Give me a one-handed Economist! All my economists say 'on hand...', then 'but on the other...”.
Adjatok már nekem egy egyrészről-közgazdászt! Mindegyik közgazdászom azt mondja, hogy „egyrészről..." aztán meg, hogy „de másrészről...".
Harry Truman
az USA elnöke 1945-1953; legismertebb döntése az atombombák bevetése Japán ellen
[netfizika vélemény: az idézet arra világít rá, hogy az életben a legtöbb döntésnek vannak valamilyen szempontból előnyös következményei, ugyanakkor más szempontból hátrányos következményei is. Ilyen helyzetben a döntést nem lehetséges megítélni úgy, hogy az jó döntés vagy pedig rossz döntés. A legtöbb helyzet nem egyszerűek, hanem bonyolult, csak sajnos az emberi gondolkodás mindig próbál egyszerűsíteni; például minden történésről szeretjük azt gondolni, hogy annak egyetlen okozója van, pedig gyakran sok különböző hatás eredményeként következik be valami. Az elnök közgazdászai jó tudták, hogy nincsenek színtisztán jó és színtisztán rossz döntések, emiatt általában nem mondtak olyat, hogy "ez jó döntés lenne", hanem elemezték a döntés következményeit, elmondták, hogy kiknek és miért lenne ez előnyös, aztán meg elmondták, hogy kiknek és miért lenne ugyanez hátrányos. Innentől a döntéshozó (elnök) feladata az értékválasztás, azaz neki kell(ett volna) eldönteni, hogy ebben az esetben melyik szempont a fontosabb, melyik előny érvényesüljön (mert hogy az összes lehetséges előny úgysem tud egyszerre megvalósulni, semmilyen lépéssel). Csakhogy a döntés felelősséggel jár, amit az emberek lelki teherként, rájuk nehezedő súlyként élnek meg, így aztán szeretnének inkább kibújni alóla. Az elnöknek a kibúvót itt az jelentette volna, ha a tanácsadói, közgazdászai azt mondják, hogy "ez a lépés a helyes", ezzel lényegében átvették volna az elnöktől a döntést, annak felelősségével, terhével együtt, csakhogy az amerikai nép nem az ő kezükbe adta a döntés jogát, hanem az elnökébe. Ugyankkor az elnöki tanácsadó közgazdászok - társadalomtudósként - mindezekkel az emberi tényezőkkel tisztában lehette volna, ezért kommunikálhatták volna határozottan az elnök felé, hogy "az elnök úrnak kell eldöntenie, hogy melyik szempontot tartja fontosabbnak, melyik előnyt akarja megvalósítani, ugyanis egyszerre mindegyiket lehetetlen". De persze ne álmodozzunk, hiszen azt, hogy ki mit mondott Truman idejében az Ovális Irodában, azt csak az a néhány ember tudja, aki akkor és ott jelen volt, de ők már mind halottak...]