Gyorskeresés

Száguld felénk az Androméda-galaxis! 4284

Az Androméda-galaxist a felfedezésekor (az 1600‑as években) csak egy kis ködös foltnak látták az akkori távcsövekben, ezért nevezték el Androméda‑ködnek. Ma már tudjuk, hogy valójában nem köd, hanem egy spirálgalaxis. A mi saját galaxisunk (a Tejútrendszer) körül található törpegalaxisokat leszámítva az Androméda‑galaxis a legközelebbi "külső" galaxis (azaz extragalaxis), melynek távolsága tőlünk 2,5 millió fényév (míg a Tejútrendszer illetve az Androméda‑galaxis átmérői nagyságrendileg 100 ezer fényév, vagyis 25‑ször akkora a távolság a két galaxis között, mint amekkora a méretük). Össztömege 370 milliárd naptömeg. Az Androméda‑galaxis a mérések szerint $270\ \mathrm{\displaystyle \frac{km}{s}}$‑os sebeséggel közeledik felénk, azaz közel $1\ \mathrm{millió\ \displaystyle \frac{km}{h}}$ sebességgel, vagyis a fénysebesség ezredrészével. Még nem tudjuk hogy végül elér-e hozzánk (ez az Univerzum tágulásának részleteitől függ, ami talán kompenzálja a közeledést, mint sajátmozgást), ha igen, az kb. 3 milliárd év múlva lesz csak, így ettől még ükunokáinknak sem kell tartaniuk.

De mi lesz, ha "összeütközünk"? Első körben azt kell tisztáznunk, hogy a galaxisok méretéhez képest a bennük lévő csillagok (például a Tejútrendszerben úgy 300 milliárd csillag található) és bolygók az össztérfogatnak csak igen kis hányadát jelentik. Tehát annak a valószínűsége, hogy két csillag vagy bolygó a galaxisok találkozásakor összeütközik (mint két billiárdgolyó), az rendkívül kicsi. Inkább olyasminek kell elképzelni a folyamatot, mintha 2 ember szemben állna mondjuk $10\ \mathrm{méter}$ távolságban, és egyszerre egymás felé dobnának 1-1 maréknyi cseresznyemagot. A két "cseresznyemagfelhő" jó esélyel úgy haladna át egymáson, hogy egyetlen cseresznymag sem ütközne egy másikkal. Galaxisok összeütközésekor azonban a helyzet annyiban bonyolultabb, hogy a gravitáció szerepe (a cseresznyemagos példával ellentétben) igen jelentős: a gravitáció próbálja "egyesíteni" a két galaxist. Az alábbi videóban ennek láthatjuk egy számítógépes szimulációját.

Fejezet: 
Típus: