A „hagyományos'' technológiával (szigeteletlen téglafalakból) épített családi házak fűtési hőigénye kb. \(\displaystyle 350\ \mathrm{\frac{kWh}{m^2\cdot év}}\) értékű. Vagyis négyzetméterenként és évente $350\ \mathrm{kWh}$ energiát kell a fűtési rendszernek szolgáltatnia. A tanúsítvánnyal rendelkező passzívházakban ezzel szemben ugyanez a mutatószám legfeljebb \(\displaystyle 15\ \mathrm{\frac{kWh}{m^2\cdot év}}\) lehet. A hagyományos technológia esetén számoljunk bruttó \(\displaystyle 250\ 000\ \mathrm{\frac{Ft}{m^2}}\) építési költséggel, míg a passzívház esetében ennél $20\%$‑kal nagyobb értékkel. A passzívházban van egy egész évben, folyamatosan működő hőcserélős szellőztetőrendszer is, amiben tipikusan $50\ \mathrm{W}$ elektromos teljesítményű villanymotor dolgozik ($1\ \mathrm{kWh}$ ára legyen bruttó $40\ \mathrm{Ft}$). Ez a szellőzési energiaköltség a hagyományos ház esetében nincsen, hiszen ott az ablakok időnkénti kinyitásával biztosítjuk a friss levegőt. A fűtési energiaszükséglet mindkét esetben gázfűtés legyen, melynek költségére nézve lásd az alábbi gázszámlát:
a) Ha $100\ \mathrm{m^2}$‑es ház építését tervezzük, megtérül‑e a passzívház magasabb beruházási költsége, ha igen, mikorra? (Kizárólag a fenti költségekkel számoljunk, semmi egyébbel ne, például a magasabb építési költség kamatterhével se.)