Gyorskeresés
Definíció, törvény
![]() | Csillagászati enciklopédia angolul Az ausztrál Swinburne University kiváló oldala | ![]() |
1. E.v.e.m kinematikája
![]() | Az egyenes vonalú és az egyenletes mozgás fogalma Egyszerűnek tűnő fogalmak, de érdemes őket is definiálni | ![]() |
![]() | Sebesség, átlagsebesség Milyen sebességet is mutat pontosan az autók kilométerórája? | ![]() |
![]() | Paradoxonok, a Monty Hall-paradoxon Könnyű beleőrülni! |
2. Kezdőseb. nélk. egyenl. vált.
![]() | A Galilei szerint lehetetlen "út szerint egyenletes" mozgás levezetése És mégis |
![]() | Pillanatnyi sebesség vs átlagsebesség A sebesség fogalma egyre csak bonyolódik | ![]() |
3. Kezdőseb-es egyenl. vált.
![]() | Kezdősebességes egyenletesen gyorsuló mozgás Amikor menet közben rálépünk a gázra vagy a fékre |
![]() | A legegyszerűbb eset: amikor a kezdő- vagy végsebesség nulla "Nulláról százra hány másodperc alatt vagy fenn?" |
![]() | Féktávolság, fékút, reakcióidő, fékkésedelmi idő Jogsihoz sem árt |
5. Egyenletes körmozgás
![]() | A centripetális gyorsulás Nem centrifugális! |
6. Változó körmozgás
![]() | A kerületi gyorsulás és a "teljes" gyorsulás Amikor a gyorsulásvektor nagysága is változik |
7. Kiterjedt testek
![]() | A tisztán gördülés Tapad is, de megy is. |
8. Newton I. törvénye
![]() | A tehetetlenség törvénye (Newton I. törvénye) Galilei végre rájött, mit is csinál egy tényleg magára hagyott test |
9. Newton II. törvénye
![]() | Az erőlökés Hát nemcsak az élőlények képesek erre, az életerő (vis vitalis) segítségével? | ![]() |
![]() | Az erők csoportosítása Sokféle rendet vághatunk |
![]() | Az erő fogalma Nehéz megragadni |
12. Nehézségi erő, súly, nyomás
![]() | A nehézségi erő Nagyjából a Föld gravitációs vonzereje, de nem pontosan az | ![]() |
![]() | Súly Egy fogalom, mely számos bonyodalomhoz vezet, pedig igazából semmi szükség rá | ![]() |
![]() | A súlytalanság; szabadesés Nemcsak az űrhajósok kiváltsága | ![]() |
13. Rugóerő, deformációk
![]() | A nyomás A presszionálást senki sem szereti |
![]() | Rugók párhuzamos és soros kapcsolása Az expander fizikája |
![]() | A rugó erőtörvénye; a rugóállandó Az ideális rugó |
![]() | Az összenyomhatóság (kompresszibilitás) Még az "összenyomgatatlan" folyadékoknak is van |
14. Kényszererők
![]() | Súrlódásmentes lejtőn lecsúszó test A lejtőn lecsúszó test a fizika tananyag mumusa, a legszárazabb, a leginkább "kit érdekel?" izé | ![]() |
![]() | Kényszererő súrlódásmentes lejtőn Nincs megállás! |
![]() | Kényszererők és szabaderők Az élet csupa kényszer.... |
15. Súrlódás
![]() | A súrlódás mikor előnyös illetve hátrányos? Hogyan csökkenthető, növelhető? Nekünk, önző dögöknek |
![]() | Súrlódásos lejtő Van megállás! |
![]() | A nehezebb autó (vonat) csak hosszabb úton képes megállni? Nem lehet szuper fékkel megoldani? | ![]() |
![]() | Súrlódási erő járművek megállásánál Ha muszáj megállni... | ![]() |
![]() | A súrlódás Csúszási és tapadási |
![]() | Súrlódás a valóságban Az egyszerű modellen túl | ![]() |
16. Egyenl. körmozg. dinamikája
![]() | A centripetális erő Egy zavaros fogalom |
![]() | A dinamika alapfogalmai magyarul és angolul Nehogy legyen benne logika... |
18. Merev test, TKP
![]() | A tömegközéppont (TKP) Más néven súlypont | ![]() |
19. Newton-féle grav. törvény
![]() | Műholdpályák a Föld körül LEO, GPS, geostacionárius, geoszinkron és egyebek |
![]() | Keringés különböző sugarú körpályákon Ki a gyorsabb? |
20. Tehetetlenségi erők
![]() | A tehetetlenségi erők (bevezetés) Ezek "nem valódi erők", de akkor meg mik, és miért vannak? | ![]() |
![]() | Transzlációs tehetetlenségi erő A hétköznapi életben leggyakrabban "látott" tehetetlenségi erő | ![]() |
![]() | Centrifugális erő Mindenki ismeri a fogalmat, de azért van mit megérteni rajta | ![]() |
