ital, amiért a vásárlók a borsos árat kifizetik, hanem csupán (annál jóval olcsóbb) vízjég. Mérései szerint egy 24 folyadékunciás (fl oz, fluid ounce) mennyiségűnek beállított jeges kávé 14 folyadékuncia kávéból és 10 folyadékuncia jégből áll össze (a fluid ounce egy térfogatmértékegység, kb. 30 milliliter). A kereset szerint megtévesztő, hogy a termékleírás a folyadékunciás adattal azt sugallja, mintha a folyadék állagú rész (a kávé) lenne 24 fl oz, holott az egész pohát térfogata 24 fl oz.
A Starbucks által megbízott ügyvédi iroda a következőkkel védekezett:
- egy "jeges kávé" nevű terméknek elkerülhetetlen összetevője a jég
- a fizika törvényei miatt kénytelenek sok jeget belerakni a kávéba, hiszen ha csak kevés jeget tennének bele, az gyorsan teljesen felolvadna a kávétól, aminek eredményeképpen a termékük nagyon felhígulna, amitől pedig a fogyasztói élmény érdemben csökkenne, és ez nyilvánvalóan ellentétben áll a fogyasztói akarattal
- a Starbucks ügyfelei a vásárlói döntésük meghozatalakor tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy a jeges kávé jeget is tartalmaz
(Thomas M. Durkin kerületi bíró a keresetet elutasította, mondván: "egy ésszerű fogyasztó, aki »jeges« italt vásárol, azt várja, hogy jég legyen az italban, és ideges lenne, ha nem így lenne".)
Mivel a Starbucks kávé hőtani adatait (például fajhőjét) nem ismerjük, ezért a rendszert modellezzük egy hasonló, de általunk már számítható rendszerrel: a kávé helyére képzeljünk vizet!
a) Modellünkben a kávé helyett vízzel számoljunk! Ha $14\ \mathrm{uncia}\ 20\ \mathrm{{}^\circ C}$‑os vízbe $10\ \mathrm{uncia}\ -18\ \mathrm{{}^\circ C}$‑os jeget rakunk, akkor a termikus egyensúly beálltakor mennyi jég lesz még (illetve mennyi jég olvad bele a "kávéba", hígítva azt)? A környezettel való hőcserét hanyagoljuk el, mert hogy nem tudunk róla semmi konkrétat, bár nyilván egy forró nyári napon jelentős hőcsere zajlik a hűvös ital és a környezeti forró levegő között!
A kezdeti jég $76,26\%$‑a megmarad (nem olvad fel).
Ha a környezettel való hőcsere elhanyagolható (és hőt felszabadító belső folyamat sem zajlott, mint például kémiai vagy magreakció), akkor a jégből és vízből álló vizsgált rendszerünkben az összes hőátadás nulla kell legyen.
$$\Sigma Q=0$$
$$Q_{\mathrm{jég}}+Q_{\mathrm{víz}}=0$$
$$Q_{\mathrm{jég\ melegszik}}+Q_{\mathrm{jég\ olvad}}+Q_{\mathrm{víz\ lehűl}}=0$$
$$c_{\mathrm{jég}}\cdot m_{\mathrm{jég}}\cdot \Delta T_{\mathrm{jég}}+L_{\mathrm{olv.}}\cdot m_{\mathrm{jég}}+c_{\mathrm{víz}}\cdot m_{\mathrm{víz}}\cdot \Delta T_{\mathrm{víz}}=0$$
Az egyenletben a fajhők és az olvadáshő fix értékek, ahogy a jég és a víz hőmérséklet‑változása is (ha tudjuk, hogy végül $0 \mathrm{{}^\circ C}$‑os víz‑jég keverék lesz). Az egyenlet mindhárom tagjában szerepel egy tömeg, melyből a jég és víz tömege adott, a megolvadt jég tömege pedig az ismeretlen. Ha a feladatban szereplő kiinduló mennyiségek, azaz
$$m_{\mathrm{jég}}=10\ \mathrm{uncia}$$
$$m_{\mathrm{víz}}=14\ \mathrm{uncia}$$
