Súly

A Magyarországon érvényes súly definíció:

Tehát egy test súlya (a magyar terminológiában) nem a testre hat, hanem ő fejti ki egy másik testre, az alátámasztásra, felfüggesztésre. (Régebben Magyarországon is az \(mg\) nehézségi erő szinonimája volt a súly, ahogy a legtöbb országban ma is.) 

Az ábrán a nyilak az adott erők tulajdonságait szimbolizálják, méghozzá úgy, hogy

• folytonos nyilak jelzik azokat az erőket, melyek az általunk vizsgált (mérlegre helyezett) testre hatnak (ezzel szemben a szaggatott nyíl azt hangsúlyozza, hogy a súly nem az általunk vizsgált testre hat)
• azonos (zöld) színűek azok az erők, melyek olyan értelemben összetartoznak, hogy erő-ellenerő párt alkotnak, tehát a kényszererő (tartóerő) és a súly

Egy test súlya tehát a testnek nem valamiféle "fix, belső, hozzá szorosan rögzített" tulajdonsága (mint amilyen a test tömege), hanem a súly a körülmények, a környezet függvénye is. Például egy álló helyzetből felfelé meginduló liftben egy ember súlya nagyobb, mint nyugalomban (az ember nagyobb erővel nyomja a padlót, vagy ha épp egy mérlegen áll, akkor azt is, így a mérleg a "nyugalmi súlyánál" többet mutat). Lefelé meginduló liftben pedig kisebb az ember (illetve bármely liftben lévő test) súlya. A daruval emelt teher súlya (ami a felfüggesztést jelentő kötésre, acélsodronyra kifejtett húzóerő, feszítőerő) sem fix érték, hanem például felfelé induláskor vagy lefelé menetben fékezéskor nagyobb a nyugalmi értéknél, felfelé megálláskor vagy lefelé induláskor pedig kisebb.

Az elejtett (zuhanó, szabadon eső) testek súlya mindig nulla, hiszen semennyire sem nyomják az alátámasztásukat. Ugyanígy a feldobott vagy oldalirányban, akár ferdén eldobott, repülő testek súlya is nulla, erről itt olvashatók részletek.

A súlydefiníciókról, a fogalom nehézségeiről további érdekességek, részletek itt találhatók.