![]() | A nehézségi gyorsulás eltérései a földfelszín különböző pontjain Egy függőlegesen lógó test (függőón) tényleg nem a Föld középpontja felé mutat? | ![]() |
![]() | A Coriolis-erő A hurrikánok, tájfunok karmestere |
23. Erő munkája, mozg. energia
![]() | Erő munkája (precíz definíció) Ez emelt szintű érettségihez már elég, bár még ennél is van általánosabb definíció | ![]() |
![]() | Erő munkája (általános iskolai szinten) Egyszerűbb esetekre szolgáló egyszerűsített definíció | ![]() |
![]() | Erő munkája (közepes nehézségű definíció) Középszintű érettségihez megfelelő definíció | ![]() |
![]() | Izomerő munkája mozdulatlan esetben Miért fáradunk el, ha mozdulatlanul van feszítve az izmunk, azaz "nincs munkavégzés"?? | ![]() |
![]() | Egy erő munkájának az eredménye: a mozgásienergia-változás; munkatétel Mit okoz még az erő (a lendületváltozáson túl)? |
![]() | A munka fogalma a hétköznapi életben illetve a fizikában Eléggé mást értünk alatta | ![]() |
24. Nehézségi erő munkája
![]() | Munkavégzés lejtő használatakor Egyszerű, de nagyszerű | ![]() |
![]() | A helyzeti energia Fent mindig jobb. |
26. Centr. grav. mező, Kepler-tv
![]() | A Kepler-törvények Tökéletlenítette az égi világot |
![]() | A kozmikus sebességek (szabad mozgások centrális gravitációs mezőben) Égitestek körüli pályák | ![]() |
![]() | Az égi mechanikai paradoxon Lassan siess! | ![]() |
27. Pontrendszerek, ütközések
![]() | Rugalmas ütközések (általánosan és speciális esetek) Hogyan függ a kimenetel a tömegaránytól? |
![]() | Az ütközések típusai Rugalmas, rugalmatlan, centrális; ütközési szám |
![]() | Az ütközési szám (ütközési együttható) A "ütközési veszteséget" mérő szám |
28. Forgási energia
![]() | A haladó- és forgó mozgás mennyiségei (összehasonlító táblázat) Mindennek van megfelelője |
31. Egyszerű mechanikai gépek
![]() | A csigák viselkedésének alapjai állócsiga, mozgócsigák, közönséges illetve Arkhimédeszi (hatvány-) csigasorok |
32. Nyugvó folyadékok
![]() | A hidrosztatikai felhajtóerő, Arkhimédesz-törvény "Minden vízbe mártott test, a súlyából annyit veszt..." | ![]() |
![]() | A hidrosztatikai paradoxon A nyomás szempontjából mégsem számít, hogy mekkora a ránk nehezedő folyadék súlya? | ![]() |
![]() | A vérnyomásmérés fizikai vonatkozásai 40 éves kor felett ezzel a fájdalommentes, 2 perces aprósággal elkerülhető egy lebénulás vagy a halál |
![]() | A keszonbetegség A búvárok rémálma |
![]() | Az arany-ezüst ötvözet tömegsűrűségének függése az arany arányától Az aranyhamisítás tudománya |
![]() | Pascal-törvény és alkalmazásai Egy közismert törvény, amit szinte mindenki ismer, de ritkán hangzik el igazán pontosan. | ![]() |
33. Nyugvó gázok
![]() | A tapadási súrlódási erő forgatni is képes A quad-on is ó dolog rákészülni, de az is fontos, hogy mire | ![]() |
![]() | Vákuum használata az iparban, háztartási munkákban Hogyan oldották meg ezeket a helyzeteket a gumi elterjedése előtt?... |
![]() | Vákuum használata a szépségiparban Amire van kereslet, arra lesz kínálat | ![]() |
![]() | Vákuum használata az egészségügyben Sokan így jöttünk világra | ![]() |
34. Áramlások
![]() | Sebességmérés repülőgépeken (Pitot- és Prandtl-cső) Mennyivel repülünk? Nem lesz átesés? |
35. Közegellenállás
![]() | Közegellenállási, légellenállási erő Angolul egyszerűen drag |
37. Rezgések, harmonikus rezgés
![]() | A fázistér Egy ábrában a "hol vagy és hogyan haladsz" infók |
38. Matematikai inga, fizikai inga
![]() | A matematikai inga (fonálinga, pontinga, síkinga) A low-budget mérőkísérlet |
40. Mechanikai hullámok; fajtái
![]() | A Huygens-elv és a Huygens-Fresnel-elv Egy megmagyarázhatatlan, de nagy túlélő elv |
41. Hull-ok visszaverődése, törése
![]() | Hullám közeghatárhoz érve Hogyan tovább? |
42. Állóhullám, interferencia, polariz.