helyett mindkettőből k‑szor több lenne (k egy tetszőleges konstans szám), attól az egyenlet megoldása során a megolvadt jég tömegére kapott érték nem változna. Hiszen ha a 3 tagból az első és a harmadik a k‑szorosára változik, és az összegük nulla, akkor a második tagnak is ugyanúgy k‑szorosra kell változnia. Ezért teljesen mindegy, hogy $10\ \mathrm{uncia}$ és $14\ \mathrm{uncia}$ a kezdeti tömegek, vagy $10\ \mathrm{kg}$ és $14\ \mathrm{kg}$ vagy akár $5\ \mathrm{tonna}$ és $7\ \mathrm{tonna}$. Ezért nyugodtan számolhatunk a legegyszerűbb esettel:
$$m_{\mathrm{jég}}=10\ \mathrm{kg}$$
$$m_{\mathrm{víz}}=14\ \mathrm{kg}$$
$${\Delta {T}}_{\mathrm{jég}}={{T}}_{\mathrm{jég}}\mathrm{(végső)}-{{T}}_{\mathrm{jég}}\mathrm{(kezdeti)}$$
$${\Delta {T}}_{\mathrm{jég}}=0\ \mathrm{{}^\circ C}-\left(-\ 18\ \mathrm{{}^\circ C}\right)$$
$${\Delta {T}}_{\mathrm{jég}}=18\ \mathrm{{}^\circ C}$$
$${\Delta {T}}_{víz}={{T}}_{\mathrm{víz}}\mathrm{(végső)}-{{T}}_{\mathrm{víz}}\mathrm{(kezdeti)}$$
$${\Delta {T}}_{\mathrm{víz}}=0\ \mathrm{{}^\circ C}-20\ \mathrm{{}^\circ C}$$
$${\Delta {T}}_{\mathrm{víz}}=-20\ \mathrm{{}^\circ C}$$
$$c_{\mathrm{jég}}=2090\ \mathrm{{{J}\over {kg\cdot {}^\circ C}}}$$
$$c_{\mathrm{víz}}=4180\ \mathrm{{{J}\over {kg\cdot {}^\circ C}}}$$
$$L_{\mathrm{olvadás}}=334,5\ \mathrm{{{kJ}\over {kg}}}\ =334\ 500\ \mathrm{{{J}\over {kg}}}$$
Ezeket az adatokat beírva a fenti egyenletünkbe:
$$c_{\mathrm{jég}}\cdot m_{\mathrm{jég}}\cdot {\Delta {T}}_{\mathrm{jég}}+L_{\mathrm{olvadás}}\cdot m_{\mathrm{megolvadt\ jég}}+c_{\mathrm{víz}}\cdot m_{\mathrm{víz}}\cdot {\Delta {T}}_{\mathrm{víz}}=0$$
$$2090\ \mathrm{{{J}\over {kg\cdot {}^\circ C}}}\cdot 10\ \mathrm{kg}\cdot 18\ \mathrm{{}^\circ C}+334\ 500\ \mathrm{{{J}\over {kg}}}\cdot m_{\mathrm{mego.\ j.}}+4180\ \mathrm{{{J}\over {kg\cdot {}^\circ C}}}\cdot 14\ \mathrm{kg}\cdot \left(-20\ \mathrm{{}^\circ C}\right)=0$$
$$376\ 200\ \mathrm{J}+334\ 500\ \mathrm{{{J}\over {kg}}}\cdot m_{\mathrm{mego. j.}}-1\ 170\ 400\ \mathrm{J}=0$$
$$334\ 500\ \mathrm{{{J}\over {kg}}}\cdot m_{\mathrm{mego.\ j.}}=794\ 200\ \mathrm{J}$$
$$m_{\mathrm{mego.\ j.}}=2,374\ \mathrm{kg}$$
Tehát a kezdeti $10\ \mathrm{kg}$ jégnek kb. $24\%$‑a a víz lehűtésétől felolvad, a maradék $76,26\%$‑a megmarad (és csak a környezettől felvett hő hatására olvadhatna meg).
b) Hány $\mathrm{uncia}\ -18\ \mathrm{{}^\circ C}$‑os jeget kellene raknunk az előző $(14\ \mathrm{uncia}\ 20\ \mathrm{{}^\circ C}$‑os) vízbe, hogy a környezettel való hőcsere nélkül pont az összes jég megolvadjon, és végül csupa \(0\ \mathrm{{}^\circ C}\)‑os vizet kapjunk?
$3,145\ \mathrm{oz}$
A fenti levezetés egyenletét most is felhasználhatjuk, mivel a folyamatok teljesen azonosak, csak most a jég tömege az ismeretlen:
$$c_{\mathrm{jég}}\cdot m_{\mathrm{jég}}\cdot {\Delta {T}}_{\mathrm{jég}}+L_{\mathrm{olv.}}\cdot m_{\mathrm{jég}}+c_{\mathrm{víz}}\cdot m_{\mathrm{víz}}\cdot \Delta T_{\mathrm{víz}}=0$$
Megint számolhatunk unciák helyett $\mathrm{kg}$‑okkal, és a végén majd ennek megfelelően adjuk meg a helyes választ.
