Az erők csoportosítása

12476

Az erőket sok különböző szempont alapján csoportosíthatjuk, például:

  1. Ki fejti ki az erőt?

    Ez alapján beszélhetünk "a Föld által kifejtett erők"-ről, vagy "az úszómedence falai által kifejtett erők"-ről.
     

  2. Kire hatnak ezek az erők?
    Ez alapján beszélhetünk például "az általunk vizsgált testre ható erők"-ről vagy épp "az általunk vizsgált test által kifejtett erők"-ről. 
     
  3. Milyen típusú, fajtájú az eró?
    Ez alapján beszélhetünk például gravitációs, elektromos, mágneses, súrlódási erőről, rugóerőről, felhajtóerőről stb.
     
  4. Milyen irányú  az erő?
    Lehet például függőleges vagy vízszintes, lejtő irányú vagy lejtőre merőleges, a test sebességével párhuzamos vagy arra merőleges, a körpálya centruma felé mutató, a mágneses indukcióvektorra merőleges stb.
     
  5. Az erő változik a folyamat során?
    A nehézségi erő időben mindvégig állandó nagyságú és irányú, míg a vonzócentruma körül ellipszispályán haladó égitestre (például egy, a Nap körül keringő bolygóra) ható gravitációs erőnek a nagysága és iránya is folyamatosan változik.
     
  6. Mikre hat az erő, hol "támad"?
    Ez alapján beszélhetünk ún. tömegerőkről, melyek a rendszer minden részére, minden egyes atomjára hatnak (például a nehézségi erő), ezzel szemben vannak felületi erők, melyek csak a test bizonyos részeire hatnak (ilyen a testek mechanikai érintkezésekor ébredő nyomóerő, a felhajtóerő, a súrlódás és a légellenállás).
     
  7. Az erő a (geometriai jellegű) kényszerfeltétel biztosítása miatt lép fel, vagy a kényszertől függetlenül ébred?
    Ez alapján beszélünk kényszererőkről és szabaderőkről, erről bővebben itt lehet olvasni.
     
  8. A testre ható egyik erő mekkora a testre ható többi erőhöz viszonyítva?
    Ez alapján vannak erők, melyeket figyelembe, számításba veszünk, mint a test mozgását, deformációját meghatározó erőket, míg a náluk "sokkal" kisebb erőket elhanyagolhatjuk, mert hogy a test mozgására, deformációjára való hatásuk nagyon kicsi a többi erőéhez képest, akár nem is mérhető. Hogy mi számít már elhanyagolhatóan kicsinek, ez a mi döntésünkön múlik, méghozzá az alapján, hogy mekkora pontossággal akarjuk leírni a rendszer viselkedését. Minél nagyobb pontosságo várunk el, annál több (egyre kisebb) erőt figyelembe és számításba kell vennünk a leírás során.