![]() | Állóhullámok húron Hangolódj rá! |
43. Hang
![]() | Pszichofizikai alapok; a hang erőssége, intenzitása; a decibel Melyik hangot érzékeljük hangosabbnak? |
![]() | Állóhullámok sípokban, csövekben A legegyszerűbb hangszerek | ![]() |
![]() | Akusztikus lokátorok repülőgépek észlelésére (1917-1940) A "háborús tubák", amik nem mások, mint hatalmas fülkagylók |
44. Testek elektr. tulajdonságai
![]() | A dörzselektromosság és az érintkezési elektromosság Ami a pulóver levételekor pattogtatja a szikrákat | ![]() |
45. Coulomb-törvény
![]() | A Coulomb-törvény Egy jótékony csaló története |
46. Elektromos mező (sztatikus)
![]() | Elektromos térerősség, erővonalak, fluxus Milyen erős? |
47. Elektr. potenciál, feszültség
![]() | Az elektromos feszültség Az iskolainál, családinál kellemesebb |
![]() | Van-e a feszültségnek iránya? Amerre esik?... |
![]() | Az elektromos potenciális energia és a potenciál Elvont fogalmak |
48. Fémtestek és elektromosság
![]() | Villámhárítók Franklin óta jótékonykodik |
49. Kapacitás, kondenzátorok
![]() | A Föld, mint kondenzátor Fel vagyunk töltődve rendesen |
![]() | Kapacitás, kondenzátorok Talán a jövő "áramtárolói" |
51. Ellenállás, Ohm-törvény
![]() | Nem állandó elektromos ellenállású rendszerek Miért ne lenne állandó? |
52. Ellenállások kapcs.; Kirchhoff
![]() | Sorosan vagy párhuzamosan vannak kötve a hosszabbítók konnektor dugaljai? Mindenütt Soros bújik meg a háttérben? |
![]() | Ellenállások párhuzamos kapcsolása Elágazásnál az áram részekre oszlik; na de a feszültség? |
53. Az egyenáram hőhatása
![]() | Elektromos mennyiségek jelei, mértékegységei Hogy egy nyelvet beszéljünk |
54. Elektromos mérőműszerek
![]() | Feszültség- és áramerősség-mérő műszer méréshatárának kiterjesztése Előtétellenállással és söntellenállással |
![]() | Az ideális feszültségmérő műszer Egyszerűbb nevén: voltméter |
![]() | Az ideális áramerősség-mérő műszer Egyszerűbb nevén: az ampermérő |
![]() | A feszültségmérő-műszerek használata, belső ellenállása; az ideális voltmérő Az a jó, ha nagy... | ![]() |
55. Kémiai áramforrások, elektrolízis
![]() | Katód és anód az elektrokémiai cellákban Elektrolizálócellákban és galváncellákban |
![]() | Elektromos áram és emberi test alkalmazások EKG, EEG, AED, pacemaker |
![]() | A kémiai áramforrások (galvánelemek, akkumulátorok) Nagy vonalakban, csupán a gimis fizika mélységében | ![]() |
![]() | A rövidzár, a rövidzárási áram Minden kémiai áramforrás rémálma | ![]() |
![]() | A galvánelem és a fogyasztó illesztése Egy kis matematikai bűvészkedés | ![]() |
![]() | Az elektrolízis Faraday-féle törvénye Az elektrokémia első fejezete |
![]() | Az áram hatása emberi szervezetre Most akkor a feszültséggel vagy az áramerősséggel "kell vigyázni"? |
![]() | Az \(\mathscr{E}\) elektromotoros erő, az \(U_0\) belső feszültség és az \(U_{\mathrm{ü}}\) üresjárási feszültség kapcsolata Sokszor szinonimának tekintjük őket, pedig... |
56. Mágneses mező
![]() | A Föld, mint egy hatalmas mágnes Egy nagy mágneses golyó (már ha nem lapos...) |
![]() | A vas "felmágnesezése" "Megmágnetizálom!..." |
![]() | Állandómágnesek mágneses mezeje A mágneses mező láthatatlan erővonalai |
57. Áram mágneses mezeje