$$2090\ \mathrm{{{J}\over {kg\cdot {}^\circ C}}}\cdot m_{\mathrm{jég}}\cdot 18\ \mathrm{{}^\circ C}+334\ 500\ \mathrm{{{J}\over {kg}}}\cdot m_{\mathrm{jég}}+4180\ \mathrm{{{J}\over {kg\cdot {}^\circ C}}}\cdot 14\ \mathrm{kg}\cdot \left(-20\ \mathrm{{}^\circ C}\right)=0$$
$$2090\ \mathrm{{{J}\over {kg\cdot {}^\circ C}}}\cdot m_{\mathrm{jég}}\cdot 18\ \mathrm{{}^\circ C}+334\ 500\ \mathrm{{{J}\over {kg}}}\cdot m_{\mathrm{jég}}+4180\ \mathrm{{{J}\over {kg\cdot {}^\circ C}}}\cdot 14\ \mathrm{kg}\cdot \left(-20\ \mathrm{{}^\circ C}\right)=0$$
$$37\ 620\ \mathrm{{{J}\over {kg}}}\cdot m_{\mathrm{jég}}+334\ 500\ \mathrm{{{J}\over {kg}}}\cdot m_{\mathrm{jég}}-1\ 170\ 400\ \mathrm{J}=0$$
$$372\ 120\ \mathrm{{{J}\over {kg}}}\cdot m_{\mathrm{jég}}=1\ 170\ 400\ \mathrm{J}$$
$$m_{\mathrm{jég}}=3,145\ \mathrm{kg}$$
Ha $14\ \mathrm{kg}$ helyett 14 unciával számoltunk volna, akkor ugyanennyi jött volna ki, csak unciában. Így a végeredmény:
$$m_{\mathrm{jég}}=3,145\ \mathrm{oz}$$
c) Hány \(\mathrm{uncia}\ -18\ \mathrm{{}^\circ C}\)‑os jeget kellene raknunk az előző \((14\ \mathrm{uncia}\ 20\ \mathrm{{}^\circ C}\)-os) vízbe, hogy a környezettel való hőcsere nélkül pont az összes víz megfagyjon, és végül csupa \(0\ \mathrm{{}^\circ C}\)‑os jeget kapjunk?
$155,6\ \mathrm{uncia}$
A hőmennyiségeket tartalmazó egyenletünk hasonló az eddigihez, de most a fagyáshő nem a megolvadó jégnél jelentkezik (mint hőfelvétel), hanem a megfagyó víznél (mint hőleadás), emiatt az előjele most ellentétes lesz az eddigihez képest (vagyis pozitív helyett most negatív lesz).
\[\Sigma Q=0\]
\[Q_{\mathrm{jég\ felmelegszik}}+Q_{\mathrm{víz\ lehűl}}+Q_{\mathrm{víz\ megfagy}}=0\]
\[c_{\mathrm{jég}}\cdot m_{\mathrm{jég}}\cdot \Delta T_{\mathrm{jég}}+c_{\mathrm{víz}}\cdot m_{\mathrm{víz}}\cdot \Delta T_{\mathrm{víz}}+L_{\mathrm{olv.}}\cdot m_{\mathrm{víz}}=0\]
Megint számolhatunk unciák helyett $\mathrm{kg}$‑okkal, és a végén ennek figyelembe vételével adjuk meg majd a helyes választ:
\[2090\ \mathrm{\frac{J}{kg}}\cdot m_{\mathrm{jég}}\cdot 18\ \mathrm{{}^\circ C}+4180\ \mathrm{\frac{J}{kg\cdot {}^\circ C}}\cdot 14\ \mathrm{kg}\cdot \left(-20\ \mathrm{{}^\circ C}\right)-334\ 500\ \mathrm{\frac{J}{kg}}\cdot 14\ \mathrm{kg}=0\]
\[37\ 620\ m_{\mathrm{jég}}-1\ 170\ 400-4\ 683\ 000=0\]
\[37\ 620\ m_{\mathrm{jég}}=5\ 853\ 400\]
\[m_{\mathrm{jég}}=155,6\ \mathrm{kg}\]
De mivel az eredeti eladatban nem $14\ \mathrm{kg}$ volt a víz, hanem $14\ \mathrm{uncia}$, ezért a jégből is a kapott számértékű $\mathrm{uncia}$ kell:
\[m_{\mathrm{jég}}=155,6\ \mathrm{oz}\]
Tehát ahhoz, hogy a \(-18\ \mathrm{{}^\circ C}\)‑os jég megfagyassza a \(20\ \mathrm{{}^\circ C}\)‑os vizet, ehhez a víznél több mint 10‑szeres mennyiségű jégre van szükség.

