Az erőket sok különböző szempont alapján csoportosíthatjuk, például:
Ki fejti ki az erőt?
Ez alapján beszélhetünk "a Föld által kifejtett erők"-ről, vagy "az úszómedence falai által kifejtett erők"-ről.
- Kire hatnak ezek az erők?
Ez alapján beszélhetünk például "az általunk vizsgált testre ható erők"-ről vagy épp "az általunk vizsgált test által kifejtett erők"-ről.
- Milyen típusú, fajtájú az eró?
Ez alapján beszélhetünk például gravitációs, elektromos, mágneses, súrlódási erőről, rugóerőről, felhajtóerőről stb.
- Milyen irányú az erő?
Lehet például függőleges vagy vízszintes, lejtő irányú vagy lejtőre merőleges, a test sebességével párhuzamos vagy arra merőleges, a körpálya centruma felé mutató, a mágneses indukcióvektorra merőleges stb.
- Az erő változik a folyamat során?
A nehézségi erő időben mindvégig állandó nagyságú és irányú, míg a vonzócentruma körül ellipszispályán haladó égitestre (például egy, a Nap körül keringő bolygóra) ható gravitációs erőnek a nagysága és iránya is folyamatosan változik.
- Mikre hat az erő, hol "támad"?
Ez alapján beszélhetünk ún. tömegerőkről, melyek a rendszer minden részére, minden egyes atomjára hatnak (például a nehézségi erő), ezzel szemben vannak felületi erők, melyek csak a test bizonyos részeire hatnak (ilyen a testek mechanikai érintkezésekor ébredő nyomóerő, a felhajtóerő, a súrlódás és a légellenállás).
- Az erő a (geometriai jellegű) kényszerfeltétel biztosítása miatt lép fel, vagy a kényszertől függetlenül ébred?
Ez alapján beszélünk kényszererőkről és szabaderőkről, erről bővebben itt lehet olvasni.
- A testre ható egyik erő mekkora a testre ható többi erőhöz viszonyítva?
Ez alapján vannak erők, melyeket figyelembe, számításba veszünk, mint a test mozgását, deformációját meghatározó erőket, míg a náluk "sokkal" kisebb erőket elhanyagolhatjuk, mert hogy a test mozgására, deformációjára való hatásuk nagyon kicsi a többi erőéhez képest, akár nem is mérhető. Hogy mi számít már elhanyagolhatóan kicsinek, ez a mi döntésünkön múlik, méghozzá az alapján, hogy mekkora pontossággal akarjuk leírni a rendszer viselkedését. Minél nagyobb pontosságo várunk el, annál több (egyre kisebb) erőt figyelembe és számításba kell vennünk a leírás során.