![]() | Az Ørsted-kísérlet Az elektromágnesség születése | ![]() |
58. Lorentz-erő
![]() | A Lorentz-erő Erőhatás mágneses térben mozgó töltésre |
60. Mozgási indukció, Lenz-tv
![]() | Fémdrót mozgatása mágneses mezőben Ebből lesz majd az áram |
61. Nyugalmi indukció
![]() | A háromfázisú elektromos hálózat Három a magyar igazság (a szerb Nikola Tesla jóvoltából) |
![]() | A skin-effektus A szépségiparban persze mást jelent | ![]() |
![]() | Miért van kétféle indukció (mozgási és nyugalmi)? Hát a világ mégsem egységes? Kettéhasadt!? |
![]() | Az \(\vec{E}_{\mathrm{i}}\) indukálódó elektromos térerősség "Biot-Savart-szerű" törvénye Kis járuélékok összhatása |
![]() | A biztonsági transzformátorok és a hálózati leválasztók Leválni, függetlenedni mindig előnyös dolog... |
![]() | A benzinmotoros járművekben a szikrát előállító gyújtótrafó Kell egy szikra, mely lángra lobbantja a benzint | ![]() |
![]() | Transzformátorok méretezése A menetszámok arányát megadja a feszültségek aránya, de mennyi legyen az egyik menetszám?? |
![]() | A nyugalmi indukció A teremtés pillanata |
62. Váltakozó áram
![]() | Váltakozó feszültség és áram effektív értéke A hatás a lényeg! |
63. Elektrom. rezgések, hullámok
![]() | A Hertz-kísérlet Az első mesterséges elektromágneses hullámok |
![]() | Az elektromágneses spektrum tartományai \(\lambda \)A rádióhullámoktól a mikrohullámon, infravörösön, fényen, ultraibolyán át a röngenig és gammáig |
64. Hő, hőmérséklet, hőm-i skálák
![]() | A hőmérsékletmérés elvei Rengeteg van | ![]() |
![]() | Gázok hőtágulásán alapuló hőmérő (gázhőmérő) Kőkorszakinak tűnik, de igen előnyös | ![]() |
![]() | A hőmérsékletiskála-átváltások csoportosítása Van könnyű. nehezebb és még nehezebb |
![]() | Hőmérsékleti skálák (Celsius, Fahrenheit, Rømer) Hol van még a világ egysége?... |
65. Szilárd testek hőtágulása
![]() | A lineáris hőtágulási törvény furcsaságai Amikor nemcsak 1 lépésben változik a hőmérséklet... |
![]() | Hőtágulási rések hidakon Hadd táguljon szegény híd is! |
![]() | A biztonsági üveg A befagyasztott mechanikai feszültségek | ![]() |
![]() | Szilárd testek felületi és térfogati hőtágulása Nyáron nagyobb lesz az asztal? |
![]() | Lineáris hőtágulási törvény, hőtágulási együttható Lináris ez a lineáris? | ![]() |
![]() | Lyukak, üregek viselkedése hőtáguláskor A lyuk vajon kitágul, vagy összehúzódik melegítéskor? | ![]() |
![]() | A gumigép (rubber heat engine) A világ legrosszabb hatásfokú hőerőgépe | ![]() |
66. Folyadékok hőtágulása
![]() | Folyadékos hőmérők Higanyos, alkoholos és galinstan | ![]() |
![]() | A víz abnormális hőtágulása A közönséges víz különleges tulajdonsága |
67. Gázok, bezárt gázok törvényei
![]() | Ideális gázok izobár állapotváltozása, Gay-Lussac I. törvénye Angolszász országokban Charles's Law |
![]() | Ideális gázok izoterm állapotváltozása, a Boyle-Mariotte-törvény Csak semmi melegedés! |
![]() | Bezárt gáz izokór állapotváltozása; Gay-Lussac II. törvénye Egy igazi kínzókamra: bezárnak és alád gyújtanak |
![]() | A gázok állapotjelzői Miért más mennyiségekkel írjuk le őket, mint a többi testet? | ![]() |
![]() | Bevezetés a gázok hőtágulásához Bonyolultabb, mint a szilárd vagy folyékony anyagoknál |
