Gyorskeresés

Ha nincs elég nagy súrlódási együttható a centripetális gyorsulás biztosításához, akkor jöhet bárki... 13829

Körpályán haladáskor mindig van 

\[a_{\mathrm{cp}}=\frac{v^2}{r}\]

centripetális gyorsulás. Vegyük észre, hogy ha a körpálya \(r\) sugara kisebb, ahhoz nagyobb centripetális gyorsulás tartozik (azonos sebességnél). Ez a körpálya középpontja felé mutat. Gyorsulást mindig erő tud okozni az

\[F=m\cdot a\]

Newton II. törvény alapján, vagyis körpályán haladáskor folyamatosan kell valaki (vagy valakik), aki a körpálya középpontja felé (azaz centripetális irányban) erőt fejt ki a körmozgást végző testre, hogy a centripetális gyorsulás biztosítva legyen. Ehhez egy \(m\) tömegű test esetén konkrétan

\[m\cdot \frac{v^2}{r}\]

nagyságú erő szükséges, amit vagy egy másik test, vagy több másik test fejt ki. Ha ilyen (centripetális irányú) erő nem lép fel, vagy nem elég nagy lép fel,  akkor az adott ívű (sugarú) körmozgás nem jöhet létre. Az autók kanyarodásakor ezt a centripetális irányú erőt szinte kizárólag a talaj által az autó kerekeire kifejtett súrlódási erő biztosítja, már ha tudja. Ha a súrlódási együttható kicsi, akkor nem lesz elég nagy a centripetális irányú erő, így csak egy nagyobb \(r\) sugarú körpályára lesz elég. Ezt hétköznapi nyelven úgy mondjuk, hogy az autó "kiegyenesíti a kanyart".

(Ritka eset, amikor egy kanyarodó alagútban halad túl nagy sebességgel az autó, és az íves betonfal nyomóereje biztosítja neki a centripetális irányú erőt, amitől az autó végül kanyarodásra, körpályára kényszerül).

Típus: