"Látom azt, hogy például egy merikai orvostanhallgató, amikor idejön Magyarországra, és kint végez x évet, és idejön mondjuk gyakorlatra, akkor ő tök más, mint a mieink. Én nem azért, mert a tudásbázisa jobb. Hanem ő kint folyamatosan mit hall?
- Te vagy a legszebb, a legjobb, a legügyesebb, a legokosabb, meg tudod csinálni!
És itt meg miket hallanak? Azt mondja:
- Maga meg hogy jutott el idáig? Maga már ezt sem tudja?
És egy olyan óriási nagy kisebbségi érzés van egy csomó-csomó hallgatóban, és ez nemcsak az orvostanhallgatókra vonatkozik, valószínűleg más helyeken is lehet ilyen, hogy amikor kilépnek a való életbe, akkor nem tudja megállni a helyét. Az amerikai gyerek, lehet, hogy nincs olyan tudásbázisa, de van egyfajta önbizalma, egyfajta fellépése, ami időnként a tudásbázist is tudja valójában helyettesíteni. És ez, azt gondolom, tök jó lenne, ha belekerülne a magyar oktatási rendszerbe, és nem kerül pénzbe! Egyáltalán nem kerül pénzbe, de a hallgatónak tök jó."
Zacher Gábor