![]() | Az egyesített gáztörvény Világ | ![]() |
![]() | A Kelvin-skála Végre nem lesz negatív hőmérséklet |
68. Avogadro-tv; állapotegyenlet
![]() | A robbanócukorka fizikája Egy igazi bizsergő élmény | ![]() |
![]() | Az Avogadro-törvény és az Avogadro-állandó "A gázok egyformák" (Itt végre egyenlősdi van!) | ![]() |
70. A hőtan I. főtétele
![]() | A hőtan I. főtételének kalligráfiai titka Az egyik infinitezimási változás az \(d\), a másik meg \(\delta\)... |
![]() | A rendszer fogalma, fajtái; mikro- és makroállapotok Szinte filozofikus mélységekbe merülünk... | ![]() |
![]() | Munkavégzés ideális gáz speciális folyamataiban Mennyi munkát végez a gáz? |
![]() | A kölcsönhatások fajtái Hőközlés és munkavégzések | ![]() |
71. Körfolyamatok
![]() | A hőpumpa (hűtőgép, légkondi, hőszivattyú) Amikor a vicc valósággá válik: hozzuk be a meleg szobába a kinti hideg levegő 5 fokát! | ![]() |
![]() | A hőerőgépek Melegből csinálnak mozgást. Nem semmi... | ![]() |
![]() | A kompresszoros hűtőgép kivitelezése A hűtés mechanizmusa, a "kulisszatitkok" | ![]() |
![]() | Egyéb hőerőgépek Mára kihalt, igen fontos valamint speciális konstrukciók |
![]() | A benzin- és dízelmotor A két- és négyütemű benzines, valamint a dízel belsőégésű motorok |
![]() | A hőerőgépek hatásfoka Miből mit és mennyit? |
72. A hőtan II. főtétele
![]() | Az entrópia szó eredete Clausius örök nyomot hagyott |
![]() | Miért kell még egy főtétel?! Nem elég a hőtan I. főtétele? | ![]() |
![]() | Az entrópia A "rendezetlenség mértéke", "az információhiány mértéke"? Wtf? | ![]() |
![]() | A hőtan II. főtétele A termodinamika második főtétele |
73. Kalorimetria, halmazállapot-vált.
![]() | A látens hő A rejtett dolgok mindig izgalmasak |
![]() | Abszolút és relatív páratartalom A telített gőz nyomásának hőmérsékletfüggése, a tenziógörbe |
![]() | Az "energiagázok" tárolása, szállítása Minél kevesebb helyet foglaljon el... |
![]() | További állapotjelzők: \(F\) szabadenergia, \(G\) szabadentalpia Az embernek mindig még több kell... |
![]() | A kalória, kilokalória (cal, kcal, Cal) Mit mutat a kondigép? |
![]() | A ködkamra A mini kondenzcsíkok berendezése, mely láthatóvá tesz egy-egy elemi részecskét | ![]() |
74. Hőterjedési módok
![]() | A hőterjedés fajtái, vázlatosan Hogyan tud terjedni a hő? | ![]() |
![]() | Épületek hőveszteségei, a gimis anyagon túl Szökik a hő! | ![]() |
![]() | Hővezetés a gimis anyagon túl A hővezetésről részletesebben | ![]() |
![]() | A hővezetés (kondukció) Gimis szinten |
![]() | A hőáramlás (konvekció) A folyadékok és gázok nagy dobás |
![]() | Égéshő és fűtőérték Mennyi hőt nyer(het)ünk a tüzelőanyag elégetésével? |
![]() | A hősugárzás (radiáció) Még vákuumban is viszi a hőt |
![]() | Hőátadási módok A hőterjedés 3 különböző mechanizmusa |
75. Hétköznapi energetika
![]() | Az energiafelhasználás csoportosítása Ki a hunyó? |
78. A fény törése
![]() | A diszperzió Amikor a mezőny tutira széthúzódik |
![]() | Fénysebesség különböző közegekben; az abszolút törésmutató A fény hol gyorsabban, hol lassabban terjed |
![]() | A fény színét a hullámhossza határozza meg? Ahogyan megszoktuk? |
![]() | A Snellius-Descartes-féle törési törvény Geometriai levezetéssel |
79. Gömbtükrök
![]() | A leképezési törvény és előjelszabályai Ezek nélkül a leképezési törvény kaotikussá válik | ![]() |
81. Összetett optikai eszközök
![]() | A mikroszkóp működése Hogyan nagyítja fel az apró részleteket? |
82. Elhajlás, interferencia
![]() | Az Arago-folt Amikor az abszurditás beigazolódik |
![]() | Interferencia résen, réseken, rácson A fény hullámtermészetének első, megdönthetetlen bizonyítéka (1801) |
83. Polarizáció; légköri optika
![]() | Miért kék az ég? Miért vörös a naplemente, napfelkelte? (A Rayleigh-féle színszórás) A Rayleigh-szórás egyértelműen szépségdíjas effektus |
85. Atomfogalom, 19. sz-i anomáliák
![]() | Fontosabb vegyületek a gimis fizikában És előfordulásuk |
![]() | A hőmérsékleti sugárzás Amikor az uralkodó elméletek teljesen csődöt mondanak, de aztán Planck elhárítja az "ultraibolya-katasztrófát" | ![]() |
![]() | A szilárd anyagok mólhője Amikor a Dulong-Petit-szabály lefagy |
![]() | A gázok vonalas színképe Érthetetlen kis csíkok mindenütt |
87. A foton, fotoeffektus
![]() | A foton "tömege" Most akkor van vagy nincs? | ![]() |
![]() | A fénymalom (radiométer) Addig forog, amíg süt a Nap! | ![]() |
![]() | A fényelektromos jelenség Nem számít az energia?? |
![]() | A foton "tömege" Most akkor van vagy nincs? | ![]() |
88. Atommodellek
![]() | A Pauli-féle kizárási elv (Pauli-elv) Nélküle nem lehetnének atomok! |
![]() | A Rutherford-féle atommodell A "Naprendszer-modell" |
![]() | A kvantummechanikai atommodell Az elektronfelhő leírója, a teljesség igényével | ![]() |
![]() | Lumineszcencia, fluoreszcencia, foszforeszcencia A helyszínelők nagyítója |
![]() | A Bohr-modell Az átlépés a klasszikus fizikából a modern fizikába | ![]() |
![]() | A Geiger-Mardsen-kísérlet (a Rutherford-féle aranyfóliás kísérlet) Az atommag felfedezése |
![]() | A Lenard-féle atommodell Az első szóráskísérlet |
![]() | A Thomson-féle atommodell Az első "igazi" atommodell |
![]() | A de Broglie-hipotézis, anyaghullámok Utólag csak egy nyilvánvaló lépés, de Nobel-ídjat ért | ![]() |
89. Relativitáselmélet
![]() | Az idő lassabban telik erősebb gravitációs mezőben Belassulunk a pincében? | ![]() |
90. Részecskék és kölcsönhatások
![]() | A magerő, a nukleáris kötési energia A szupererős ragasztó tulajdonságai |
![]() | Antirészecskék Az ellentétes ikertesó |
![]() | Izotópok (nuklidok) Egy helyen zsúfolódnak |
![]() | Párosodni próbáló nukleonok: miért nincs diproton se dineutron, pedig van deuteron? A homofóbok úgy érezhetik, itt a tudományos bizonyíték, hogy mi számít természetesnek |
91. Radioaktivitás
![]() | Radioaktív bomlási sorok (családok) Tiszta maffiavilág, ahol 4 család uralja a Földet... |
![]() | A radioaktivitás alapfogalmai, a bomlástörvény Végre kiderül, mire használható a (sok gimis számára) mumus logaritmus | ![]() |
![]() | Miért radioaktívak bizonyos izotópok? Miért nem jó nekik úgy, ahogy vannak? Inkább maradnának örökre olyanok, amilyenek!... |
![]() | A szénizotópos (radiokarbon) kormeghatározás A leleplezi a torinói leplet |
![]() | A "kivénhedt" ókori ólomtömbökből lesz a legjobb sugárzásárnyékoló 2000 év után végre felhasználták az ólmot |
92. Maghasadás, atomerőmű
![]() | Spontán hasadás Ez az igazi szétesés... |
![]() | Plutóniumbomba A Nagaszakira ledobott bomba is ilyen volt |
![]() | A nehézvíz Nem hízlal |
![]() | Az urándúsítás A geopolitika neuralgikus témája |
![]() | A moderátor Itt nem a vita levezetője |
94. Sugárzás és anyag kölcsönh.
![]() | Dozimetria A sugárzások élettani hatásának tudománya | ![]() |
96. Naprendszer, Tejútrendszer
![]() | Napfogyatkozás Amikor szegény legelésző tehenek elindulnak délben az istálló felé, mert "besötétedett"... | ![]() |
![]() | Az égbolt szabad szemmel látható objektumai A távcsövek előtt, nélküi égbolt |
![]() | Csillagképek, ekliptika, Állatöv, Zodiákus Nyilas férfi elveheti a Kos lányt? |
![]() | A sziderikus és szinodikus periódusidő Már a nap se mindig 24 óra? |
![]() | Miért nem látjuk sosem a Hold túlsó oldalát? Az árapályerők nem tűrik az eltéréseket; hanem a körpályás kötött keringést erőltetik |
![]() | Az éjszakai égbolt "forgása" Forog, de nem szédülünk bele | ![]() |
![]() | A Nap látszólagos mozgása az égbolton Körülöttünk forog a világ | ![]() |
![]() | Az ellipszis excentricitása Mennyire elnyújtott az ellipszis? |
![]() | Bradley fénysebesség mérése aberrációval A távcső elferdülése |
![]() | Meteoroid, meteor (hullócsillag), meteorit Nem ragozás |
![]() | A naptárak fejlődése A római császárok máig tartó hatása a mindennapjainkra |
![]() | A bolygók keletkezése Az egyik olyan része a fizikának; ahol bizony sok még a kérdőjel |
![]() | A 20 legfontosabb csillagászati adat Mert kell lexikális tudás is, hogy képben legyünk |
![]() | SzuperHold, SzuperMars Bombasztikus elnevezések |
![]() | Holdfogyatkozás Besötétítjük! |
97. Csillagok, csillagfejlődés
![]() | Csillag születik Egy igazi valóságshow | ![]() |
![]() | A csillagok állapotjelzői Mi minden szerepel a csillagok személyi kartonján? | ![]() |
![]() | Barna törpék Épphogy csak csillagok, de sokan megbújnak az űr sötétjében. Persze nem is barnák. | ![]() |
![]() | Vörös törpék Nem kommunista pártvezérek... | ![]() |
![]() | A csillagok lényege a főágon: a hidrogén→hélium fúzió Akiket az éjszakai égboltra pillantva látunk | ![]() |
![]() | A Hertzsprung-Russell-diagram (HRD) Amikor egyetlen grafikonon ábrázolták az összes ismert csillagot, azonnal rendet vágtak az őrült sokaságban | ![]() |
![]() | Fehér törpék Kicsik, forrók, de nagyon sokáig húzzák | ![]() |
![]() | Planetáris ködök A legelbűvölőbb csillagászati objektumok |
![]() | A csillagok élete a főág után: egy utolsó nagy dobás és kimúlás Hol lassú agónia, hol egy kemény rúgkapálás a végére | ![]() |
98. Kozmológia
![]() | A Hubble-féle tágulási törvény - Minden csak tágul meg tágul!? Hát hová lesz így a világ!? | ![]() |
103. Fizikatörténet
![]() | A ptolemaioszi bolygópályák Excenter, deferens, epiciklus, ekváns |
108. Vektorok
![]() | Egy vektor valakire merőleges komponensének előállítása Lejtőhöz, centripetális erőhöz, Lorentz-erőhöz jól jön |
109. Trigonometria (szinusz)
![]() | Speciális derékszögű háromszögek (a 30°/60°-os és a 45°-os) Amikor még nincs szinusz, koszinusz, addig van félszabályos és félnégyzet |
112. LaTeX
![]() | LaTeX kódok (tutorial) A tudományos publikációk "nyelve", ezért egyáltalán nem haszontalan |